Elüldözte a menekülteket a vasfüggöny?

Publikálás dátuma
2015.08.22. 10:38
Épül a határzár Kelebiánál. MTI Fotó: Ujvári Sándor
A tervek szerint haladnak a déli határra épülő kerítés munkálatai, a drótakadály Csongrád megyében és a Bács-Kiskun megyei Kelebián elkészült – írta a Honvédelmi Minisztériumra hivatkozva a Napi Gazdaság.

Az akadályokat augusztus végéig, a teljes biztonsági határzárat november 30-ig kell megépíteni. Az akadálynak köszönhetően Kelebiáról két hete szinte teljesen eltűntek a menekültek - írja a lap.

Korábban írtuk: Miközben a kormány már napokkal ezelőtt közölte, hogy a teljes Csongrád megyei szakaszon elkészült a gyorstelepítésű drótakadály, azaz a gyoda, Toroczkai László ásotthalmi polgármester és több szemtanú is azt mondta, ez nem igaz. Később a Honvédelmi Minisztérium is beismerte, hogy valóban mellébeszélt a kormány: bizonyos szakaszokon valóban nem építették meg a kerítést. Ráadásul még tegnap is kijött a jelentés: harminchat csoportban 1399 illegális bevándorlóval - köztük 288 gyermekkel - szemben intézkedtek a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve Csongrád megye déli részén csütörtökön.

Lásd még: Menekülés a józan észtől

Járvánnyal riogatnak
Noha a szaktárcának készített jelentés éppen hogy a menekültáradat okozta járványügyi kockázatok alacsonyságáról árulkodik, a Napi Gazdaság és a kormánypárti lapnak nyilatkozó országos tisztifőorvos ennek ellenkezőjéről győzködi a közvélemény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szerint ugyanis járványügyi kockázatot jelent Magyarországon az ide érkező illegális bevándorlók szokatlanul nagy száma, emiatt óvintézkedésekre van szükség - írta a Napi a birtokába került, EMMI által készített jelentésre hivatkozva.
Ezzel szemben maga a cikk egyértelműsíti: a dokumentum szerint jelenleg nincs járványveszély Magyarországon, az illetékes hatóságok pedig felkészültek a kockázatok kezelésére.

Szerző

Balog megfejtette a migránsok integrálásának titkát?

Balog Zoltán első külföldiként előadást tartott a témában a bajorországi Bayreuth rangos fórumán, ahol azt fejtegette, hogy a bevándorlók hatékonyabb integrációjához a gyengülő kulturális öntudat megerősítésére van szükség Európában.

Az emberi erőforrások minisztere a térség parlamenti (Bundestag) képviselője, Hartmut Koschyk felkérésére tartott előadást a Bayreuthi kulturális beszélgetés című rendezvényen.

Az idei fórum témája az identitás és sokszínűség Európa kulturális önképében, öntudatában. Balog Zoltán elmondása szerint előadásában hangsúlyozta, hogy az erős nemzeti öntudat és az európai identitás nincsenek egymással ellentmondásban, sokkal inkább egymást erősítik.

A miniszter a bevándorlás kérdéséről is beszélt és kiemelte, hogy Európa gyengülő kulturális öntudattal rendelkezik és nagy veszélynek tesszük ki magunkat, ha kizárólag a tolerancia alapján fogadunk be idegen kultúrákat, vallásokat, életmódokat.

Ha valóban integrációképesek akarunk lenni, akkor meg kell erősítenünk saját kulturális, vallási és történeti identitásunkat az iskolai oktatásban, a tudományban és a kultúrában - mondta Balog Zoltán. Hozzátette, "egy gyenge identitás nem képes más identitásokat integrálni".

Balog Zoltán kitért a kontinenst érintő súlyos demográfiai problémákra, amelyekre szerinte nem jelent megoldást a bevándorlás, ehelyett inkább Európa roma lakosságát kellene erősebben integrálni. Van egy olyan munkaerő- és kulturális potenciál, amely Európán belül van, de még nincs integrálva - mondta.

A Richard Wagner városaként ismert bajorországi Bayreuthban megrendezett rangos fórumon a mintegy 150-200 vendég vett részt, elsősorban politikusok és a német gazdasági élet szereplői.

A Bayreuthi kulturális beszélgetés című sorozatot 12. éve szervezi Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja. Eddig rendre a német politika és kultúra jeles alakjait hívta meg előadónak, köztük Norbert Lammertet, a Bundestag elnökét, Monika Grütters kulturális államminisztert és Katharina Wagnert, a dédapja, Richard Wagner műveit bemutató bayreuthi operafesztivál igazgatóját.

Szerző

"Úgy bántak velünk, mint az állatokkal" - Egy menekült története

Publikálás dátuma
2015.08.22. 10:08
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Milos Bicanski/Getty Images
Több mint egy hónapig utazott Európán keresztül menekültként a szír Ylmaz Pasha, aki telefonjával rögzítette hosszadalmas útját Szíriából Németországba, s azt is elmesélte, milyen emlékei maradtak Magyarországról. Nem jók.

A Bors mutatta be annak a szír férfi férfinak a rövid történetét, aki hat hónapig tervezte menekülését a Facebook segítségével. Az éj leple alatt indult el a tengerpartra. – Nem mertünk tüzet gyújtani, nehogy meglássanak minket – kezdett bele menekülésének történetébe Pasha. Egy parton felfújt gumicsónakkal érkezett Görögországba, amit a férfi egyik barátja irányított, aki még sohasem vezetett hajót előtte. Több mint ötvenen zsúfolódtak a csónakba, sokan mentőmellényt sem viseltek.

Görögországba érve a hatóságok regisztrálták a menekülteket, a szír aktivistának azonban eszében sem volt maradni. Komppal Athénba ment, onnan vonattal Macedóniába, ahol az illegális bevándorlók nem használhatják a tömegközlekedési eszközöket, ezért Pasha biciklivel folytatta útját Szerbia felé. Amikor a szerb határon próbált éjszaka átjutni, a határőrök elkapták a férfit, és meg is verték. Szerbiához kötődik azonban az is, hogy egy hét után először jutott meleg ételhez és fürdésre is lehetőséget adtak Belgrádban.

Pasha a magyar határhoz busszal érkezett, ahol két napig bolyongott az erdőben étlen-szomjan. – Úgy bántak velünk, mint az állatokkal – mesélte Pasha, akit negyven menekülttel együtt buszra pakoltak a magyar hatóság emberei, majd egy levegőtlen szobában helyeztek el. Onnan egy menekülttáborba irányították, de a férfi embercsempész segítségével autóval Németországba utazott. 

Szerző