Szűcs Gabi és Little G. Weevil a Müpában

Publikálás dátuma
2015.08.28. 07:46

Szűcs Gabi és zenekara, a Swinging Amy lép fel augusztus 29-én, szombaton a New Orleans Swingfesztivál keretében, a Művészetek Palotájában. Vendég: Little G Weevil, világhírű bluesgitáros-énekes.

Amy Winehouse, a legendás brit soulénekesnő jazzelőadóként is rendkívüli hatású volt, a korszak legismertebb dalait maga is feldolgozta. Bár életében mindössze két nagylemeze jelent meg, művészete számos énekesnőt megihletett - közéjük tartozik a magyar közönség egyik kedvence, Szűcs Gabi. A hagyományos jazz hazai mestereit felvonultató zenekarával Winehouse legjobb dalait swing-átiratban szólaltatják meg, így hívják utazásra a közönséget.

„2013-ban jutott eszembe, hogy meg kellene próbálni átdolgozni Amy Winehouse dalait a saját műfajomra, a swingre - idézi fel a kiindulási pontot Gabi. - Máig nagyra tartom Winehouse-t: dalait, hangját, vonzalmát a hatvanas évek zenéihez, szókimondó szövegeit, drámaiságát. A dalok feldolgozására Kuzbelt Pétert, a kiváló szaxofonost kértem meg, akinek a neve garancia az újszerű, ötletes megszólalásra. Állandó zenekarom is örömmel vetette bele magát a munkába. Amy dalai swinges feldolgozásban új értelmet nyertek, új színekkel gazdagodtak. Szórakoztató, szívbe markoló, a jazz, a swing legszebb hagyományait vegyítő zenei csemege a Rehaben át a Valerie-ig, minden, amit szeretünk Amytől.”

Az ötletből lemez is született, a projekt néhány nagy sikerű koncerten is bemutatkozott, ez alkalommal viszont még egy különleges csavart ad a Swinging Amynek a vendégművész személye: Little G Weevil, a világhírű bluesgitáros-énekes, zeneszerző, akit a hazai közönség leginkább egy népszerű tehetségkutató műsor mentoraként ismer. „Little G játéka és hangja tökéletesen illik Amy dalaihoz, az átdolgozott, swinges verzióban pedig visszaidéz valamit az eredeti elképzelésből. Vele a kör bezárul, mert zeneileg összetartozik az ő világa, az Amyé és az enyém” - mondja Szűcs Gabi.

Szerző

Én már gyerekként tudtam, hogy színigazgató leszek

Publikálás dátuma
2015.08.28. 07:45
Kőszegi Ákos és Danyi Judit a Párcserében FORRÁS: KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
A kecskeméti Katona József Színház a Vidéki Színházak Fesztiválja keretében szeptember 10-én a Thália Színházban vendégszerepel Jurij Poljakov Párcsere című vígjátékával. Cseke Péter rendezőt, a színház direktorát ebből az alkalomból kérdeztük az évadkezdésről, a vendégjátékról és a hamarosan megnyíló új kamaraszínházi épületről.

- Mielőtt kecskeméti színidirektor lett több más vidéki színháznál is felvetődött a neve, mint lehetséges direktor. Pesti színészként miért vonzotta, hogy vidéken színházat igazgasson?

- Érdekelt ez a lehetőség. Színházi családból származom, a szüleim színészek voltak, színházban nevelkedtem. Én már gyerekkoromban tudtam, hogy színházigazgató leszek.

- Ez azért meglepően hangzik, még akkor is, ha színházban nőtt fel.

- Én a színházat tekintve mindig az egészben gondolkodtam. Amikor színészként próbáltam, már akkor is leírtam egy papírra, hogy a kollégámnak majd mit fogok a szerepével kapcsolatban mondani. Amikor hét évvel ezelőtt Kecskemétre érkeztem, az orromban volt a nagyváradi színház illata, amit gyerekkoromban belélegeztem. A nagyváradi teátrum hasonlóan gyönyörű neobarokk épület, mint a kecskeméti, azonnal azt éreztem, hogy hazajövök. Valóban volt már több ajánlatom Kecskemét előtt, de úgy látszik, várnom kellett még rá, hogy beérjen az a bizonyos gyümölcs.

- Önt kinevezése után érték támadások, hogy a jobboldali politikai szimpátiája segítette a színházvezetői székbe. Aztán egyre több szakmai dicséretet kapott. Kecskeméten rendez többek közt Szász János, Mohácsi János, Rusznyák Gábor és Zsótér Sándor is. Tudatosan törekedett arra, hogy ne csak a jobboldalhoz besorolt rendezőket hívjon?

- Engem nem érdekel, hogy egy rendezőnek, vagy színésznek milyenek a politikai nézetei, hova teszi a ikszet. Nyilván sok múlik a politikán, engem mégis az érdekel, hogy ami a színházamban történik, az a legmagasabb művészi színvonalon valósuljon meg.

- Ez jól, hangzik, de például Zsótér Sándor rendezéseit elfogadják, kedvelik a kecskemétiek?

- Abszolút. Ebben nincs különösebb merészség a részemről, hogy például Zsótért felkérem rendezni. Számomra természetes, hogy az ön által említett urak Kecskeméten is dolgoznak. Ezt én így tudom csinálni, nem azt nézem, hogy mi számít merészségnek.

- Kecskeméten, mint más vidéki színházakban is mindent műfajt repertoáron kell tartani a vígjátéktól a musicalig, egy karakteres művészszínházi vonal, amelyre önök látszólag törekednek, azért nem általános tendencia, ha más vidéki színházakat megnézünk.

