Angela Merkel a Berliner Morgenpost című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországban az alaptörvényből következő "világos jogi alapokra" épül fel a menekültügyi szabályozás. A politikai menedékjog alapvető emberi jog, és ez a jog "nem ismeri a menedékkérők számának korlátozását" - jelentette ki a kancellár.
Németországnak erős, gazdaságilag egészséges országként megvan az ereje, hogy megtegye mindazt, ami szükséges, az embereknek pedig van érzékük a méltányosságra, és elvárják, hogy Európában mindenki ugyanúgy elfogadja ezt a feladatot, mint mi - hangsúlyozta Angela Merkel.
Az európai menekültválsággal kapcsolatban Németország álláspontja eddigi is az volt, hogy a védelemre szorulókat be kell fogadni, és minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba mindazokat, akiket nem ér üldöztetés. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgáraira) vonatkozik, akik a Németországban menedékjog iránti kérelmet benyújtó emberek legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát teszi ki. A tartományok egyre határozottabban hajtják végre a kitoloncolásról szóló hatósági döntéseket. Sokan önként távoznak Németországból a kérelmük elutasítása után - írta a Der Spiegel.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt a hírmagazinnak azt mondta, hogy az év végéig további 75 ezer nyugat-balkáni menedékkérő ügyét zárják le. A menedékkérőkről az eljárás végéig - átlagosan több mint 5 hónapig - gondoskodni kell, ami erősen megterheli a menekültügyi ellátórendszert. A kormány ezért most egyebek mellett azt tervezi, hogy csökkentik a pénzbeli ellátás arányát a természetbeni ellátás javára, hogy ezzel is csökkenjen a német menekültügyi rendszer vonzereje a nyugat-balkáni országokban. Németországba idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese.
