Áremelés vagy trükközés jön

Nemcsak véget érhet a kormány rezsiharca a várható uniós döntések miatt, de a háztartási energiaszolgáltatás árának emelésére, vagy újabb trükkökre kényszerülhet az állami közműszolgáltató. Az alacsony szénhidrogénárak ugyan adnak némi mozgásteret az államnak, de így is tízmilliárdos nagyságrendű költségek jelentkezhetnek a központosított földgázszolgáltató cégnél.

Végleg véget vethet a kormányzat rezsicsökkentő buzgalmának az a brüsszeli döntés, amely több tízmilliárdos költség növekedést jelenthet az államosított lakossági energia szolgáltatónak, az Első Nemzeti Közműszolgáltatónak (ENKSZ). Az Európai Bizottság (EB) ősszel dönthet arról, hogy nem lehet különbség a lakossági, vagy egyetemes és a szabadpiaci, azaz a vállalati energiaszolgáltatás rendszerhasználati díja között. Jelenleg a lakossági ágazatban sokkal alacsonyabb a rendszerhasználati díj, mint a vállalati szférában.

Egyes becslések szerint önmagában ez a tétel nagyjából 40 milliárd forintot tehet ki, ami a lakosság földgázfogyasztási költésének mintegy 10 százaléka. Jelenleg 3 millió a lakossági és 3500 a jelentősebb szabad piaci fogyasztók száma.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a Népszavának megjegyezte, nagyon valószínű, hogy az Európai Bizottság (EB) nemcsak a rendszerhasználati díj egységesítése, hanem a szolgáltatók egyéb költségeinek, például a közműadó költségként való elismertetéséről is dönthet.

Az MSZP ezzel kapcsolatban közleményében úgy fogalmazott, hogy a Fidesz "visszafizetteti az emberekkel a rezsicsökkentés árát, mivel a közműszámlákra hamarosan visszakerül a rendszerhasználati díj és a közműadó". Ezt pedig mindenképp az emberek fizetik meg, hisz vagy áremelés jön, vagy pedig a nemzeti közműcég nyeli le a veszteséget, amit a magyar adófizetők pénzéből finanszíroznak.

Az Együtt szerint a rezsicsökkentés azért bukott el, mert eleve hazugságon alapult. Létező költségeket nem lehet eltüntetni, a varázslat a Fidesznek sem sikerülhetett.

Hegedűs Miklós is úgy vélte, a rendszerhasználati díj különbsége nehezen védhető, hiszen az olcsóbb lakossági díj burkolt állami támogatásnak minősül. A közműadó nevű közterhet a szolgáltatók eleve igazságtalannak tartották, hiszen a vezetékekre méterenként kirótt 125 forint éppen azokat sújtotta leginkább, akik a legtöbbet áldoztak a magyarországi energiahálózat kiépítéséért, bővítéséért. Csak a földgázszolgáltatóknak évi 13-15 milliárd forintos olyan költsége keletkezett, amit a kormányzat az országgyűlésben elfogadtatott jogszabályokkal nem ismert el, vagyis a cégek nem számolhatták el. Egyebek mellett az ilyen intézkedések miatt is váltak veszteségessé és adták vissza sorban az egyetemes szolgáltatói jogosítványukat. Ma már az állami Főgáz az egyetlen jelentős lakossági földgáz szolgáltató.

A kormány arra spekulálhat, hogy ha Brüsszel döntése nyomán emelni kell a lakossági díjakat, illetve legalább a szolgáltatás költségeinek egy részét elismerteti, azt nem kell továbbhárítani a fogyasztókra, mert az energiahordozók ára az előrejelzések szerint még jó ideig nyomott marad. Az orosz földgáz 1 000 köbméterének ára 500 dollárról 240-250 dollárra zuhant.

Hegedűs Miklós megjegyezte, hogy az átláthatatlan beszerzési és árazási struktúra miatt jelenleg nagyon nehéz megállapítani mi a hazai lakossági földgáz, illetve villamosenergia szolgáltatás valós költsége. A saját maga teremtett helyzet miatt még a kormányt is érheti kellemetlen meglepetés.

Érdekes helyzetet adódhat abból, ha Brüsszel elismerteti a szolgáltatók költségeit a kormánnyal. Ugyanis a lakossági energiaszolgáltatói hálózatok a multi cégek tulajdonában maradtak, tehát például a rendszerhasználati díjat ezeknek a vállalatoknak a számlájára kell majd utalnia az állami Főgáznak, illetve a tulajdonos ENKSZ-nek. Nagy kérdés, hogy ezt a költséget a non profit cég miből teremti majd elő. Elvileg csak a fogyasztói díjakból termelhetné ki, ez pedig rezsi áremelést jelentene.

A közműadót eltörlése részben kompenzálhatja a költségek emelkedését, de a keletkező több tízmilliárdos lyuk a költségvetésben újabb gondokat generál. Elképzelhető az is, hogy a kormány például beruházások támogatásának ürügyén nyithat forrásokat az állami megaszolgáltatónak, csakhogy ez is bújtatott állami támogatásnak minősülhet és újabb eljárás indulhat Magyarország ellen. Ám az uniós döntések rendszerint elhúzódnak, így nem kizárt, hogy az Orbán kabinet a 2018-as választásokon még egyszer megpróbálkozhat a rezsiharc eredményeinek kommunikálásával.

Van is gáz meg nincs is

A magyar földgáztárolókban jelenleg 2,25 milliárd köbméternyi gáz van az ilyenkor szokásos átlagos 3-3 és fél milliárd köbméter helyett. Ez a teljes tárolókapacitás, a 6 milliárd köbméter egyharmada. Ezen felül még nagyjából 1 milliárd köbméter biztonsági tartalékra lenne szükség egyes szakértők szerint. Ausztriában 54, Csehországban pedig 75 százalékos a tárolók töltöttsége.

A Népszavának nyilatkozó iparági szakember szerint azért töltik föl általában április-október között a tárolókat, mert ebben az időszakban jelentősen csökken a kereslet, így olcsóbban lehet földgázhoz jutni. Télen drágább a "molekula", ráadásul ha kemény fagyok jönnek, a kínálat is alaposan megcsappan - figyelmeztetett a szakember. Szélsőséges esetben akár gondok lehetnek a gázellátásban is.

Egy másik szakértő szerint viszont nem kell tartani gázhiánytól, hiszen nagy mértékben visszaesett a hazai fogyasztás is. A csúcsidőszakban évi 14 milliárd köbméter használt fel Magyarország, ez mára átlagosan 8,5-9 milliárdra zsugorodott.A szakértő úgy vélte, fölösleges pénzkidobás volt az E.ON tározóit az államnak megvásárolnia százmilliárdokért, mert a 6 milliárd köbméteres kapacitás jelentős része kihasználatlan marad, miközben a fenntartás költségei állandóak.

A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy tarthatatlan az a gyakorlat, hogy nem lehet megismerni az orosz-magyar földgázszerződés részleteit, miközben közpénzekről van szó. Az átláthatatlan viszonyok miatt elképzelhető, hogy az orosz fél látszólag kedvező gázárakat ajánl, de azt valahol - lásd a drágább orosz metrófelújítási ajánlat elfogadását, vagy Paks II. esetét - visszaveszi.