Visszaadta tegnap délelőtt kormányalakítási megbízását Prokopisz Pavlopulosz görög államfőnek Pajajotisz Lafazanisz volt energiaügyi miniszter, akinek vezetésével kiváltak a Szirizából a baloldali radikálisok és megalakították a Nép Egység elnevezésű pártot. Délután már meg is alakult az ügyvezető kabinet Vassziliki Tanu, a Legfelsőbb Bíróság bírája vezetésével, amely az előrehozott választás utáni kabinet megalakításáig marad hivatalban. Személyében Görögországnak először lesz női miniszterelnöke. Átmeneti kormánya ma teszi le a hivatali esküt.
Csütörtökön ismételten szóba került a görög adósságelengedés kérdése. Klaus Regling, az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, ez a téma a hitelmegállapodás megkötése után sincs napirenden. Lehetőségként felvetette azonban a hitelek futamidejének esetleges meghosszabbítását. Hozzátette, nem gondolja azt, hogy a 86 milliárd eurós harmadik mentőcsomagot teljes egészében az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) finanszírozzák. Ezzel alighanem arra utalt, hogy a hitelezők továbbra is reménykednek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásában. Az IMF októberre ígérte az erről szóló döntést.
Bár nem kérdés, hogy a következő választás nagy esélyese a Sziriza, szakértők szerint nem mindegy, mekkora lesz a részvétel a választáson. Görögországban általában sokan járulnak az urnákhoz, 1951 óta mindössze kétszer esett a részvétel hetven százalék alá (2012-ben, illetve idén januárban). A várhatóan szeptember 20-án megrendezendő voksoláson a társadalom hangulatának fontos fokmérője lesz az is, hányan járulnak az urnákhoz. Alekszisz Ciprasz legnagyobb ellenfele ezért nem is a választáson részt vevő többi párt, hanem az esetleges apátia lesz. Sokan ugyanis úgy érezhetik, csalódtak a Szirizában, amely nem tudta valóra váltani választási ígéreteit. Elemzők szerint különösen a fiatalok fordulhatnak el a párttól.
A baloldali radikális Népi Egység vezetője, Lafazanisz, aki egyre inkább Ciprasz és a Sziriza első számú kihívójává válik, tegnap kifejtette, nem ellenezné a Grexitet, azaz Görögország kivezetését az euróövezetből, „ha ez szükségessé válna”. A CNBC-nek adott nyilatkozatában pártja fő prioritásának a bérek felemelését nevezte. Szavaiból nem derült ki, honnan tenne szert ehhez pluszforrásra. Lafazanisz számára pozitív fejlemény, hogy több szakszervezeti vezető biztosította támogatásáról.
Némiképp önkritikus interjút adott a görög Alpha televíziónak Alekszisz Ciprasz is. A görög miniszterelnök első ízben nyilatkozott azóta, hogy pártjából kiváltak a baloldali radikális képviselők volt energiaügyi minisztere vezetésével. Elismerte, illúzió volt azt hinni kormánya részéről, hogy az eurózóna rugalmasabb lesz a hiteltárgyalások során. A kormányfő beszélt volt pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz távozásáról is. Bár eddig hivatalosan mindig azt hangoztatták, hogy a hitelezőket folyamatosan ostorozó volt tárcavezető önszántából intett búcsút a kabinetnek, Ciprasz első ízben utalt arra, hogy valójában menesztették a kormányból. Mint mondta, elkerülhetetlen volt Varufakisz „távozása”, mert elvesztette hitelét az euróövezeti pénzügyminiszterek előtt. Nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a választás után koalícióra lép a hitelmegállapodást támogató pártokkal, a jobboldali Új Demokráciával, a szociáldemokrata To Potamival, illetve a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (PASZOK), de azt is hozzátette, nem lehet a pártokat a hitelmegállapodást pártolókra és ellenzőkre felosztani. A miniszterelnök az interjút azzal zárta, hogy a választási kampányban érveket vár el a többi párttól. Ez is azt mutatja, mekkora változáson ment keresztül, hiszen ellenzéki vezetőként ő nem az érvek nagy híve volt.