Kenguruk és pingvinek a Vatikánban

Első hallásra különös okok miatt indult vita az olasz sajtóban. Egy sétafikáló tojásalakot, két kengurut és két pingvint ábrázoló rajz tartja lázban a közéletet, s a vitába Ferenc pápát is belevonták, miután néhány olasz sajtótermék azt sugallta, hogy a katolikus egyházfő az egyházi tanítást is átírja, hogy elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. A Vatikán ezt cáfolta, a vita azonban folytatódik.

Október elején kezdődik meg a családszinódus a Vatikánban. Ahogy közeleg az esemény időpontja, úgy jelentkeznek mind többen szólásra arról, milyen álláspontot kövessen a Vatikán egyebek mellett az elváltak és újraházasodottak áldoztatása kapcsán. Németországban átfogó változtatásokat követelnek.

A közismerten jelentős nyitást szorgalmazó német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK), amely mintegy 24 millió németet tömörít, liberális döntések meghozataláért szállt síkra a kérdéskör kapcsán. A szervezet novemberben távozó vezetője, a 75 éves Alois Glück müncheni sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy a szinóduson az „aktuális témák mellett” más ügyekben is történelmi döntéseket hoz az egyházi vezetés.

A főpapok október 4. és 25. között tanácskoznak a Vatikánban a család és a házasság kérdéseiről, ugyanazon témákról, amelyekről tavaly, szintén az évnek ugyanezen az időszakában már szót ejtettek. A német katolikusok szerve azt követelte, hogy az elváltak és újraházasodottak számára tegyék lehetővé az áldozást. Véleménye nem tér el jelentősen a Német Katolikus Püspöki Konferenciáétól, amely szerint minden esetet egyenként kell megvizsgálni, s ennek alapján meghozni a döntést, áldoztathatják-e az illetőt, vagy sem. Az egykori keresztényszocialista (CSU) politikus Glück megállapította azt is, hogy az azonos neműek kapcsolata kapcsán nem várható, hogy új megállapítások történjenek a szinóduson.

Ezt erősítette meg Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, aki szerint ez a téma nem lesz a püspöki szinódus legfontosabb témái között. Ehelyett azt a kérdést boncolgatják majd a főpapok, hogyan kezelje az egyház „a zátonyra futott házasságokat” – mondta el a német Phoenix televíziónak. Marx bíboros óva intett a szinódussal kapcsolatos túlzott elvárásoktól már csak amiatt is, mert – mint fogalmazott – csak tanácsadói testületről van szó, s a végső döntést a pápának kell meghoznia. Egyértelműnek nevezte, hogy a kérdés a szinódussal sem zárul le.

Megkönnyíti a pápa az abortuszon átesett nők feloldozását

Ferenc pápa lehetőséget ad a papoknak arra, hogy a 2016-os rendkívüli szentévben formálisan bocsássanak meg azoknak a nőknek, akik abortuszt hajtottak végre. A Szentszék által kedden közölt levélben Ferenc pápa azt írta, hogy személyesen is találkozott olyan nőkkel, akik művi terhességmegszakítást hajtottak végre. Ez egzisztenciális és morális megpróbáltatást jelentett számukra, s sokáig szenvedtek a fájdalmas döntés következményeit –hangoztatta.

Az abortusz igen súlyos bűn az egyház tanítása szerint, automatikusan kiközösítést vonhat maga után, s csak bizonyos eljárások révén nyerhetett feloldozást az abortuszon átesett nő: több országban csak püspök, vagy magasabb rangú főpap, illetőleg a püspök által kijelölt gyóntató (az olaszban ezt penitenzierének nevezik) által. (Magyarországon eddig is megadták a feloldozás lehetőségét a papoknak a megyéspüspökök).

Bár a művi terhességmegszakítás továbbra is súlyos bűn marad, ez az intézkedés is igazolja, hogy Ferenc pápa a könyörület, a megbocsátás egyházfője, aki szerint nem szigorú elvek alapján kell megítélni másokat, hanem – amint ezt többször is hangoztatta – szívvel kell közeledni a másikhoz.Már május elején bejelentették a Vatikánban a pápa erre vonatkozó terveit, s akkor azt közölték, az egyházfő a gesztussal azt akarja mutatni, hogy a lelkipásztorok az irgalom emberei, s a legnagyobb bűnösök is bizalommal fordulhatnak hozzájuk.Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a pápa egyetértene az abortusszal, vagy támogatná a terhességmegszakítást.

2014 januárjában, amikor fogadást adott a Vatikánba akkreditált nagyköveknek, rémisztőnek nevezte, hogy sok gyermek nem láthatja meg a fényt. Idén május végén pedig, amikor húsz beteg gyermekkel és ápolóikkal találkozott, elmondta, mennyire csodálja azokat a szülőket, akik elutasították az abortuszt annak ellenére, hogy az orvosok a magzat súlyos betegsége miatt ezt javasolták. Arra buzdította őket, ne veszítsék el soha bizalmukat Istenben. Az abortusz soha nem lehet válasz a betegségre, az abortusz a szenvedés problémájának torz megoldása.

Olaszországban új lendületet adott a témáról szóló vitának egy teljesen „ártalmatlan” pápai gesztus. A leszbikus szerző, Francesca Pardi egy olyan gyermekeknek szóló könyvet írt, amelyben alternatív családi formákat mutatott be. Orrszarvúval illusztrálta például, ha egy gyermeknek „két apja”, pingvinnel, ha „két anyja” van. A Piccolo Uovo („A kis tojás”) című könyv azonban többeknél kiverte a biztosítékot, köztük sok katolikusnál is.

