Európa küzd a bevándorlók áradatával

Túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarországon kívül Európa más államaiban tárt karokkal fogadnák a menekülteket. Ugyanakkor azok a kormányok is megpróbálnak humánusabb intézkedéseket hozni (Olaszország, Görögország), amelyeket a legsúlyosabban érint a menekültválság.

Idén áprilisban az olaszországi Lampedusa szigeténél történt tragédia volt a fordulópont, amely sokkolta Európát, s ráirányította a figyelmet a menekültválságra. Nyáron Calais-nál alakult ki drámai helyzet, s a görögországi Kos szigetére is özönlenek a menedékkérők. Az uniós tagállamok közös európai megoldásokat sürgetnek, miközben az érintett országok próbálják áthidalni a helyi krízishelyzeteket.

Olaszország

Olaszországot különösen súlyosan érintette a menekülthullám. Az idei év eleje óta 102 ezren érték el az olasz partokat, s mintegy 2300-an vesztek a Földközi-tengerbe – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Ez azt jelzi, hogy az országnak soha nem látott mértékű menekültáradattal kell szembenéznie. Tavaly 170 ezren érték el az olasz partokat úgy, hogy már a 2013-as 43 ezres adatot is a rekordok között emlegették. A drámai emelkedést az is jól illusztrálja, hogy 2012-ben ez a szám még a 13 ezret is alig haladta meg.

Itáliában csak az elmúlt évben 64 ezren folyamodtak menekültstátushoz Olaszországban, ami kétszer annyi, mint 2013-ban. Olaszország ezzel a harmadik legnagyobb befogadó országgá vált az Európai Unióban Németország és Svédország után. A menedékkérők több mint felét a kevéssé tehetős dél-olaszországi régióban szállásolták el. A gazdagabb Lombardia, Liguria vagy Veneto tartományban, ahol az Északi Liga is erősebb, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a menhelyek kialakítását. Bejelentették, nem tudnak több menekültet fogadni.

Ettől függetlenül a kormányzat igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a menekültekért. Tavaly októberig működött a Földközi-tengeren a Mare Nostrum mentőakció, amely minden bajba jutott hajónak megpróbált segítséget nyújtani. Anyagi okok miatt azonban ezt nem tudták folytatni, ezért ezt az EU által is finanszírozott Triton program váltotta fel. Ennek éves költségvetése 38 millió euró, 12 őrhajó, hat rendes hajó, négy repülőgép és két helikopter vesz benne részt.

Országszerte jelenleg 70 ezer menekültet látnak el, de becslések szerint a félmilliót is elérheti azok száma, akik lélekvesztő hajókon érik el Itália partjait.

Matteo Renzi kormánya vészmegoldásokat léptetett életbe. Szállodákat és magánlétesítményeket alakított át menhelyekké. Miközben azonban a kabinet igyekszik segíteni a rászorulóknak, a mintegy 15 százalékos népszerűségnek örvendő, bevándorlásellenes Északi Liga igyekszik politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.

A menekültáradat miatt ezért egyre megosztottabbá válik Észak- és Dél-Olaszország. Matteo Renzi kormányfő úgy próbálja meg átvágni a gordiuszi csomót, hogy magasabb pénzügyi juttatásokat ígért azoknak a településeknek, amelyek hajlandóak további menekülteket befogadni. Ezzel az intézkedéssel azonban csak korlátozott sikert ért el. A Franciaországhoz közel eső hegyvidéki tartomány, Val d’Aosta jelezte, hogy egy menekültet hajlandó befogadni.

Görögország

Míg a megelőző években Olaszországot érintette a legsúlyosabban a menekülthullám, idén már Görögország került a legkilátástalanabb helyzetbe. Július végéig összesen 224 ezren érkeztek Európába, közülük 124 ezren Görögországban kötöttek ki. A menekültáradat nem csillapodik. Júliusban mintegy 50 ezer, augusztus 8. és 14. között pedig 20 843 menekült érkezett az országba – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miközben ez utóbbi szám 2014-ben összesen volt 43 500. Minden tíz menekültből kilenc szíriai és afgán.

