Előfizetés

Sok volt a hitegetés

Mérleget vont a napokban a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága, hogy hol tart az ágazat sztrájk-követeléseinek teljesítése. Az érdekvédők szerint a kormány megint csak ígérgetett, így megkezdték egy esetleges őszi munkabeszüntetés előkészítését, hiszen a bíróság mindenben nekik adott igazat a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság szeptember 9-én fórumot szervez a szakma különböző területein dolgozók, az érdekvédelmi aktivisták és szimpatizánsaik részére. A találkozón értékelik a júliustól bevezetett ágazati bérpótlék hatását és egyben megkezdik a felkészülést az esetleges sztrájkra, amelynek a Fővárosi Törvényszék néhány hete másodfokon is zöld utat adott.

A hat tagszervezetet számláló sztrájkbizottság tagjai közben változatlanul próbálják megfejteni a terület jövőjét meghatározó kormányzati szándékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkárságán folytatott legutóbbi egyeztetésen azonban még mindig nem kaptak megnyugtató válaszokat az új bértábla és az ehhez kapcsolódó életpálya-modell bevezetésével kapcsolatban. Nyitrai Imre szociálpolitikai helyettes államtitkár ugyan tárgyalóasztalhoz invitálta őket, de látszólag nem értette meg, miért aggódnak, hogy a kiegészítő bérpótlékot csak novemberig kapják a terület munkavállalói. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) alelnöke szerint ők továbbra sem látják a jövő évi költségvetésben a ma már szinte követhetetlen ágazati pótlék és kiegészítő bérpótlék fedezetét, ezért nehezen hiszik el a fogadalmat, hogy a dolgozók 2016-ban egész évben számíthatnak a most megemelt összegre. Migács Tibor a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a legfrissebb ígéret szerint a kormány 2017 januárjától építené be az alapbérekbe a kiegészítéseket, akkor léphetne hatályba az új szociális bértábla és életpálya modell is.

A szakszervezeti vezető szerint azonban az utóbbi években már annyiszor becsapták őket, hogy most nehéz elhinni az újabb ígéreteket, ráadásul a kormány terveivel szemben ők változatlanul az egészségügyi bértábla kiterjesztését kérik, amely háromévente engedi a továbblépést a magasabb fizetési besorolásba, míg a tárca javaslata szerint a szociális területen dolgozókat ez a jog csak négyévente illetné meg. Továbbra is harcolnak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkatársaik béremeléséért, mert most az ágazat harmada teljesen kimaradt a pótlékokkal megoldott átmeneti béremelésből is.

Ez már nem a szaktárca sara, de az SZTDSZ azt is sérelmezi, hogy ők kimaradnak a tervezett érdekegyeztető tárgyalásokból, mert a reprezentatív szervezetek meghatározása most torz eredményeket hoz: kis létszámú szakmák esetében akár néhány tucatnyi tagdíjfizető felmutatásával el lehet érni a tárgyalási jogot biztosító reprezentatív státust, míg egy több tízezres foglalkoztatotti körből nehéz összegyűjteni a tízszázaléknyi szakszervezeti tagot. Azt azonban Migács Tibor is üdvözli, hogy várhatóan lesznek érdekegyeztető tárgyalások.

Valamilyen ködös megoldást ajánlott Nyitrai államtitkár a szociális szakmának arra a kérésére is, hogy a munkaközi szüneteket a munkaidő részének lehessen tekinteni. Erre azért lenne szükség, mert most ugyan nem pihennek a dolgozók, de nem is mehetnek el 20 perccel korábban a munkahelyekről, így nem érik el a távolsági buszokat, vonatokat, amivel hazamehetnének a családjukhoz. Az Emmi jogászai állítólag már dolgoznak a megoldáson, az ígéret szerint az őszi parlamenti ülésszakon újra szabályozhatják a kérdést.

