Izgalmas új közösségi szolgáltatók

Uber, Yummber, Airbnb - ezekkel a nevekkel egyre gyakrabban találkozik az, aki a közösségi oldalon keres a taxihoz hasonló személyszállítót, gasztroszolgáltatást vagy éppen szállást. Mindhárom applikáció már indulásakor is nagy sikernek örvendett, de hogy hivatalosan és szabályszerűen hogyan működhetnek, az egyelőre kérdés.

Új, az Uber taxik működési elvén alapuló gasztroalkalmazás indult hazánkban Yummber néven. (Az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás. Az utas a telefonjára letöltött Uber-alkalmazás segítségével hívhat magának, a hozzá éppen legközelebbi sofőrt. A szolgáltatást a budapesti taxis tarifáknál jóval kedvezőbb áron lehet igénybe venni, a fuvar végén a menetdíj összegét a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.) A rendszer célja, hogy házi szakácsokat kössön össze éhes emberekkel a nap 24 órájában.

Az ételt a szakácsok a saját maguk által megszabott áron kínálják, a cechet pedig - egy étteremhez hasonlóan - a fogyasztók evés után egyenlítenék ki, azaz a rendszer a vendég által megadott bankkártyáról vonja le az összeget. Vendéglátónak egy rövid kérdőív kitöltésével szinte bárki jelentkezhet, a fogyasztáshoz pedig csupán az applikációt kell majd letöltenie. "Főnök nincs, persze szabályok vannak, de nem vészesek. Extra munkaidő nincs, csak annyi, amennyi dolgod amúgy is van a háztartásod vezetésével. Nem ígérünk annyi pénzt, hogy egyedül csak ebből nagy lábon élhess, de azt igen, hogy a megkereshető jövedelem a családodra vagy magadra fordított havi háztartási rezsid bőségesen fedezi. Sőt. A többi rajtad és a szerencsén múlik - de mi segítünk abban, hogy a szerencse eltaláljon hozzád" - hirdeti magát az alkalmazás.

A Yummber nyújtotta újdonság azonban több fontos kérdést is felvet: hogyan működhet élelmiszer biztonsági szempontból az applikáció, valamint az abban "dolgozókra" milyen adószabályok vonatkoznak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint: aki élelmiszert értékesít, az élelmiszeripari vállalkozónak minősül, így egy hivatalos regisztráció után, be kell tartania a tevékenységre, valamint a termékekre vonatkozó élelmiszer-biztonsági jogszabályokat. Minden étel csak a kerületi főállatorvos külön engedélye alapján szolgálható fel, ami azt jelenti, hogy a vendéglátás megkezdése előtt minden szakácsnak szakmai kontrollon kell átesnie. Hozzátették: ennek eddig egyetlen Yummber-séf sem felelt meg, a fejlesztőktől ugyanis nem érkezett megkeresés a hivatalhoz.

A NÉBIH ezért - a tevékenység biztonságosabbá tétele, illetve az esetleges jogszabályi kötelezettségekkel kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében - egyeztetést kezdeményezett az alkalmazás üzemeltetőivel. Hozzátették: a jogsértően tevékenykedő vállalkozások kiszűrésére bejelentések alapján, vagy próbavásárlások keretében van erre lehetőségünk. Ha valakit bármilyen sérelem ér egy-egy ilyen gasztrotúra során, az könnyen magára maradhat panaszával. Ugyanis az ilyen típusú vendéglátással kapcsolatos érdekérvényesítésre nincs sok esély, mivel ezekre a magán étkezésekre nem vonatkoznak a közösségi étkeztetés szabályai. Jelen esetben tehát - a szolgáltatás működésének pontos ismerete nélkül - a hatóság egyelőre csak azt tudja tanácsolni a főzést vállalóknak, hogy fokozottan figyeljenek az alapvető élelmiszer biztonsági szabályok betartására.

Mint ahogyan nem ártana tisztában lenniük a bevételek utáni adózással sem. Igaz, ez egyelőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is komoly dilemmát jelent, nem világos számukra ugyanis, hogy a bevételek után a jövőben kinek kell majd adót fizetnie, s ezt hogyan kell megtennie. Csupán egy biztos: az étkeztető magánszemélyek rendszeres adóköteles bevételszerző tevékenységet folytatnak, így ez az adószám kiváltását vonja maga után - jelentette ki a NAV a hvg.hu kérdésére. ,,Az étkeztető magánszemély ezt a tevékenységet többféle formában, akár egyéni, akár társas vállalkozóként is végezheti.”

Ennek nyomán pedig ,,a rendszerben szolgáltató magánszemély rendszeres adóköteles bevételszerző tevékenységet folytat, a tevékenység formájától függetlenül adószám kiváltására köteles”. Ebből következik az is, hogy ha a magánszemély nem egyéni vagy társas vállalkozóként nyújtja az étkezési szolgáltatást, hanem úgynevezett „adószámos magánszemélyként”, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény önálló tevékenységre vonatkozó szabályai szerint kell teljesítenie adókötelezettségét.” Arra nem válaszolt az adóhatóság, hogy miként tervezi felderíteni a yummberező adóalanyokat, de vélhetően jó módszer lehet a gyakran alkalmazott próbavásárlás, vagy a közérdekű állampolgári bejelentés.

