Előfizetés

WestEnd a fiatalokért és a rászorulókért

Publikálás dátuma
2015.09.10. 07:13
Márton Anna junior vívóvilágbajnok FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A WestEnd City Center vezetése hisz a fiatalokban, az új generáció erejében és tehetségében, ugyanakkor azt is látja, hogy a gyerekek a leginkább azok, akik sok területen a legnagyobb hiányosságokat szenvedik el. Ezért a társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fő eleme a jövő generációjának támogatása. Ebbe beletartozik az egészségügyi támogatás, a jótékonysági gyermek- és ifjúsági programok, vagy éppen a sport szponzorálása is.

A bevásárlóközpont immár 15 éve szervezi a Fővárosi Önkormányzattal közösen a Mindenki karácsonyát, ahová több mint 300 hátrányos helyzetű gyermekes családot hívnak meg. A szökőkútban és a vízesésben a vásárlók által bedobott érmékből összegyűlt adományt kiegészítve jótékony célra ajánlják fel. Az elmúlt 4 évben és idén is a pénz a Gézengúz Alapítvány számlájára kerül. A szervezet a születési károsult csecsemők, és a Magyarországon nagyszámú koraszülöttek teljes körű ellátását biztosítja. A vállalat az elmúlt lassan 16 év alatt ajánlott már fel motort a Mentőrobogó Szolgálatnak, és ajándékozott takarítógépet a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen - az országban elsőként - sikerült megoldani a megmaradt, de jó minőségű készételek újraosztását. Az üzletház éttermei csaknem 10 000 adag meleg ételt és több mint 300 kilogramm kenyeret gyűjtöttek össze segítve ezzel a rászorulókat.

A WestEnd jótékonysági események befogadását vállalja. Helyszínt biztosított többekközött a „Lupusz – ahogy én látom” című fotókiállításnak. A világon egyedülállóként a Magyar Lupus Egyesület jelentetett meg olyan tematikus fotópályázatot, amely egy ritka és titokzatos betegségre hívja fel a figyelmet. A Kutyákkal az Életért Alapítvány bemutatkozó sajtótájékoztatóját azért tartotta fontosnak megszervezni a bevásárlóközpont, mert hazánkban a mentőszervezeteket nem részesítik normatív állami támogatásban, így munkájukhoz különösen fontosak a felajánlott adó egy százalékok és más civil támogatások. Legutóbb a BMW Jótékonysági Családi nappal A Magyar Bohócok a Gyermekekért Alapítvány működését támogatta a cég.

A WestEnd számára kiemelten fontos a magyar sport támogatása, főként, ha az a fiatal, tehetséges sportolókról, utánpótlásról szól. Rendszeres és állandó szponzora a Magyar Vívószövetségnek, az UVSE (Újpest Vízilabda Utánpótlás Sportegyesület) „1 nap vízilabda” eseményének, a Magyar Öttusa szövetségnek, és a V4 Kerékpárversenynek is. Egyéni sportolók támogatása sem idegen a WestEnd számára. A támogatottak között több tehetséges fiatal szerepelt már, Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnok magyar úszó, olimpikon, Dudás Miklós felnőtt kajak világbajnok, valamint 2014-től Márton Anna junior vívó világbajnok.

Lebegtetett rezidensek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.09.10. 07:09
Újraélesztés – rezidensek a SOTE-n FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormány a mainál is több külföldi diákot vár a hazai orvosegyetemekre, a képzés fejlesztésére milliárdokat költene, hogy növelje a tandíjbevételeket. Közben a frissen végzett magyar orvosok szakképzését megint újra kell gondolni, mert a tavaly meghatározott rezidensi keretszámok kevésnek bizonyultak a fővárosban.

A héten megkezdődött az oktatás a magyar orvosegyetemeken és a hazai diákok mellett több mint 1800 külföldi fiatal is elkezdte orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen (SE), a debreceni, szegedi és pécsi orvoskarokon. A Magyar Idők tegnapi száma megszellőztetett egy háttértanulmányt, amelynek alapján a kormány várhatóan októberben tárgyal az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények fejlesztési lehetőségeiről. A munkaanyag azzal számol, hogy 35-40 milliárdos befektetéssel a mostani 9-ről 11 ezerre lehetne emelni a dollárban fizető külföldi hallgatók számát, ami 600 új munkahelyet teremtene, a bevételeket pedig évente 6 milliárddal emelné meg. A gyorsan megtérülő fejlesztés számításainak pontosságát majd utólag lehet bizonyítani vagy cáfolni, egyelőre egy másik pontatlan tervezés okoz komoly fejtörést szakképzési, vagyis rezidensi helyekre pályázók tucatjainak.

