Előfizetés

Paskai, a hullámvölgy érseke

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2015.08.29. 10:40
Budapest díszpolgárává avatásán FOTÓ: NÉPSZAVA
Jelentéseket írt az állambiztonsági szolgálatoknak, majd esztergomi érsek, Magyarország prímása, bíboros lett. Ferencesnek készült, filozófiát tanított, jelentései visszafogottak voltak, prímási időszaka alatt a pápa kétszer is Magyarországra látogatott. Rövid pályakép Paskai Lászlóról.

„Az európai egyház komoly próbatételnek van alávetve a szekularizáció miatt, ami most elural mindent az emberek gondolkodásában. Az én véleményem szerint előbb-utóbb ez változni fog (...). Kétezer év alatt az egyház életében bőven voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Most épp Európában hullámvölgy van, de jön majd a hullámhegy is.”

Tavaly januárban a Mandinernek nyilatkozta ezt az augusztus 17-én elhunyt Paskai László. A volt esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása, nyugalmazott bíboros, maga is olyan időszakban állt a magyar katolikus egyház élén, amely az egyik legmélyebb hullámvölgynek számít az egyház hazai történetében. Ugyanakkor vezetése idején történt meg a rendszerváltás, amellyel a katolikus egyház is visszanyerte korábbi jogait. Temetésén utóda, Erdő Péter azt mondta: olyan időszakban vezette a (…) Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. „Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek.”

Paskai pályája – hasonlóan a katolikus egyház 1945-90 közötti időszakához – meglehetősen ellentmondásos. Mint Ungváry Krisztián történész kiderítette, a főpap csaknem tíz éven keresztül - 1965 és 1974 között - kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálatokkal. Pedig karrierje előtte is töretlen volt; a kikeresztelkedett zsidó családból származó Paskai a piaristáknál tanult Szegeden, majd belépett a ferences rendbe. 1951-ben szentelték pappá, 1952-55 között Szegeden püspöki szertartó, 1955-től filozófia tanár, 1965-től már a Központi Papnevelő Intézet spirituális, 1973-78 között pedig rektora. 1965-től tanított a Hittudományi Akadémián előadóként, 1967-78 között professzorként.

A magyar katolikus egyház élére, mint esztergomi érsek 1945-ben Mindszernty József került, miután elődje, Serédi Juszticián, bíboros-prímás márciusban elhunyt. Már abban az évben feloszlatták a katolikus egyesületeket, 1947-ben törvény szüntette meg a katolikus egyház kiváltságait. 1948-ban pedig államosították a felekezet iskoláit, földbirtokait már korábban elvették. Egy évvel később elfogadták az új alkotmányt, amely kimondta: „a Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának módját. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.” 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket is.

Mindszentyt 1948 decemberében letartóztatták hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés gyanújával, majd 1949 elején életfogytiglani börtönre ítélték. A katolikus püspöki kar elnöke Grősz József, kalocsai érsek lett. A Vatikán nem állított esztergomi érseket, hanem több egymást követő apostoli kormányzót nevezett ki. A püspöki kart képviselő Grősz 1950-ben írta alá a magyar katolikus egyház és az állam szerződését.

Mindszenty 1956 őszén kiszabadult, majd november 4-én a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket. 1963-tól tárgyalások kezdődtek a Vatikán és a magyar állam között, aminek eredményeképpen 1964-ben részleges megállapodás született: több érseket és püspököt nevezett ki a pápa a magyar állam jóváhagyásával. Az egyezmény nem érintette az esztergomi érseki tisztséget, s így a magyar egyház vezetőjét, Mindszentyt sem. Miután a főpap 1971-ben elhagyta az amerikai nagykövetséget, előbb Rómába, majd bécsi emigrációba vonult. Miután nem mondott le címéről, 1973-ban VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket egyházjogilag megüresedettnek nyilvánította, de érseket csak Mindszenty 1975-ös halála után nevezett ki.

Mindszenty utóda 1976-tól Lékai László, egykori püspöki titkára lett, s a pápától megkapta a bíborosi címet is. Lékai halála után egy évvel, 1987-ben lett Paskai – akkor már veszprémi püspök, illetve kalocsai koadjutor érsek - az esztergomi érsek, még előtte 1986-ban átvette a magyar katolikus püspöki kar vezetését. Bíborossá 1988. júniusában kreálta a pápa.