A görög kormánynak meg van kötve a keze a súlyos gazdasági helyzet miatt. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök augusztus elején bejelentette, hogy a nehézségek ellenére egyre több fogadóállomást állítanak fel a menekültek számára, ahol regisztrálni tudják őket.

Nagyon drámai a helyzet Kosz szigetén, ahová már több mint 22 ezren érkeztek. Ez több mint az előző évben összesen. A helyi hatóságok tehetetlenek, a humanitárius helyzet katasztrofális, nincs elég élelmiszer, víz, sátor. Az Orvosok Határok Nélkül humanitárius szervezet azt közölte, hogy sokakat bőrbetegséggel kell kezelni.

A kormány Kosz szigetéhez vezényelte az Elefteriosz Venizelosz nevű hajót, amelyen a szíriai menekülteket regisztrálják. Ezen mintegy 2500 személy számára tudnak elfogadható körülményeket teremteni, ami persze messze nem elég.

A nem szíriai nemzetiségűeket gazdasági menekülteknek, illetve bevándorlóknak minősítik, számukra nem biztosítanak szükségelhelyezést, ráadásul hetekig kell várniuk papírjaikra. Az afgánok, pakisztániak, irakiak körében nagy a feszültség, többször játszódtak le tumultuózus jelenetek.

Zaharula Cirigoti, a bevándorlási hivatal vezetője azt közölte, hogy mivel a szíriaiak háború sújtotta övezetből érkeztek, ezért az Európai Unió és az ENSZ előírásának megfelelően menekültstátust kapnak. A más országbeliekre ez azonban nem érvényes.

Az UNHCR azonban megengedhetetlennek tartja, hogy a nemzetiség szerint különböztessék meg az embereket. Ez ellentétes az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményével.

Nemcsak a szigeteken, az ország belső részein is sok a menekült. A kormány ezért Athén közelében, Votanikoszban akar kialakítani egy több száz menekült elhelyezését biztosító központot.

Miközben az olasz Triton program működőképes, a görög partoknál működő nemzetközi misszió, a Poszeidon súlyos emberhiánnyal küzd. A misszióban 11 őrhajó, egy rendes hajó, két helikopter és két repülőgép vesz részt. Költségvetése 18 millió.

Németország

Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a menekültügyi hatóság, a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a minap egy interjúban úgy nyilatkozott, idén akár 800 ezerre is nőhet a menedékkérők száma, évente ennyi ember befogadásával pedig még Németország sem képes hosszabb távon megbirkózni.

A kormány a kitoloncolást bemutató videókkal próbálja megakadályozni, hogy a menekültek Németország felé vegyék az irányt. Ez a kampány sikeres volt, már ami a koszovói menekülteket illeti, mert az új koszovói kérelmek száma napi 1500-ról 50 alá csökkent. A nyugat-balkáni menedékkérők körében több mint 99 százalékos az elutasított kérelmek aránya.

A regisztrált illegális határátlépések 40 százaléka az osztrák-bajor határszakaszon történik. Az engedély nélkül Németországba belépett személyek közül az állampolgárság alapján a legnagyobb csoportot több mint 14 ezer fővel a szíriaiak alkották, számuk 300 százalékot meghaladó mértékben emelkedett éves összevetésben.

A menedékkérelmek számának megnövekedése miatt a későbbiekben akár drasztikus intézkedést is hozhat Berlin. Markus Söder, a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere egyenesen úgy vélte, hogy felül kellene vizsgálni a schengeni rendszert. Bajorország számára a 3 milliárd eurót is elérheti a menedékkérők ellátásának költsége, így München kénytelen több pénzt fordítani e célra, mint az előző 19 évben összesen.

