Túri-Kovács azt is kifogásolta, hogy a kormány parlamentet megkerülve jelentette be az állami földek eladását. A fideszes képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az alaptörvény a földet, vizet, természeti kincseinket nemzeti örökségnek minősítette, vagyis alkotmányos védelmet élveznek ezek az értékek.
A jogász végzettségű politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a földforgalmi törvény csak arra jogosítja fel a kormányt, hogy a 650 ezer hektárnyi állami földet haszonbérbe adja, megműveltesse, mintagazdaságokat hozzon létre, az önkormányzatoknak szociális célokra átadja, elcserélje, vagy kisebb területeket kiegészítésként eladjon.
Túri-Kovács azt is kifejtette, hogy az állami föld értékesítése "az ötletelés szintjén van". Egyebek mellett elmaradt az eladásra szánt földek kijelölésére az eljárás lefolytatása. Fideszes országgyűlési képviselőtől pedig igen szokatlan megnyilatkozás is található a körlevélben: "különösen pedig nem egyeztettek (a legközelebbi körön kívül) senkivel arról, hogy milyen feltételei vannak a föld vételének".
A politikus szerint az előkészítetlenséget mutatja az is, hogy még az eladásra szánt állami földterület nagysága is folyamatosan változott: előbb 400, majd 380 ezer hektárról esett szó, de megjelent a 300 ezer hektáros adat is.
Turi-Kovács arra biztatta a kisgazdákat, hogy figyeljék a saját területükön milyen kezdeményezések vannak állami földek eladására, és ha bármilyen hatósági vagy a Fideszhez közelálló körökből ismertté válik, hogy hol, milyen területeket jelölnek ki eladásra, azt azonnal jelezzék a központi irodának.
A kormánypárti politikus jelezte, legalább azt el kell érni, hogy megakadályozzák a további föld- és vagyonkoncentrációt, és a termőföldbirtoklás a kis- és középbirtok erősítését szolgálja. Figyelemre méltó az is, hogy Túri-Kovács Béla már hónapokkal korábban arról beszélt, hogy szerinte 2010 óta formálissá vált a polgári kisgazdák és a Fidesz kapcsolata.
