Mike Nesbitt, az UUP vezetője belfasti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt vezetősége egyhangúlag támogatja a döntést, amelyről hivatalosan szombaton szavaznak.
Nesbitt indoklása szerint az Ulsteri Unionista Párt elsősorban az elmúlt időszakban történt két emberölési ügy nyomán kialakult belpolitikai helyzet miatt határozott úgy, hogy távozik a kormányból. Májusban agyonlőtték Gerard Davisont, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egy volt parancsnokát, augusztus elején pedig egy Kevin McGuigan nevű férfival végeztek, akiről azóta kiderült, hogy egykor szintén az IRA tagja volt, és a rendőrség gyanúsítottként kihallgatta a Davison-üggyel kapcsolatban.
A belpolitikai vihart az kavarta, hogy a rendőrség és a politikai elit egy részének gyanúja szerint az IRA továbbra is aktív, és érintett volt legalább a második gyilkosságban, a köztársaságiak között pedig egyfajta leszámolás zajlik. Bizonyítékok azonban nincsenek arra, hogy valóban erről lenne szó.
Gerry Adams, az IRA politika szárnya, a Sinn Féin elnöke legutóbb épp a napokban jelentette ki: ma már semmi sem indokolja az IRA-hoz hasonló fegyveres csoportok létezését, mert a köztársasági mozgalom elkötelezte magát a béke mellett.
Az UUP szerint azonban a Sinn Féin "hiteltelen, és nem bízunk bennük, bennük, bizalom nélkül pedig semmink sincs". Nesbitt úgy fogalmazott, van lehetőség a helyzet rendezésére, "de ahhoz világosan kell látni, mi az igazság az IRA-val kapcsolatban". A pártvezető emellett úgy véli, hogy a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin vezette kormány "nem képes fejlődést elérni".
Az IRA az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen. A több mint háromezer emberéletet kioltó hadjáratot csak a történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás zárta le. Ezután is további hét évbe telt, mire az IRA leszerelte fegyverzetét és bejelentette, hogy felhagy a további fegyveres harccal.