Nagy-Britannia

David Cameron brit kormányfő legutóbb második kormánya megalakulásának 100 napja alkalmából a BBC-nek adott interjújában fejtette ki, mindent meg kell tenni azért, hogy az illegális bevándorlók „ne törhessenek be” Nagy-Britanniába. Cameron hangsúlyozta, hogy a britek kiveszik a részüket a bevándorlók befogadásából, de többet kell tenni azért, hogy stabilizálják azokat a válságos helyzetben lévő országokat, ahonnan a menedékkérők elindulnak.

A brit miniszterelnök nagy vihart kavart, amikor korábban úgy fogalmazott, hogy illegális migránsok „rajai” próbálnak engedély nélkül bejutni Calais-nál, s ezt nem lehet annyiban hagyni. Harriet Harman, a Munkáspárt ideiglenes vezére szerint „nem rovarokról, hanem emberekről van szó”. Yvette Cooper, a Munkáspárt egyik pártvezérjelöltje is bírálta, hogy Cameron erősítette menekültellenes retorikáját. Jeremy Corbyn, a legnépszerűbb jelölt szerint Cameron „uszító, miniszterelnökhöz nem illő” hangot használ.

A Csatorna-alagúton az Egyesült Királyságba igyekvő menedékkérők száma visszaesett azóta, hogy kerítést húztak fel a Csalagút bejárata környékén, s megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Míg múlt hónap végén naponta több mint kétezren is megpróbálkoztak felszökni az átjutásra váró kamionokba, vonatokra, s bejutni az alagútba, s a folyamatos ellenőrzések, dugók miatt teljesen elmérgesedett a helyzet, augusztus közepére napi 150 körülire csökkent a próbálkozók száma. A brit kormány 7 millió fontot költött a biztonsági intézkedések erősítésére, zártláncú kamerarendszert építettek ki, infravörös érzékelőket szereltek fel, s reflektorokkal pásztázzák a környéket ott, ahol a menedékkérők próbálkozni szoktak. A brit és a francia kormány a napokban megállapodást kötött, hogy közös parancsnokságot állítanak fel, brit katonák segítik a francia hatóságok munkáját, s megszigorítják a Csalagúton áthaladó járművek ellenőrzését. Attól tartanak ugyanakkor, hogy a menedékkérők új helyeket keresnek majd, ahol könnyebb az átjutás.

Nagy-Britanniában jelenleg 7,8 millió külföldi él, többségük munkavállalás céljából, illetve családegyesítés révén érkezett. Mintegy 154 ezer a menedékkérő, közülük alig 187-en vannak például a szíriai menekültek (Németországban legalább 100 ezren). Tavaly mindössze 14 ezer menedékkérőnek adták meg a menekültstátuszt. David Cameron 2010-ben azt ígérte, kormányra kerülve évi 100 ezer alá csökkenti az évi nettó bevándorlást, ez azonban nem sikerült. A 2015-ös választások előtti összegzés szerint évente 318 ezer fő a növekmény, 178 ezer a közép-kelet-európai országokból, legújabban Romániából és Bulgáriából.

Theresa May brit belügyminiszter egy cikkében leszögezte: „Nagy-Britanniában nincsenek arannyal kikövezve az utcák”. A Cameron-kormány egy sor új korlátozó intézkedést hozott, illegális (papírok nélküli) bevándorlók nem bérelhetnek lakást, ha a háziúr nem ellenőrzi a papírjaikat, öt évre is ítélhetik. Nem kaphatnak jogosítványt, nem nyithatnak bankszámlát.