Az orvosi szakképzés júliusban hatályba lépett új rendszerével bajok vannak a fővárosban, mert minden hely elfogyott, az pedig csak novemberben dőlhet el, hogy kapnak-e még lehetőséget a kórházak új pályázatok kiírására. A fiatalok maradnának, de egyre idegesebbek a bizonytalan jövő miatt. Hosszú idő óta először túljelentkezés van a rezidensi állásokra, vagyis megvalósult a politikai szándék, hogy maradjanak itthon a fiatal orvosok – értékeli az új rezidensrendelet első tapasztalatait a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás ugyanakkor hozzáteszi, hogy a felvehető létszám meghatározása és az eljárás is javításra szorul, mert Budapesten még legalább 50-60 fiatal vár arra, hogy szerződést kössenek vele, de a fővárosi kórházaknak engedélyezett központi keret már elfogyott. A portfolio.hu információi szerint ez a szám elérheti a kétszázat is. Ahhoz képest persze már ez is előrelépés, hogy az idei államvizsgákon a végzős hallgatók nagy többségének még fogalma sem volt, merre indulhat tovább – egészíti ki a tapasztalatokat Weltner János, a SE sebész főorvosa, oktatója, aki pontos számításokkal bizonyítja, hogy az aktív kórházi ágyakkal összevetve a fővárosban a legkevesebb a lehetőség a rezidensek felvételére.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) minisztere változtathat a tavaly év végén megadott keretszámokon, vagy dönthet úgy, hogy a vidéken üresen maradt helyeket átcsoportosítva növeli a budapesti keretet. A Rezidens Szövetség információi szerint ez a döntés csak novemberben születik meg, ami azt jelenti, hogy sok fiatal valójában csak januártól kezdheti meg a munkáját, hiába adta be a jelentkezését egy állásra már augusztusban. Szó van róla, hogy a kórházak az első öt jelentkezővel köthetnek olyan szerződést, ami alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz a rezidens munkáltatója, ők fizetik a bruttó 151 ezer forintos ösztöndíját, a kórháznak csak a túlóradíjait kell kigazdálkodnia, de Dénes Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy nem a legjobb, hanem a leggyorsabb jelölt léphet munkába a megpályázott helyen. Az elnök a most „lebegtetett” pályázók nevében is elvárja, a kormány tartsa be azt a korábbi ígéretét, hogy minden rezidenst felvesznek és erről Balog Zoltán miniszter nyugtassa is meg az egyre idegesebb friss diplomásokat.

Vidéken többnyire nincs ilyen gond, bár érdeklődésünkre több kórházból, klinikáról is csak azt a választ kaptuk, hogy tart a rezidensek felvétele. Az Országos Mentőszolgálatnak 63 rezidens képzésére van lehetősége, ezen belül a Közép- magyarországi Régió 20 fiatal szakember képzését vállalta, de még itt sem zárultak le a pályázatok. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója viszont a Népszavának azt nyilatkozta, hogy ők március óta 41 rezidenst vettek fel, a Markusovszky Ösztöndíj bevezetése óta eltelt négy évben pedig már 140 fős a létszám. Tamás László János válogathatott is a jelöltek között, és akit alkalmasnak tartott, azzal azonnal szerződést kötött, nem várt a központi hivatalra. A korábbi éveknél többen jelentkeztek olyan hiányszakmákra is, mint az aneszteziológus, gyermekgyógyász vagy traumatológus, de változatlanul betöltetlenek maradtak a patológusi vagy rehabilitációs szakorvosjelöltek helyei.

A Rezidens Szövetség elnöke reméli, hogy a mostani szervezési nehézségek láttán a szaktárca figyelembe veszi a rendelet megalkotása előtt is közreadott javaslataikat és megváltoztatja a keretrendszert. Kérték, hogy a jelöltek folyamatosan jelentkezhessenek, az intézmények tényleges igényei alapján határozzák meg a kereteket, sima jelentkezés helyett felvételi eljárás legyen, hiszen ha túljelentkezés van, már lehetne a minőség, felkészültség alapján válogatni. Dénes Tamás a Népszavának is hangsúlyozta, hogy az új rezidensrendelet hatására sokan itthon maradtak, de ha néhány év múlva sem látják biztosnak a szakma jövőjét, akkor újra elgondolkodnak a távozáson.

Lebegtetett rezidensek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.09.10. 07:09
Újraélesztés – rezidensek a SOTE-n FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormány a mainál is több külföldi diákot vár a hazai orvosegyetemekre, a képzés fejlesztésére milliárdokat költene, hogy növelje a tandíjbevételeket. Közben a frissen végzett magyar orvosok szakképzését megint újra kell gondolni, mert a tavaly meghatározott rezidensi keretszámok kevésnek bizonyultak a fővárosban.

