Pár napos menekült-csecsemőhöz riasztották a mentőket

Publikálás dátuma
2015.08.28. 11:46
Menekültek számára kialakított hangár Röszkén MTI Fotó: Ujvári Sándor
A tűző napon, az árnyéknélküli területen rosszul lett egy alig egy hónapos csecsemő a röszkei menekültállomáson - írja a Népszabadság. 

A 25 napos kisbaba a hőségben nem tudott enni és folyadékot magához venni, miután sokat hányt, a kiszáradás fenyegette. A Népszabadság helyszínen lévő munkatársa riasztotta a mentőket.  A lap azt írja, a család három és fél hónapja indult el Szíriából, a kisbaba egy török menekülttáborban jött a világra. A zsúfolt táborban azonban olyan körülmények voltak, hogy útnak indultak az akkor mindössze tíznapos csecsemővel.

Egy törökországi menekülttábor Fotó: Gokhan Sahin/Getty Images Hírek

Egy törökországi menekülttábor Fotó: Gokhan Sahin/Getty Images Hírek

Szerző

Hajnali köd Sormás közelében

Publikálás dátuma
2015.08.28. 11:13

Köd napfelkeltekor a Zala megyei Sormás közelében 2015. augusztus 28-án. MTI Fotó: Varga György

Sormás község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban. Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították. 1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548. évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több-kevesebb jobbágy lakta, akik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak.

A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok földműveléssel, szőlőműveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A 18. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult.

1798. április 18-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalú házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat újjáépíteni. A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két hengermalom 12 alkalmazottal működött.

forrás: Wikipédia

Szerző
Témák
hajnal Sormás

Hajnali köd Sormás közelében

Publikálás dátuma
2015.08.28. 11:13

Köd napfelkeltekor a Zala megyei Sormás közelében 2015. augusztus 28-án. MTI Fotó: Varga György

Sormás község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban. Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították. 1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548. évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több-kevesebb jobbágy lakta, akik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak.

A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok földműveléssel, szőlőműveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A 18. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult.

1798. április 18-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalú házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat újjáépíteni. A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két hengermalom 12 alkalmazottal működött.

forrás: Wikipédia

Szerző
Témák
hajnal Sormás