Előfizetés

Csődbe megy a Mikulás?

Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:32
Fotó: Europress Getty Images
Könnyen lehet, hogy véget ér egy legenda: nagy bajban van a finnországi Mikulás, Joulupukki cége. A hitelezők egy hetet adtak a családi vállalkozásnak, hogy rendezze tartozásait. 200 000 eurós - 62,5 millió forintnak megfelelő - tartozást kellene rendezni a fehér szakállú cégének, a Dianordia nevű családi vállalkozásnak.

 Az üzletre nagyon rosszul hatott, hogy a világban több helyen is válság van. A cég vezérigazgatója, Jarmo Kariniemi elmondta a Bloombergnek, hogy teljes bevételük 20 százaléka korábban az orosz vendégektől származott, mostanra azonban ez 15 százalék alá esett. Új látogatók nem jönnek, sőt elmaradoznak a görögök, az olaszok és a spanyolok is - tette hozzá az üzletember.

A cég egy valamiben bízhat, mégpedig a politikai megoldásban. A Mikulás faluja ugyanis azon kívül, hogy népszerű turistalátványosság, újabban az ország vezetőinek fontos protokollhelyszíne is. A finn elnök tavaly októberben indiai kollégáját hozta el ide, nemrég pedig a lengyel parlament elnöke, Radoslav Sikorski járt itt. Egyelőre nem tudni, hogy a finn vezetők hagyják-e egy banánhéjon elcsúszni a Mikulást, és a köré épülő turisztikai üzletet.

Folytatódik a gazdaság lassulása

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódik, a tavalyi 3,6 százalék után idén a nemzeti össztermék (GDP) 2,7, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.

A növekedési ütem főként a beruházások stagnálása, illetve visszaesése miatt csökken. Az idei második negyedévben az államháztartási hiány és az államadósság is növekedett, a külső egyensúly viszont kedvezően alakult, a defláció véget ért - összegzi a gazdaságkutató a fundamentumokat.

A világgazdasági folyamatokban is egyre több a bizonytalanság, ami közvetett módon hat a magyar gazdaságra. Például a kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül hat a hazai szereplőkre. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra.

A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amit az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezett. A GKI véleménye szerint nem szeptemberben, hanem később kell számítani az amerikai Fed kamatemelésére, így a devizaárfolyamokban nagy törés nem várható. Mivel az alapkamat várhatóan hosszan 1,35 százalékon marad, a következő hónapokban 310-315 forintos euróárfolyam várható - véli a gazdaságkutató.

Ellentmondásos a hazai gazdasági növekedés megítélése. A magyar gazdaság ugyan gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. Még szembeötlőbb, hogy a régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5 százalékkal bővült, a magyar ezzel szemben 3 százalék alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, és a mezőgazdaságban is elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.

A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6 százalék után idén akár 2,5 százalékkal bővül. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, május óta azonban újra tapasztalható - 0,6-04 százalékos - infláció. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.

Folytatódik a gazdaság lassulása

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódik, a tavalyi 3,6 százalék után idén a nemzeti össztermék (GDP) 2,7, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.

A növekedési ütem főként a beruházások stagnálása, illetve visszaesése miatt csökken. Az idei második negyedévben az államháztartási hiány és az államadósság is növekedett, a külső egyensúly viszont kedvezően alakult, a defláció véget ért - összegzi a gazdaságkutató a fundamentumokat.

A világgazdasági folyamatokban is egyre több a bizonytalanság, ami közvetett módon hat a magyar gazdaságra. Például a kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül hat a hazai szereplőkre. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra.

A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amit az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezett. A GKI véleménye szerint nem szeptemberben, hanem később kell számítani az amerikai Fed kamatemelésére, így a devizaárfolyamokban nagy törés nem várható. Mivel az alapkamat várhatóan hosszan 1,35 százalékon marad, a következő hónapokban 310-315 forintos euróárfolyam várható - véli a gazdaságkutató.

Ellentmondásos a hazai gazdasági növekedés megítélése. A magyar gazdaság ugyan gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. Még szembeötlőbb, hogy a régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5 százalékkal bővült, a magyar ezzel szemben 3 százalék alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, és a mezőgazdaságban is elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.

A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6 százalék után idén akár 2,5 százalékkal bővül. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, május óta azonban újra tapasztalható - 0,6-04 százalékos - infláció. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.