A Magyarországon forgalomban lévő készpénz mennyisége júliusban átlépte a 4 ezer milliárdos határt, egészen pontosan 4054,6 milliárd forint volt – derül ki az MNB statisztikai mérlegéből. A készpénz mennyiségének növekedése az elmúlt években gyorsult, 2010-hez képest csaknem 1200 milliárd forinttal több papírpénz és érme van a lakosságnál, vállalkozóknál. Ennek egyik oka a tranzakciós illeték bevezetése, amit szinte teljes egészében az ügyfelekre hárítanak a pénzintézetek, ezt az MNB egy tavalyi tanulmányában maga is elismerte. Ezzel összefüggésben tavaly február óta a lakossági számlákról havonta ingyenesen lehet felvenni 150 ezer forintot, ez pedig szintén nem tett túl jót a hazai pénzügyi kultúrának.
A háztartások fogyasztásának emelkedése is növekvő készpénzforgalmat generál, sőt még a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is pénzt csatornáz a gazdaságba. A forgalomban lévő készpénz emelkedéséhez hozzájárult az alacsony kamatkörnyezet is, ami miatt megindult a pénzkiáramlás a bankbetétekből, sőt, mivel a megtakarítások jó része vélhetően nem találja a helyét, ezeket akár hosszabb időn át is készpénzben tartják.
A forgalomban lévő készpénz címletei között rendkívül magas a húszezres bankjegyek száma. Idén az első negyedévben a 2010. év végi mennyiséghez képest közel 87 százalékkal több ilyen bankót forgattak a magyarok. Az utóbbi egy évben pedig a húsz ezresek darabszáma majdnem húsz, míg a tíz ezreseké csaknem hét százalékkal emelkedett. A két legnagyobb címlet aránya az összes bankón belül már 62,4 százalékra ugrott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata ezen a téren kizárólag a piaci igények kiszolgálása, azaz annyit nyomtat amennyit kérnek tőle, vagyis a készpénzmennyiséget maga nem alakíthatja. A jegybank éves jelentése szerint tavaly az egész év alatt összesen 3243 milliárd forint értékű készpénzforgalmat bonyolított le a hitelintézetek és a Posta számára, ezen belül 264 millió darab bankjegyet szolgált ki ügyfeleinek, miközben 224 millió darab bankjegy érkezett be a jegybankba. Az MNB szerint a húsz ezresek megugrásának oka, hogy az elmúlt évben mérséklődtek a betéti kamatok, így a készpénztartással összefüggő kamatveszteség még tovább csökkent.
2015 első negyedévében tovább csökkent a bankszámlák száma, március végére közel 134 ezer bankkártyával kevesebbet használtak a magánszemélyek, mint két évvel ezelőtt. A tranzakciós illetékek miatt sokan elfordultak a bankoktól, számlákat számoltak fel, nyugdíjasok közül sokan újra a Postán keresztül készpénzben kérik a járandóságukat. Azonban a készpénznövekmény olyan hatalmas, amelyet az előbb felsorolt okok nem indokolnának – nyilatkozta lapunknak B. Varga Judit, az énpénzem.hu főszerkesztője.
A készpénzzel fizetés nem, de a nagy és kis címletű bankók arányának eltolódása már a boltokban is gondot okoz, gyakran nehézségekbe ütközik például a húszezres felváltása. A boltosok száján egyre többször csúszik ki: nincs kisebb? Az MNB tájékoztatása szerint azonban a készpénzes fizetéseknél a jegybank által kibocsátott forintbankjegyeket és -érméket mindenki köteles névértéken elfogadni.
Ebből a rendelkezésből azonban nem következik, hogy a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor bármilyen címletű bankókkal fizethet a vásárló. Így például visszautasítható a bankjegyek és érmék elfogadása, ha a kereskedő az áru értékénél aránytalanul nagyobb címletből nem tud visszaadni, vagy valaki "kiszúrásból" túl sok apróval fizetne.
Érdekes, hogy miközben más országok a készpénztartás és -fizetés visszaszorításán ügyködnek, a kormányt és az MNB-t különösebben nem zavarja a magas készpénzforgalom, különböző elemzéseikben is keveset foglalkoznak a témával. Pedig köztudottan nagyon sokba kerül ennyi készpénz fenntartása, időnkénti cseréje. Arról nem is beszélve, hogy számos vizsgálat alapján a "feketegazdaság fokmérője" is készpénzállomány megugrása.