Azt, hogy ezzel a szolgáltatással akár egész tisztességes bevételre is szert lehet tenni, a Yummber is elismeri: ,,Nem ígérünk annyi pénzt, hogy egyedül csak ebből nagy lábon élhess, de azt igen, hogy a megkereshető jövedelem a családodra vagy magadra fordított havi háztartási rezsid bőségesen fedezi. Sőt” – olvasható a Yummber jelentkezési űrlapján.

Uber, a rendíthetetlen

Az Uber sofőrjei az új taxisrendelet életbe lépése óta ugyanúgy dolgoznak, mint előtte - írja a Magyar Nemzet, amely szerint egy Uber-sofőrnek 100-200 ezer forintot kellene invesztálnia abba, hogy legálisan foglalkozhasson személyszállítással. Az új taxisrendelet augusztus 6-i életbe lépése óta hivatalosan az okostelefonon rendelhető Uber-sofőröknek is le kell vizsgáztatniuk a kocsijukat, és megfelelő szakmai jogosítványt kell kiváltaniuk. A lap szerint az Uber sofőrjei a rendelet óta is változatlan formában végzik a tevékenységüket. A taxisrendelet célja nyilvánvalóan az volt, hogy a nem hivatásos sofőröket foglalkoztató, és a hivatalos taxistarifáknál lényegesen olcsóbb tarifákkal működő Uber és hasonló szolgáltatásokat visszaszorítsák a hivatásos taxisok javára. A BKK nemrég azt közölte, hogy az Uber sofőröket a rendelet hatályba lépése után ellenőrzik és szabálytalanság esetén akár 600 ezer forint bírságot is kiszabhatnak. Az Uber eközben tárgyalásokat kezdett a kormánnyal arról, hogy a sofőrjei is megfelelhessenek az előírásoknak.

A szállodák réme

Az Airbnb egy közösségi piactér, ahol a vendégek házigazdáknál foglalhatnak szállást, így összeköti azokat az embereket, akiknek kihasználatlan helyük van azokkal, akik szálláshelyet keresnek. Az árak itt is kedvezőek, azt a szolgáltatást nyújtó fél határozza meg, és ő döntheti el azt is – netes kapcsolatfelvétel útján -, hogy kinek adja ki lakását.

Az Airbnb.com-on a világ 34 000 városában lehet rövidebb-hosszabb ideig lakást vagy szobát bérelni. Budapesten december óta 1500-ról 7000-re ugrott azon fővárosi lakások száma, amiket a többnyire néhány napot a városban töltő turisták kiszolgálása céljából adnak ki a tulajdonosok.

A szállás kiadására külön szabályok érvényesek. A NAV-hoz történt bejelentkezést megelőzően egy szálláshely-üzemeltetési igazolást kell igényelni az adott település jegyzőjétől, majd egy üzlet lebonyolítása után számlát kell adnia vendégének. Az Airbnb nem bérbeadásnak, hanem „egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtásának” minősül, így adóköteles, ami azt jelenti, hogy a fizető-vendéglátói jövedelem utáni 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megtéríteni. Az ellenőrzések során, ha valaki megfeledkezik számlaadási kötelezettségéről, akkor 1 millió forintig terjedő büntetéssel számolhat, ha pedig engedély nélkül végez efféle üzleti tevékenységet, további retorziókra kell felkészülnie.

Az állam mielőbbi segítségét várja a magyar szállodaipar a magánlakásukat kiadó ingatlantulajdonosok miatt, akik mostanra már akár a forgalmuk 5-10 százalékát szívják el, többnyire feketén - írja a Napi Gazdaság. A lakáskiadós mobilos alkalmazások és oldalak - mint például az Airbnb - egyre népszerűbbek. Ingatlanszakértők szerint többek között ezért is van, hogy mostanában nagyon megemelkedtek az albérletárak. A hazai turizmus képviselőinek viszont nem csak az a baja, hogy sok Airbnb-s nem fizet adót, hanem az is, hogy úgy érzik, hátrányba kerültek azáltal, hogy nekik egy sor közegészségügyi, fogyasztóvédelmi, élelmiszer-, munka- és tűzbiztonsági előírásnak kell megfelelniük, amiknek a szabályozatlan piacon mozgó új lakáskiadóknak nem.

Ez pedig még jobban megdrágítja őket az új konkurenciához képest. A lap szerint ugyanis amíg például Budapesten 70-120 euró éjszakánként egy hotelszoba ára, addig magánlakásban akár 40 euróért is találni szállást. A lap úgy tudja, egyelőre nincs terv a Nemzetgazdasági Minisztériumban arra vonatkozóan, hogy hogyan kéne bevonni a frissen lakáskiadóvá vált korábbi albérletkiadókat a szabályozott szállodapiacra.