A Kincsem forgatásán jártunk

Forog az új idők legmagasabb költségvetésű magyar filmje: Herendi Gábor Kincsem címmel a Filmalap 2,078 milliárdos támogatásából viszi vászonra a legendás magyar csodaló és gazdája történetét. A szerelemmel, lóversennyel, sajátos magyar rebellióval feltöltött romantikus kaland címszerepét öt ló, gazdáját Nagy Ervin, idomárját Gyabronka József, zsokéját pedig Kovács Lehel alakítja. Az alagi forgatáson jártunk.

Ülünk a gondosan összeszerelt sátorban, kint reménytelenül esik az eső. Alagon vagyunk, a reptér melletti lóversenypályánál, itt forog Herendi Gábor Kincsem című nagyszabású kosztümös filmjének néhány lóversenyes jelenete. Ezen a napon a terv szerint Ferenc József császár és udvartartása előtt Kincsem ismét győztesen hagyja maga mögött az osztrákok favorit lovait. Az eső miatt egyelőre nem hogy versenyt, de egy fia lovat sem látunk, csak a közelben álló lószállásokról időnként hangzik fel egy-egy türelmetlen nyerítés. Szigorú intézkedések és sok szakember felügyeli a kincset érő Kincsem-szereplőket.

Kincsemet öt ló alakítja, mondja Hutlassa Tamás producer, külön ló játssza a „színészi” feladatokat, külön a színészekkel való közös jeleneteket, a versenyeken igazi telivérek futnak, őket is cserélni kell. A nézőnek egyetlen ló lesz, Kincsem, a verhetetlen magyar csodaló. Herendi Gábor rendező a producerrel együtt állítja: a világon az egyik legnehezebb feladat állatokkal, különösen lovakkal forgatni. „Már rettegek, ha reggel arra ébredek, hogy ma is van lovunk”, mondja Herendi. Érzékenyek, idegesek és nincs annál nehezebb dolog, mint mondjuk egy réten egyedül álldogáló lovat rávenni, hogy eljátssza, éppen észrevett valakit. Még egy sor más állat is szerepel a filmben, kiemelt helyen egy cica. Kincsemnek a valóságban volt ugyanis egy macskája, ragaszkodott hozzá, a jelenlététől lenyugodott, békés lett.

A romantikus kaland nem egyszerűen ló-sztori, hanem embertörténet. Herendi úgy fogalmazza meg: „Kincsemről nehéz érdekeset kitalálni, mert 56 versenye volt és ötvenhatot megnyert. Nem titkoljuk, a film nagyrészt kitalált történet valós szereplőkkel. Kincsem és a szereplők igaziak, de minden más kitalált. Közönségfilmnek szánjuk, kalandos, romantikus, feszes drámát mesélünk.” Így kerekedett kalandos-balhés-akciós-szerelmi történetté Kincsem gazdájának, a Nagy Ervin által játszott Blaskovich Ernőnek a figurája, aki Kincsemmel folyamatosan porig alázza a császári udvar sztárolt versenyparipáit.

Még mindig esik, a nedves füvön elegáns urak cilinderben, zsakettben lépdelnek esernyők alatt, nők csipkés-fodros hosszú ruháikat hátul feltűzve, tipegnek a kis cipellőkben, Ferenc József is előkerül pofaszakállban. A tervezett verseny felvétele helyett Herendi ugyanis rövid belső snitteket vesz fel, az idő drága, ki kell használni. Az összesen 72 napra tervezett forgatásból 20 már lement, minden jó tempóban történt, szigorú terv szerint. A nagyszabásúnak számító forgatási munkák két stábbal folynak, Herendi mellett Szatmári Péter operatőr dolgozik, de jelen van Gulyás Buda operatőr is. Ő azután az akciójelenetek azon snittjeit veszi fel, amelyekben már a főbb szereplők nincsenek a jelen.

Két éve kapta Herendi Gábor Hegedűs Bálint forgatókönyvét, a történet és a feszes dramaturgiája az első pillantásra megfogta, azután az író egyetértésével közösen formálták át a történetet. „Egy kicsit olyan volt, mint egy Jókai-adaptáció a 80-as évekből, ezért a főhőst egy vagabund, kuplerájba járó, mulatós figurává alakították át, aki a film során megjárja a maga útját.” Szerelembe esik apja gyilkosának a lányával, s rájön, hogy a tivornyákon kívül más fontos dolgok is vannak a világon.

Herendi is azt hangsúlyozza, amit producere: minőségében a Kincsemnek állnia kell a sarat a nemzetközi összehasonlításban. „Nekünk nem a magyar filmekkel kell versenyeznünk, hanem az amerikaiakkal”, mondják. Ehhez a mégoly magasnak tűnő költségvetés, (összesen 2,9 milliárd forint) is szűkösnek bizonyul, de nem adják alább az igényüket. Nem az összes lóversenyt veszik fel a Bécs melletti, korabeli műemléki versenypályán, arra nem elég a pénz. Ott öt napot forgatnak, jóval olcsóbb megoldásként Alagon felépítettek két versenytribünt. Illetve csak a harmadát, amekkora szükséges ahhoz, hogy a számítógépes animációval, azaz CGI-jal teljes lelátóvá varázsolják majd a filmben. Herendi elmeséli, hosszadalmas előkészítés során dolgozták ki előre a szakemberekkel, melyik jeleneteknél milyen komputeres beavatkozásra lesz szükség. A számítógépes utómunkálatok legalább nyolc hónapot vesznek majd igénybe a film megvágása után. A producer érzékeltette: „Egy kosztümös filmnél erősen közbeszól a költségekbe, hogy az egy erdőn kívül nem tehetjük le úgy a kamerát, hogy az egy 19. századi környezetnek felelne meg. Mindent építeni kell.”

Hangvételében tökéletesen 21. századi kíván lenni a Kincsem. Herendi szerint ehhez a feszes romantikus drámából kihagyhatatlan a humor, a film élni fog a humor eszközeivel úgy, hogy a különböző műfaji elemek jól megférnek egymás mellett. Meggyőződése, a kosztümös film is izgalmas tud lenni a mai nézőnek, példa erre Guy Ritchie két Sherlock Holmes filmje. A Kincsemhez ezért ő is kitalált egy olyan formanyelvet, ami megragadja a mai figyelmet. Azt mondja: „Kicsit ki kell kacsintanunk a mába, ettől lesz befogadható és friss. Ami a ritmusát illeti, tervünk szerint a Kincsem igazán pörgős két óra lesz!”