A halálos áldozatokat is követelő zavargások után Oleh Ljasko Radikális Pártja azonnal kilépett a kormánykoalícióból, s jelezte erre irányuló szándékát a lvivi polgármester által irányított parlamenti újonc alakulat, a Szamopovics is. Tegnap azonban meggondolta magát a Szamopomics, s bár az alkotmányreformot továbbra is határozottan ellenzi, mégsem vonul ki a koalícióból. Indoklásuk szerint azért, mert a nehéz, háborús és feszült helyzetben nem engedhetik meg, hogy az ország káoszba süllyedjen és „egyesek kisajátítsák a hatalmat”.
A szélsőjobboldal haragját kiváltó hétfői szavazás csak az első lépés volt, a jogszabályt első olvasatban fogadták el, ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék, szükség van egy második szavazásra is. Ami, a jelenlegi körülmények között egyre valószínűtlenebbnek látszik.
Első olvasatban a Majdan által megbuktatott Régiók Pártja utódszervezetének tartott Ellenzéki Blokk támogatásával sikerült átvinni a törvényt, ám ezt a fajta kényszer-együttműködést nem fogadják el a koalíciós partnerek. A Szamopovics a kormányon maradás feltételeként jelölte meg a koalíciós együttműködés „új alapokra helyezését”, mert mint fogalmaztak, megengedhetetlen, hogy a legnagyobb kormánypárt, vagyis a Porosenko Blokk „az oroszbarát ellenzék soraiból szerezze be a hiányzó voksokat egy-egy törvénytervezethez”.
Petro Porosenko államfő hiába bizonygatja, hogy az inkriminált jogszabály nem rendelkezik a szeparatista területek különleges státusáról, ellenzéke és egyes koalíciós társai ezt így értelmezik, az ország integritását féltik a decentralizációtól. Ilyen körülmények között nem sok esély van a törvény elfogadására, ami viszont nemzetközi szinten vezethet a kijevi hatalom támogatottságának megingásához, hiszen ez lenne ez első nagy jelentőségű lépés a minszki vállalások teljesítése irányába.
Kelet-Ukrajnában eközben elhallgattak a fegyverek, már negyedik napja nem volt emberéletet követelő tüzérségi támadás. A felek augusztus 26-án vállalták, hogy az iskolakezdésre megszüntetik a hadműveleteke. Az új tanév egyelőre a Donyec-medencében is megkezdődhetett, legalábbis azokban az oktatási intézményekben, amelyek túlélték az elmúlt hónapok tüzérségi párbajait: 145 a 153-ból, 8 iskola a bombázások miatt használhatatlanná vált.