Paskai ekkor már megszakította kapcsolatát a szolgálatokkal, utolsó ismert jelentése 1974 májusi. Ungváry az M-37075 számú "Tanár" fedőnevű hálózati személy munkadossziéjából dolgozott, akinek személyi adatai egybeestek Paskaiéval. Először 1965-ben környékezték meg, ám ő "kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, mindenkiről csak olyat mondott, ami állambiztonsági szempontból az illetőre nézve előnyös információt jelentett". Tartótisztje elégedetlen is volt emiatt. Beszervezése lassan haladt; ügynöki minősítést csak 1972-től kapott, majd 1973-ban "titkos megbízott" (tmb) lett. Ungváry szerint Paskai jelentéseinek hangneme, személytelen és semmitmondó volta később sem változott. Ugyanakkor úgy vélte, Paskai nyilvános tevékenysége ellentétes a "Tanár" visszafogottságával, püspökként az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) és az állambiztonság meghosszabbított karjaként nyomta el a kisközösségi mozgalmakat. Mindszenty kapcsán még 1987-ben is azt nyilatkozta a Wochenpresse című lapnak, hogy Rákosi "a megegyezést kereste", és Mindszenty "makacsságával" tönkretette egyházát. Ungváry szerint Paskainak nem kellene szégyellnie 1975-ig tartó ügynöki tevékenységének dokumentumait: ami abból kiderül, az inkább mellette szól. A 2006-os Ungváry írásra Paskai nem reagált, Veres András, a püspöki kar titkára úgy fogalmazott: "Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású.”

1990-ben Németh Miklós miniszterelnök és Casaroli bíboros aláírták a Vatikán és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolat újrafelvételét. 1990-től a püspöki kar vezetőjévé Seregély István egri érseket választották, sokak szerint Paskaival való elégedetlenség miatt. Korábban – évszázadokon át - a püspöki kar elnöke mindig egyben az esztergomi érseki tisztség birtokosa is volt. Pedig Paskai addigra kezdeményezte a kárpátaljai katolikus egyház újjászervezését és meghívta II. János Pál pápát Magyarországra. (A lengyel pápa 1991-ben és 1996-ban is ellátogatott hazánkba, előtte csaknem ezer évig nem tette tiszteletét Magyarországon az Apostoli Szentszék vezetője.) 1991-ben hazahozatta és újratemette Mindszenty maradványait, 1994 pedig elindította boldoggá avatását. Paskai hívta össze 1994-ben a főegyházmegye zsinatát. 2002-ben, elérve 75. életévét benyújtotta lemondását, amit a pápa el is fogadott. Utóda az esztergomi érseki székben Erdő Péter lett, aki a bíborosi címet is megkapta.

Míg Lékai és Paskai kinevezése a magyar állam és az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulásával történt, 1990-től már nincs szükség az állam előzetes hozzájárulására, Erdőt már a pápa személyesen választotta a jelöltek közül. Paskai 80 éves koráig még tagja volt a Bíborosi Kollégiumnak, így Erdő kinevezésével egy ideig két magyar bíboros is a pápaválasztó konklávé tagja volt, amire korábban még nem volt példa.

Menekülttábort akar egy baranyai falu

A szennyvízhálózat kiépítéséért, járdaépítésért és saját egészségház létrehozásáért cserébe Siklósnagyfalu felajánlotta , hogy ideiglenes befogadóhelyet biztosít a migránsoknak. Az ötlet a megye déli szegletében található 480 fős település polgármesterétől származik, és a lakosság sem tiltakozik ellene - írja a hirado.hu.

Siklósnagyfalu halmozottan hátrányos zsáktelepülés, ennek minden jellemzőjével. A faluban nincs központi szennyvízhálózat, hiányosak a járdák, nincs élelmiszerbolt, és a háziorvos is egy másik településről jár át a betegekhez. A lakosság nyolcvan százaléka roma származású és munkanélküli vagy közfoglalkoztatott. Kosztics József polgármester azt mondta: a munkaerőpiacon csak alig húszan tudtak elhelyezkedni, a település adóbevétele minimális.

A település első embere arra számít, hogy ha átmeneti befogadótábor épülne a falu határában lévő sportpálya melletti önkormányzati területen, akkor abból csak profitálhatna a település. Állandó lenne a rendőri jelenlét, még talán biztonsági kamerarendszer is épülne. Emellett megújulhatnának a beltéri utak és járdák, sőt a falu egy egészségházzal is gyarapodhatna.

Kosztics nem tart a kulturális és nyelvi különbségtől, hiszen Siklósnagyfalu jelenleg sem egységes ebből a szempontból: most is együtt élnek a lovári, a beás és a magyar származású emberek a településen.

A teljes cikket itt olvashatja!

Életbe lépett a hőségriasztás

Életbe lépett a másodfokú hőségriasztás, amely kedd éjfélig tart. Idén ez az ötödik hőségriasztás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban egyre melegebb levegő áramlik az ország fölé, emiatt és a sok napsütés következtében a napi középhőmérséklet szombattól keddig 25 Celsius-fok körül, illetve az Alföldön jellemzően e fölött alakul. A számítások szerint szerdán érkezik majd egy hidegfront, amely véget vet a hőségnek. Az előrejelzés szerint a várható legmagasabb hőmérséklet mind a négy nap 34-35 Celsius-fok lesz.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése alapján az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriasztást adott ki szombattól kedd éjfélig. A hőségriasztás ideje alatt a budapesti főpályaudvarokon és a nagyobb vidéki állomásokon ingyen ásványvizet biztosít utasainak a MÁV-Start.