Spekulánsok nyernek a földeladáson?

Eladná az állami földeket a kormány. Igaz, ezek többségét akár több évtizedes bérleti szerződés terheli, így a tulajdonos – hacsak nem azonos a jelenlegi bérlővel – lehet, hogy az unokájának vásárol birtokot. A nagy állami kiárusítást nem tetszik az ellenzéki pártoknak, az elképzelés szakemberek szerint is számos sebből vérzik.

Kormányrendelet adhat zöld utat az állami földek eladásának. Becslések szerint mintegy 300-380 ezer hektár szántó, legelő gyümölcsös kerülhet köztulajdonból magánkézbe. A kormányzat több száz milliárd forintos bevételre számít, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megfogalmazása szerint az ország nem élhet fel, abból az állami vagyont kell gyarapítani.

Az állami földbérlet-pályázatokat a „Földet a gazdáknak” jelmondattal indították, de két év alatt kiderült, több településen éppen a helyi gazdáknak nem jutott egyetlen hektár állami föld sem. Most "A föld azé legyen, aki megműveli" szlogennel vezetik be a nagy állami földeladást. A kabinet, több irányelvet is lefektetett az értékesítéssel kapcsolatban: így például természetvédelmi területeket és erdőket nem lehet eladni, amelyek szóba jöhetnek, azok a szántók, a legelők és a gyümölcsösök. Bizonyos területeket azonban hosszú távon állami tulajdonban tartanának ezek közül is.

Az értékesítés sajátos vonása, hogy a területeket bérleti szerződéssel együtt adják el, és - a most lefektetett szabályok alapján - a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni. Előírás lesz az is, hogy kizárólag helyben lakó, élethivatásszerűen földművelést végző magyar állampolgároknak lehet állami földet eladni. Ezzel elviekben kizárnák a föld eladását külföldieknek, spekulánsoknak.

Ez a kitétel elfogadhatatlan, hiszen az az uniós, de nem magyar állampolgár, aki megfelel a földtörvény előírásainak, azaz legalább 3 éve helyben lakik és regisztrált földműves, nem zárható ki a vásárlói körből - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrár szakpolitikus. Ilyen földműves pedig jó néhány akad Magyarországon, főleg nyugat-európaiak, akik ráadásul tőkeerősebbek a hazai gazdáknál.

Gőgös mégsem ebben látja a legnagyobb gondot. A 80-100 ezer bejegyzett földműves között nem kevés olyan tehetős városi polgár is akad, aki a ’90-es évek elején 10- 20 százalékon felvásárolta a tájékozatlan, főleg idősebb emberektől a kárpótlási jegyet, s azon jelentős földterületeket vásárolt. Aki közülük szerzett egy aranykalászos gazda oklevelet, bejegyzett földműves lehetett. Az ellenzéki politikus szerint így, Lázár szavaival ellentétben, igenis spekulánsok vehetnek majd állami földet. A településeken megjelennek majd a fiktív lakcímre bejelentkezett „nyakkendős parasztok” és felvásárolják a helyi gazdák elől az állami földeket, amire a földbérlet pályázatok esetében is számos példa akadt. Ez pedig tovább élezheti a már amúgy is érzékelhető feszültséget a vidéken.

A helyi piaci ár plusz 10 százalék alatt nem adják el a földet fogadkoznak a kormányoldalon. Az árverések lebonyolítása pedig még az idén megkezdődhet. Ha ezek a tőkeerős nagyurak elkezdenek licitálni, a helyieknek esélyük sem lesz – vélte Gőgös Zoltán. A spekulánsok hosszú távra gondolkodnak, nem zavarja őket a több éves bérleti szerződés, addig is szedik az átlagosan ma már hektáronként 30 ezer forintos bérleti díjat. Számukra kedvező lehet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 éves, kedvezményes, 2,5 százalékos kamatozású hitele. Ha pedig lejár a szerződés, akkor már szabadon emelheti a bérleti díjat az új tulajdonos.

Az offshore pénzekre adott amnesztiával hazahozott összegek egy év után szabadon fölhasználhatók, így már ezek a „forró” források is megjelenhetnek akár strómanok közbeiktatásával az állami földüzletben.

A tervek szerint az értékesítés után 20 éves elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be, és szintén 20 éves - egyoldalúan gyakorolható - visszavásárlási jogot is kikötnek. Gőgös Zoltán azt vetette ellen, hogy a fideszes haveri körnek a mostani áron eladott területeket később, az állam jóval magasabb áron, közpénzből visszavásárolja. Azok a bérlők is jól járhatnak, akik nem tartották be a pályázati előírásokat és vissza kellene venni tőlük az állami földet, de ha a tulajdonukba kerül, már ezt sem lehet.

Raskó György agrárközgazdász lapunk kérdésére közölte, nem bérel állami földet, de ha bérelne sem venné meg. A gyakorló mezőgazdász megjegyezte, az eladásra szánt állami földek több mint egyharmadát, 146 ezer hektárt, a 2001-ben privatizált állami gazdaságok bérlik. A szerződés 37 év múlva jár le, de a többi területen is 10-15 évig érvényesek még a megállapodások. Azokon a földeken a vevő unokája gazdálkodhat majd.

Raskó szerint nem a Lázár szerint szigorú előírások, inkább a jelentős önrész szűri meg a jelentkezőket. A bérbe adott állami szántók nagy része jó minőségű, hektáronként 1-1,5 millió forintos áron kellene meghirdetni. A vevőnek hektáronként 25-30 százalékos – kedvező – önrész mellett is 400-600 ezer forintot kell letenni.

Az agrárközgazdász szerint is elsősorban a spekulánsoknak éri meg ilyen feltételekkel beszállni ebbe az állami földüzletbe. Azzal számolhatnak, hogy egyszer ennek a kormánynak is mennie kell, akkor felszabadíthatják a földpiacot és igen jó áron lehet majd eladni a termőföldet. Földművesnek nem nagy üzlet ez az állami piacozás, kivéve az életjáradékért állami tulajdonba került 1-3 hektáros területeket, ami nincs bérlettel terhelve. Ez nagyjából 30-40 ezer hektár lehet.

A szakember szerint nem fog befolyni az az összeg amire a kormány számít, és ez az egész rendelet tervezet politikai blöff.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint "politikailag megbundázott állami földbérletpályázatok eredményét szentesítheti a fideszes haverok érdekében". Az LMP pedig felszólította a kabinetet, hogy kormányhatározat helyett az Országgyűléssel fogadtassa el az állami termőföldek csütörtökön bejelentett privatizációját. "A kormány annyira pofátlanul lop, hogy már a saját frakciójától is fél" - fogalmazott Sallai R. Benedek, a párt parlamenti képviselője.