Áder János kiemelte: elsősorban humanitárius problémáról van szó, az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell.
A magyar államfő azonban arról is beszélt: büntetőjogi, bűnügyi gondot is jelent a helyzet, ugyanis az embercsempészek kíméletlenül kihasználják az Európa felé tartó "migránsok" százezreinek kiszolgáltatottságát. Végül nemzetbiztonsági problémával is szembe kell nézni is, ezt nem lehet tagadni.
Áder János azt kérte szlovén partnerétől, hogy fontolja meg, országa támogatná-e közös uniós pénzügyi alap létrehozását, vagyis azt, hogy uniós forrásból finanszírozzák menekülttáborok létesítését és fenntartását azokban az első országokban, amelyek biztonságot nyújtanak. A humanitárius probléma megoldására valószínűleg ez lenne a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás, és ebbe akár az ENSZ menekültügyi szervezetei, az Egyesült Államok és a gazdag arab olajtermelő országok is bekapcsolódhatnának - magyarázta.
Áder János véleménye szerint javítani kell a rendőri szervezetek unión belüli együttműködését, hogy megfékezzék az ember- és kábítószercsempészeket, valamint erősíteni kell a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését, hogy elhárítsák a terrorveszélyt. Úgy fogalmazott, "be kellene fejezni az ötletelést", mert a európai vezetők felelőssége nagyobb annál, mint hogy nap mint nap újabb ötletekkel álljanak elő, ráadásul az idő sürget.
A kvótarendszer nem oldja meg a probléma lényegét, a feladat rövid távon a bevándorlási hullám megállítása az EU határainál, hosszú távon pedig, a politikai stabilitás megteremtését követően, a gazdasági gyarapodás lehetőségeinek biztosítása nemzetközi és uniós forrásokkal az érintett országokban - mondta. Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország szándéka világos és egyértelmű, közös európai megoldás kell, és ezért lobbizik már hónapok óta a miniszterelnök. Emellett meg akarja védeni a határokat - ez az állam alkotmányból fakadó kötelezettsége -, továbbá be akarja tartani a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket. Márpedig a schengeni megállapodás Magyarországnak az uniós határok védelmét is feladatul szabja - közölte. Borut Pahor hangsúlyozta: a 2008-as gazdasági válságot is sikerült európai intézkedésekkel leküzdeni, és most is közös erőfeszítésekre van szükség.
Nem lehet egyetlen országra hárítani a terhet, de az sem lehetséges, hogy a 28 tagállamnak 28 különböző megoldása legyen a helyzetre - mondta. Hozzátette: emberekről van szó, akik háború elől menekülnek, és gondoskodni kell róluk; közös felelősségvállalásra van szükség rövid és hosszú távon is. A szlovén államfő szerint ugyan egyelőre nem létezik közös európai politika az ügyben, de az európai intézmények ebben a válságos esetben is megtalálják majd a megoldást, ahogyan eddig is.
Szlovéniának közvetlen érdeke a közös európai politika kialakítása, hogy tehermentesítsék azokat az országokat, amelyeket a válság elsősorban érint, így Magyarországot is, különben még drámaibb lesz a helyzet - mondta. Áder János a találkozó további témáiról szólva kifejtette: visszatérő kérdés tárgyalásaikon, miként lehet javítani a két ország közúti összeköttetését. Közös cél, hogy 2020-ra elérjék azt, amit az EU legtöbb szomszédos országa biztosít az állampolgárainak, vagyis hogy 5-8 kilométerenként legyen közúti összeköttetés a határon - mondta.
Ugyancsak gyakran beszélnek a koperi kikötőről is, hiszen Ausztria után Magyarország a második legfontosabb üzleti partnere a kikötőnek. Ezért Koper fejlesztése Magyarország érdeke is, ahogyan a kikötőhöz vezető vasúti útvonal fejlesztése is közös érdek - mutatott rá.
A magyar államfő felidézte: szó volt az energiabiztonságról is, mert mindkét ország érdeke annak az összeköttetésnek a megépítése, amelynek révén Magyarországnak lehetősége lenne kapcsolódni az olaszországi gázvezetékrendszerhez, Szlovénia pedig hozzáférhetne a magyarországi tározókhoz. Áder János a megbeszélés további témái között említette a kereskedelmi forgalom és a pénzügyi befektetési lehetőségek növelését, valamint a klímaváltozást.
Mindkét államfő hangoztatta, hogy a két ország kapcsolatait nem terhelik nyitott politikai kérdések. Borut Pahor elmondta: Szlovénia és Magyarország nemcsak az EU tagállama és szövetségesek a NATO-ban, hanem elsősorban szomszédos, baráti országok. Az elmúlt 25 évben példaértékű együttműködést alakítottak ki, és ezt akarják fejleszteni, erősíteni a jövőben - közölte.