- Én nem hiszek abban, hogy a mai közönség csak a musicalekre és a vígjátékokra vevő. Ez egyszerűen nem igaz. Kecskemét egy olyan város, ahol kedvelik a színházat, több mint százezer nézőnk van évente, a környékről és még más megyékből is vannak bérleteseink. A városban központi téma a színház, nem véletlen, hogy szeptember 21-én egy új játszóhelyet avatunk majd, egy új kamaraszínházat.

- De Kecskeméten eddig is volt kamaraszínház.

- Eddig azt mondtuk, hogy van egy kamaraszínházunk és egy stúdiónk, igazából két stúdiónk volt, de most lesz egy igazi kamaraszínházunk. Ez egy új, csaknem kétszáz fős játszóhely lesz a város főutcájában, egy majdnem száz éves mozi épületben, amely több mint húsz éve zárva volt. Boldog vagyok, hogy olyan városban élhetek, ahol ezt az épületet a döntéshozók nem bevásárlóközpontként, vagy étkezőlánc tagjaként képzelték el, hanem színházként. A felújítást követően az egyik ékessége lehet Kecskemétnek.

- Mivel nyit az épület?

- Öt magyar darab bemutatóját tervezzük a kamaraszínházban, először egy kicsit csalogatónak szánjuk, a Tied a világ című produkciót, amely az Illés együttes húsz legismertebb szerzeménye köré írt történet. Később műsorra tűzzük többek közt Örkény Tótékját és Csokonai Dorottyáját. Két éve működik egy balett tagozat a színházban, a táncosok székhelye is a kamaraszínház lesz.

- Vidéki színház vezetőjeként gondolom nem egyszerű színészeket csábítani a városba. Önnek több tehetséges fiatal színészt is sikerült megnyernie, gondolom ez ezért nem véletlen. A társulat tagja, mások mellett, Trokán Nóra, Orth Péter, Porogi Ádám, Decsi Edit és Dobó Enikő.

- Hetedik éve rendezzük meg a Szín-Tár fesztivált, amely három ország öt színművészeti egyetemének találkozója. Ez azért is szerencsés, mert már növendékként felfigyelhetek a fiatal tehetségekre és közülük többet is hívtam a társulatba.

- A Tháliában rövidesen látható Poljakov-darab a Párcsere, miért vonzotta?

- Eddig három regényét olvastam Poljakovnak, aki egyébként a Lityeratura című folyóirat szerkesztője, különösen a Szökni szeretnék volt számomra kedves. Aztán elolvastam a Párcsere című darabot, amelyet szintén Goretity József fordított és nagyon megtetszett. Egy házaspár idegen házaspárokat hív meg egy swinger partira a moszkvai luxus lakásukba, a darab alcíme: Homo erectus, amely azt sugallja, hogy itt egy nagy levetkőzés lesz, de inkább lelki levetkőzésről beszélhetünk, amelyből a mai társadalmunk jó néhány visszásságára is fény derül. Nagy örömünkre az előadást hamarosan Moszkvába is elvihetjük.

Vidéki teátrumok a Tháliában

Negyedik alkalommal rendezik meg szeptember 7-től 13-ig a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválját. A programban hat nagyszínpadi és két stúdió előadás szerepel. Az első napon a békéscsabai teátrum Lorca Bernarda Alba háza című darabjával mutatkozik be. Másnap a veszprémi színház Ibsen A vadkacsa című drámáját játssza Guelmino Sándor rendezésében Haumann Mátéval, Kéri Kittyvel és Almási Sándorral a főszerepben. Egerből Az öreg hölgy látogatása érkezik, Kecskemétről pedig már az említett Párcsere. A miskolci színház Az eltört korsóval vendégszerepel Szőcs Artur rendezésében. Zalaegerszegről Tasnádi István Közellenség című drámáját láthatjuk, a Váci Dunakanyar Színház pedig az Audencia és a Vernisszázs című Václav Havel egyfelvonásosokat viszi színre. A fesztivál záró produkciója, egy monodráma lesz Kaposvárról, Gareth Arstrong Shylock című munkája Hunyadkürti György előadásában.

Szerző

Meghalt Fejes Endre - Sokan azt sem tudták, hogy még él

Publikálás dátuma
2015.08.27. 21:29
A Jó estét nyár, jó estét szerelem című darab új változatának előadásán köszöntötték volna Fejes Endrét.
Kilencvenkét éves korában kedden elhunyt Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író - közölte a Vígszínház.

Fejes Endre Budapesten született 1923-ban. 1955 óta írásaiból élt. 1962-ben jelent meg Rozsdatemető című regénye, amellyel rögtön híressé vált, a művet több mint harminc nyelvre lefordították, a regényből készült színdarabot 1963-ban mutatták be.

Publikálni 1955-ben kezdett, elsősorban a budapesti munkáséletet ábrázolta szikáran, de mély empátiával.  Első kötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Ebben és a '66-ban az olvasók elé került Vidám cimborák című elbeszéléskötetében a külvárosokban élő, nagyüzemekben dolgozó fiatalok sorsáról írt. 

Másik legnépszerűbb műve az 1969-ben megjelent Jó estét nyár, jó estét szerelem című regény, amiből televíziós adaptáció is készült, 1977-es átiratát pedig Presser Gábor dalaival a Vígszínház mutatta be. A darab új változatát a jövő héten tűzi műsorra a fővárosi teátrum, az előadáson a színészt köszöntötték is volna 92. születésnapja alkalmából.

"A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása távozott közülünk" - írta a színház a közleményben.

Szerző