Lobbizik a Fehér Ház az iráni alku mellett

Teljes erőbedobással lobbizik az Obama-kormányzat az Iránnal megkötött nukleáris alku mellett a kongresszusban. Mindenekelőtt a demokrata honatyákat igyekeznek meggyőzni arról, hogy szavazzanak a Hatok és Teherán között júliusban megkötött, elhúzódó tárgyalások nyomán tető alá hozott egyezségre. Több befolyásos demokrata politikus ugyanakkor már jelezte, kétségeik miatt várhatóan nem támogatják az iráni nukleáris program korlátozását célzó megállapodást.

A Fehér Ház nyilvánosságra hozta az amerikai elnöknek Jerrold Nadler New York-i demokrata képviselőhöz címzett levelét, amelyben Obama összefoglalta érveit, miért kéri a kongresszusi demokratákat a nukleáris egyezség támogatására. Az elnök a levélben, amelyről először a The New York Times adott hírt, leszögezi, hogy jó megállapodásról van szó, s ha Irán mégis megszegné az egyezséget, az Egyesült Államok számára minden lehetőség nyitva áll, hogy erre válaszoljon, a szankciók visszaállításától kezdve egészen a katonai opcióig. Obama igyekezett megnyugtatni a fenntartásaikat hangoztató törvényhozókat, az Egyesült Államok megerősíti biztonsági együttműködését Izraellel, amelyet leginkább aggaszt az iráni atomalku. Bár Obama jelenleg vakációját tölti, stábjával együtt győzködi a törvényhozókat, hogy ne torpedózzák meg az egyezséget.

Obama is aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében szeptemberben a washingtoni kongresszus mindkét háza véleményt nyilváníthat a Teheránnal kötött egyezségről. Mivel a Hatok és Irán megállapodását csak július 14-én írták alá Bécsben, elmulasztva az eredetileg megszabott határidőt, ezért a törvényhozásnak 60 nap áll rendelkezésére az átfogó közös akciótervnek nevezett dokumentum véleményezésére. Az egyezményben Irán vállalta, hogy jelentősen korlátozza nukleáris programját, átadja katonai célra felhasználható, magasan dúsított uránkészleteit, cserébe azért, hogy a Nyugat feloldja a Teheránnal szemben életbe léptetett szankciókat, engedélyezi a kőolajexport újraindítását, s felszabadítja Irán befagyasztott külföldi kinnlevőségeit.

A Fehér Házat mindazonáltal aggasztja, hogy több befolyásos demokrata politikus, köztük Chuck Schumer, New York állam szenátora már jelezte, hogy a megállapodás ellen fog szavazni. Robert Menendez, New Jersey állam szenátora is csatlakozott a nem mellett állókhoz. Menendez, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke szerint az atomalku csupán kikövezi az utat az előtt, hogy Teherán legkésőbb 10-15 év múlva nukleáris fegyverhez jusson. A napokban támogatásáról biztosította ugyanakkor az egyezséget Claire McCaskill, Missouri állam szenátorasszonya.

Mindennek ellenére azt valószínűsítik, hogy októberben érvénybe lép majd a megállapodás. Ha a képviselőház és a szenátus első körben ellene szavaz is, Obama már jelezte, hogy elnöki vétójával él, a vétót viszont csak kétharmados többséggel lehet felülírni. Ehhez azonban a republikánusok nem tudnak elegendő demokratát maguk mellé állítani a szenátusban.

A kongresszusi aggodalmakat aligha csökkenti a napokban nyilvánosságra került hír, miszerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) engedélyezte, hogy iráni szakértők vizsgálódhassanak a legvitatottabb, a feltételezések szerint Irán katonai atomprogramjához köthető parcsini nukleáris objektumban. A washingtoni külügyminisztérium illetékesei elismerték, hogy iráni ellenőrök vesznek részt a felülvizsgálatban, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy mindez az IAEA teljes felügyelete mellett történik, azaz nem arról van szó, hogy Irán „saját magát vizsgálná”. A CNN úgy értelmezte az ENSZ-szervezet és Irán megállapodását, hogy az atomenergia ügynökség ellenőrei vagy személyesen jelen lennének, vagy videóláncon követnék az iráni szakemberek által végrehajtott mintavételt, s a mintákat már más államok fegyverzetellenőrei elemeznék. Irán más atomlétesítményeiben ugyanakkor folyamatos vizsgálódási lehetőséget biztosítanának az IAEA ellenőreinek. Amano Jukija, az IAEA főigazgatója csütörtökön közleményben jelezte, a Teheránnal kötött megállapodás részletei „bizalmasak”, azok minden részletét nem teheti közzé. Azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy az ügynökség engedélyezné, hogy az irániak saját maguk végezzék létesítményeikben az ellenőrzést, szerinte ez a megegyezésben foglaltak félreértelmezése.

Egy friss CNN/ORC-felmérés szerint az amerikaiak növekvő többsége nem támogatja a Hatok és Irán megállapodását. A megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, a kongresszusnak el kellene utasítania az egyezséget. Egy hónappal korábban 52 százalék ellenezte az atomalkut. A republikánusok 88 százaléka elutasító, a demokraták körében ugyanakkor 70 százalék támogatná a jóváhagyást.