A könyv hónapok óta témát szolgáltat Itáliában. Ebbe még a közismerten meleg énekes, Elton John is beleavatkozott, aki férfipartnerével két gyermeket nevel. A popsztár „bigottnak” minősítette Luigi Brugnaro velencei polgármestert. A pártonkívüli, konzervatív politikus 2015. március 21-én jelentette be, hogy indul a városvezetői tisztségért, s június 14-én nagy fölénnyel, 53,21 százalékos eredménnyel meg is választották. Egyik első intézkedéseként elrendelte, hogy vegyék le a szóban forgó könyvet a város könyvesboltjainak polcairól.

Brugnaro – Elton John bírálata után – „arrogánsnak” nevezte az énekest, s azt is nyomatékosította, hogy Velencében sosem vonulhatnak majd fel a melegek és leszbikusok. Ezzel kiváltotta az azonos neműek kapcsolatának elismerését követelő szervezetek haragját. „Brugnaro a homofóbia kínos példája lett. Alig került hatalomra, máris úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban” – hangoztatta Franco Grillini, aki a Gaynet Italia nevű, homoszexuálisokat képviselő szervezet tagja.

Az egész vita nem is kapott volna akkora médiavisszhangot, ha nem vonják bele a pápát, ráadásul egy teljesen jószándékú gesztusa miatt. Történt ugyanis, hogy a könyv szerzője, Francesca Pardi elküldte műveit a katolikus egyházfőnek saját állítása szerint azért, hogy „több toleranciát” vívjon ki, s felhívja a figyelmet – ahogy fogalmazott – „mennyi gyűlölet fogadta a könyveit a katolikusok részéről”. A Szentszék egyik illetékese erre üdvözletét küldte, s a pápa áldását tolmácsolta. Ez megszokott protokoll a Vatikán részéről, ha valaki küldeménnyel kedveskedik, a pápa követén keresztül megköszöni azt, s áldást oszt.

Az olasz média egy része azonban úgy értékelte az üzenetet, a pápa ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy támogatja Pardi kijelentését és életvitelét. Tudni kell, hogy a nő partnerével négy gyermeket nevel. Az olasz lapok következtetése azért első hallásra is elég merész következtetésnek tűnt annál is inkább, mert meglepő lett volna, hogy a pápa ennyire egyértelműen foglal állást egy az egyház szempontjából különösen kényes kérdésben. Annál is inkább, mert bár amint a német bíboros is utalt rá, a végső döntést minden esetben a pápa hozza meg, munkamódszeréhez hozzátartozik, hogy minden kérdésben kikéri mások véleményét, s ennek alapján határoz.

Bár Ferenc pápa enyhébb álláspontot képvisel az azonos neműekkel kapcsolatban, mint elődei, sokat emlegetik ezzel kapcsolatban 2013 júliusában tett kijelentését („Ha egy meleg ember keresi Istent, ki vagyok én, hogy ítélkezzem felette?”), az olasz lapok értékelése már túl sok volt a Vatikánnak. Kiemelték, szó sincs arról, hogy a pápa támogatná a gender-elméletet. Ciro Benedettini szentszéki szóvivő szerint visszaéltek a pápa levelével. „Az áldás nem egy az egyházi tanítással ellentétes tanra, hanem a személyre vonatkozik. Ez pedig nem változik, amint ezt a pápa legutóbb is megismételte” – magyarázta Benedettini.

Olaszországban egyébként a társadalom nem annyira liberális, mint Németországban. Róma nem ismerte még el az azonos neműek kapcsolatát. Júliusban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította az ország parlamentjét, hozza meg ezt a döntést. Matteo Renzi olasz miniszterelnök az év végéig el is kíván fogadni egy ilyen javaslatot, de komoly ellenállásra számíthat a politika, illetve a katolikus egyház részéről is. Júniusban például százezrek tüntettek az olasz fővárosban az azonos neműek jogainak kiterjesztésével szemben.

Időközben egyébként a velencei polgármester visszavonulót fújt – emlékeztetett a dpa hírügynökség. Brugnaro ugyanis kifejtette, korábbi kijelentésével szemben mégis kész Gay Parade-t rendezni, amiről Elton Johnt is értesítette. „Talán együtt is énekel velünk” – tette hozzá.

A vitatott elmélet

A Wikipédia szerint a gender alapjait elsőként egy francia feminista és egzisztencialista filozófusnő, Simone de Beauvoir fektette le 1949-ben kiadott könyvében, mely A második nem címet viseli és a mai napig nagy jelentőségűnek tartják. Művében nem használta konkrétan a gender kifejezést, de végeredményben megalapozta a gender-elmélet eszméjét. Az ebben megfogalmazott gondolatok lényege az, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán nővé vagy férfivá teszi.

A gender-elmélet szerint a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalat szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása áll. Eszerint a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár.

Ezt a szereprepertoárt a nevelődés során sajátítjuk el. Ezek a jelenségek mind azt szolgálják, hogy a gyerekek beletanuljanak az életük végéig játszandó nemi szerepekbe s világosan utalnak a nemi szerep tartalmára és egymáshoz való viszonyukra. Természetesen a társadalmi nemhez kapcsolódó szereprepertoár erőteljes különbözéseket mutat a különféle társadalmakban, valamint ugyanazon társadalmon belül is sokat változhat a gazdasági, történelmi vagy politikai folyamatok következtében – írja szócikkében a Wikipédia.

A huszadik század hetvenes éveiben különült el a biológiai nem és a társadalmi nem, ekkor született meg a gender fogalma. Robert Stoller pszichoanalitikus 1968-ban megjelent írásától kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. Ez a mű fontos kiindulópontja volt a nők és férfiak eltérő viselkedésének tudományos tanulmányozásához, mely kutatások azóta is folynak.