Ha érdemi előrelépés nincs is, de legalább nem szakadtak meg a tárgyalások a kormány és a szociális szakma szervezetei között – így lehet összegezni a sztrájk idején még elégséges szolgáltatások körét rögzítő bírósági döntés óta eltelt heteket. Az ágazati sztrájkbizottság továbbra is várja a kézzelfogható, pontos ajánlatokat, de közben tart a dolgozói vélemények felmérése és a szervezett megmozdulás előkészítése.

Tállainak versenytársa akadt?

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:07
MTI FOTÓ: Szigetváry Zsolt
Önálló adóügyi államtitkárság létrehozásáról "folyik gondolkodás" a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) - válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőjét firtató kérdésre szombaton sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: "azzal a kezdeményezéssel fogok majd élni a miniszterelnök úr felé, hogy fontoljuk meg a tárcán belül egy ilyen államtitkárság kialakítását".

Varga kiemelte, hogy az összes európai minisztériumban van önálló adóügyi államtitkárság. Arra a felvetésre, hogy értesülések szerint Tállai András, az NGM jelenlegi parlamenti államtitkára kerülhetne az új államtitkárság élére, Varga annyit mondott, szerinte Tállai "nem kíván most munkahelyet változtatni, azt gondolom, hogy ő is itt, a gazdasági tárcán belül fogja a munkáját folytatni". A miniszter szavaiból az is kiderült, hogy már van jelöltje az esetleges jövőbeli adóügyi államtitkárság élére, személyéről a miniszterelnökkel fog egyeztetni.

Mindezzel Varga nem csupán lapunk korábbi, a NAV-ot is magában foglaló önálló adóügyi államtitkárság tervét erősítette meg, de szombati cikkünkre is reagált - egyúttal bejelentkezve a NAV-ért -, melyben már arról írtunk: egyelőre nem tisztázott, hogy az NGM vagy a Miniszterelnökség vonhatja uralma alá az adóhatóságot. Márpedig a kormányzati reformtervek nyomán olyan adatvagyon és jogkörök birtokába kerülhet a NAV, amelyek visszaélésszerű vagy jogtalan felhasználásával komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni bizonyos cégeknél. Már csak ezért is fontos, hogy Orbán Viktor kit szán a szervezet élére, s hogy kinek, mely kormánytagnak a felügyelete alá tartozik majd az. Varga láthatóan abban reménykedik, tárcája tarthatja meg ezt a jogosultságot, csakhogy információink szerint a strukturális átalakítás valójában a Lázár János által vezetett Miniszterelnökségen készül, míg az NGM és így Varga "csak" az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításának kodifikációs feladataira lát rá.

Forrásaink szerint egyébként nemcsak a reformtervek, hanem a személyek ügyében is csatározások kezdődtek, egyes kormánytagok ugyanis nemcsak kínosnak tartanák Tállai András kinevezését a NAV élére, de azt is fölvetették - mint a Figyelő is megírta -, hogy a fideszes képviselőnek le kellene mondania parlamenti mandátumáról ahhoz, hogy elfoglalhassa ezt a posztot. Márpedig a kormányoldal nem kíván megkockáztatni egy időközi választást, így Orbán Viktor kormányfő eredeti szándékainak megfelelően, ám a hatalmi logika jelen állása szerint Tállai várhatóan államtitkári rangban felelhet majd az adópolitikáért, s az e kormányzati szerv alá tartozó NAV-ot vagy az adóhatóság jelenlegi "elitjéből" előléptetett szakmai vezető, vagy pedig az a Pankucsi Zoltán irányítja majd, aki ma adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár. Egyébként Pankucsi az Art. módosításának kodifikációs munkáját végző munkacsoport vezetője is.