Spanyolország

Spanyolországban 2014-ben 70 százalékkal nőtt az illegális bevándorlók száma, míg 2013-ban 7472 menedékkérő lépett spanyol területre, tavaly 12549-en lépték át illegálisan a határt. A spanyol belügyminisztérium tavasszal közzétett összesítése szerint. Spanyolország két észak-afrikai területen lévő enklávéja, a Marokkó területébe beékelődő Ceuta és Melilla a migránsok fő célpontja, annak ellenére, hogy már hat méter magas kerítéssel igyekeznek visszatartani az illegális bevándorlók rohamait. Melillába 5819-en kértek menedéket 2014-ben, közülük 2861-en hamis papírokkal érkeztek, több mint kétezren ugyanakkor a kerítésen jutottak át. A legtöbben, mintegy háromezren szíriai menedékkérők voltak, Kamerunból másfél ezren, Marokkóból több mint ezeregyszázan érkeztek.

Idén is rengeteg az incidens. Egy marokkói férfi érvényes papírokkal szállt fel egy Spanyolországba tartó kompra, ám bőröndben akarta becsempészni 27 éves testvérét, aki megfulladt. Májusban egy apa kisfiát próbálta bőröndben átcsempészni, de leleplezték. Augusztus elején négy migráns fulladt a tengerbe, akik Ceutánál úszva akarták megkerülni a kerítést és bejutni. 2014-ben 14 afrikai megfulladt, amikor egy nagyobb csoport szintén úszva próbálkozott, videóra vették ugyanakkor, hogy a nemzeti gárda tagjai gumilövedékekkel és füstbombákkal akarták visszariasztani őket. Akik életben maradtak, azokat kitoloncolták Marokkóba. Valószínűleg nem indul eljárás nyolc spanyol rendőr ellen, akik gumibottal verték Mellilánál a kerítésen átmászó afrikaiakat, majd automatikusan visszaküldték őket Marokkóba. Múlt héten több mint kétszázan tüntettek, mivel rendőri intézkedés közben meghalt egy szenegáli férfi, aki illegálisan árult az utcán.

A madridi kormány tavaly megszigorította a menekültügyi rendelkezéseket, lehetővé téve az illegális bevándorlók tömeges visszatoloncolását, szembemenve az uniós rendelkezésekkel, ezt az ENSZ és emberi jogi szervezetek is bírálták. „Spanyolország megszegi nemzetközi kötelezettségeit és sérülékeny emberek jogain tapos” – nyilatkozta Gauli van Gurik, az AI európai igazgatóhelyettese.

A konzervatív kormány 2012-ben megvonta az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jogot az illegális bevándorlóktól, ez azonban olyan súlyos következményekkel járt, hogy idén áprilisban kénytelenek voltak visszaállítani. Az előző három évben csak a terhes anyákat és a gyerekeket látták el ingyen, s több mint 800 ezer ember maradt ellátás nélkül.

Portugália

Portugália több mint 1400 illegális bevándorló befogadását vállalta a mediterrán térségbe érkezett, mintegy 60 ezer migráns közül az európai uniós kvóta keretében. Pedro Passos Coelho portugál kormányfő jelezte ugyanakkor, hogy a „gyakorlati megvalósítás némi időt vesz igénybe”. Idén májusban 700 menedékkérő befogadásáról volt szó, de a legutóbbi EU-csúcsot követően 2400-as szám is nyilvánosságra került. Lisszabon várakozásai szerint a novemberi máltai konferencián derül ki, milyen támogatásra számíthatnak az országok a főként Olaszországba és Görögországba érkezett menedékkérők áttelepítésében.

Lisszabon kiveszi a részét a közös mentőakciókból, 2011 óta részt vesz a Frontex Indalo határvédelmi programjában. Tavaly novemberben csatlakozott az Európai Unió által finanszírozott Triton programhoz, amelynek költségvetését a nyári, lampedusai katasztrófát követően megháromszorozták, 120 millió euróra emelték. A portugál légierő egy gépe is részt vett nemrégiben egy nagyszabású akcióban, amelynek keretében több mint 200 illegális bevándorlót, köztük 39 gyereket mentettek ki. A portugál gép június 1. óta állomásozott Sigonella olasz haditengerészeti bázison, megbízatása augusztus 31-ével jár le.