Felhős volt a tanévnyitó

G.E.
Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:05
Balog Zoltán az országos tanévnyitón FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
Számtalan felhő árnyékolja be az idei kánikulai tanévkezdést, bár ezekről nem emlékezett meg Balog Zoltán a vasárnap délután Hejőkeresztúron megrendezett országos közoktatási tanévnyitón. Pedig a helyszín kiválasztása akár példaértékűnek is nevezhető, hiszen a három szegény borsodi falu összefogásával több, mint tíz éve működtetett modell mindent tud, amire választ kellene adni a magyar iskolarendszernek: sikeresen tanul benne együtt roma és nem roma gyerek, fejleszti a diákok önálló problémamegoldó készségét, megtanítja őket együttműködésre, érvelésre, egymás segítésére. Többségük továbbtanul, szakmát szerez vagy leérettségizik.

Az országos tanévnyitót tehát a legjobb helyen tartotta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), mégsem volt ez örömünnep. Hiába öntötte el a híradásokat a sikerpropaganda, hogy 650 ezer diák ingyen kap tankönyvet, hogy nő az ingyen étkező gyerekek száma, 3,4 százalékkal tovább emelkedik a pedagógusok bére, a magyar közoktatási valóságnak köze nincs a sikerekhez. Az Államkincstár július végi adatai szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tartozása több mint 12,5 milliárd forint, jelentős részben kifizetetlen közüzemi számlákat takar, de sok helyen nem, vagy csak késve kapnak fizetést a pedagógusok is. Egy hónap alatt 3 milliárddal nőtt az adósság. Senki nem mondta meg, mi lesz az iskolákkal, ha hat hét múlva fűteni kell, a gázszolgáltató pedig lekapcsolja az intézményt a rendszerről.

2015-2016-os tanév
181 tanítási nap
őszi szünet: 2015. október 26-30.
téli szünet : 2015. december 21-31.
tavaszi szünet: 2016. március 24-29.

A szakképzés leválasztása a KLIK-ről szintén egyértelmű beismerése az intézményfenntartó kudarcának. A központi propaganda nem beszél ezekről a gondokról, de a szülők és pedagógusok a lábukkal mondanak véleményt. A Vasárnap Reggel összefoglalója szerint tömeges elvándorlás kezdődött az állami intézményekből, egyre többen viszik át gyermekeiket alapítványi, alternatív iskolákba, mert elégedetlenek a központi fenntartású oktatással. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (AKG) 60 helyre 460 gyerek jelentkezett.

A folyamatos átszervezés, a központi direktívák szaporodó száma, a pedagógusok önállóságának folytonos csorbítása odáig vezetett, hogy most, iskolakezdés előtt is több, évtizedek óta a pedagógus pályán dolgozó szakember döntött úgy: elhagyja a pályát, sőt az országot is. A hétvégén jelent meg, hogy nem sokkal a nyugdíj előtt külföldre megy tanítani az egyik legsikeresebb fővárosi középiskola, a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója. Somogyi László a Vasárnapi Híreknek adott interjúban azt mondta, az utolsó csepp az volt a pohárban, ahogy a hivatal packázott a nyugdíjas pedagógusokkal. A napokban jelent meg egy ceglédi tanárnő facebook üzenete is, amelyben elbúcsúzott volt diákjaitól. Szegő Edit azt írta, a saját gyerekeit akarja megmenteni, ezért döntött úgy, hogy 20 évnyi tanítás után családjával külföldre költözik. A kirekesztés felé haladó országban szerinte olyan eszmék terjednek, amelyek Nyugaton már rég a történelem szemétdombjára kerültek, a „fasisztoid pedagóguskar etikai kódexében sem a ruházat előírása a legaljasabb, hanem az, hogy megtiltja a demokrácia egyik alapjogát, hogy a pedagógus véleményt mondhasson”, esetleg kritizálhasson. Megkezdődött a kiváló pedagógusok elvándorlása, de erről sem vesz tudomást a kormány. A 2015-2016-os tanévet tehát számtalan felhő árnyékolja be, még ha a hejőkeresztúri országos tanévnyitót a legjobb helyen tartották is.