A héten megkezdődött az oktatás a magyar orvosegyetemeken és a hazai diákok mellett több mint 1800 külföldi fiatal is elkezdte orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen (SE), a debreceni, szegedi és pécsi orvoskarokon. A Magyar Idők tegnapi száma megszellőztetett egy háttértanulmányt, amelynek alapján a kormány várhatóan októberben tárgyal az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények fejlesztési lehetőségeiről. A munkaanyag azzal számol, hogy 35-40 milliárdos befektetéssel a mostani 9-ről 11 ezerre lehetne emelni a dollárban fizető külföldi hallgatók számát, ami 600 új munkahelyet teremtene, a bevételeket pedig évente 6 milliárddal emelné meg. A gyorsan megtérülő fejlesztés számításainak pontosságát majd utólag lehet bizonyítani vagy cáfolni, egyelőre egy másik pontatlan tervezés okoz komoly fejtörést szakképzési, vagyis rezidensi helyekre pályázók tucatjainak.

Az orvosi szakképzés júliusban hatályba lépett új rendszerével bajok vannak a fővárosban, mert minden hely elfogyott, az pedig csak novemberben dőlhet el, hogy kapnak-e még lehetőséget a kórházak új pályázatok kiírására. A fiatalok maradnának, de egyre idegesebbek a bizonytalan jövő miatt. Hosszú idő óta először túljelentkezés van a rezidensi állásokra, vagyis megvalósult a politikai szándék, hogy maradjanak itthon a fiatal orvosok – értékeli az új rezidensrendelet első tapasztalatait a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás ugyanakkor hozzáteszi, hogy a felvehető létszám meghatározása és az eljárás is javításra szorul, mert Budapesten még legalább 50-60 fiatal vár arra, hogy szerződést kössenek vele, de a fővárosi kórházaknak engedélyezett központi keret már elfogyott. A portfolio.hu információi szerint ez a szám elérheti a kétszázat is. Ahhoz képest persze már ez is előrelépés, hogy az idei államvizsgákon a végzős hallgatók nagy többségének még fogalma sem volt, merre indulhat tovább – egészíti ki a tapasztalatokat Weltner János, a SE sebész főorvosa, oktatója, aki pontos számításokkal bizonyítja, hogy az aktív kórházi ágyakkal összevetve a fővárosban a legkevesebb a lehetőség a rezidensek felvételére.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) minisztere változtathat a tavaly év végén megadott keretszámokon, vagy dönthet úgy, hogy a vidéken üresen maradt helyeket átcsoportosítva növeli a budapesti keretet. A Rezidens Szövetség információi szerint ez a döntés csak novemberben születik meg, ami azt jelenti, hogy sok fiatal valójában csak januártól kezdheti meg a munkáját, hiába adta be a jelentkezését egy állásra már augusztusban. Szó van róla, hogy a kórházak az első öt jelentkezővel köthetnek olyan szerződést, ami alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz a rezidens munkáltatója, ők fizetik a bruttó 151 ezer forintos ösztöndíját, a kórháznak csak a túlóradíjait kell kigazdálkodnia, de Dénes Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy nem a legjobb, hanem a leggyorsabb jelölt léphet munkába a megpályázott helyen. Az elnök a most „lebegtetett” pályázók nevében is elvárja, a kormány tartsa be azt a korábbi ígéretét, hogy minden rezidenst felvesznek és erről Balog Zoltán miniszter nyugtassa is meg az egyre idegesebb friss diplomásokat.

Vidéken többnyire nincs ilyen gond, bár érdeklődésünkre több kórházból, klinikáról is csak azt a választ kaptuk, hogy tart a rezidensek felvétele. Az Országos Mentőszolgálatnak 63 rezidens képzésére van lehetősége, ezen belül a Közép- magyarországi Régió 20 fiatal szakember képzését vállalta, de még itt sem zárultak le a pályázatok. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója viszont a Népszavának azt nyilatkozta, hogy ők március óta 41 rezidenst vettek fel, a Markusovszky Ösztöndíj bevezetése óta eltelt négy évben pedig már 140 fős a létszám. Tamás László János válogathatott is a jelöltek között, és akit alkalmasnak tartott, azzal azonnal szerződést kötött, nem várt a központi hivatalra. A korábbi éveknél többen jelentkeztek olyan hiányszakmákra is, mint az aneszteziológus, gyermekgyógyász vagy traumatológus, de változatlanul betöltetlenek maradtak a patológusi vagy rehabilitációs szakorvosjelöltek helyei.

A Rezidens Szövetség elnöke reméli, hogy a mostani szervezési nehézségek láttán a szaktárca figyelembe veszi a rendelet megalkotása előtt is közreadott javaslataikat és megváltoztatja a keretrendszert. Kérték, hogy a jelöltek folyamatosan jelentkezhessenek, az intézmények tényleges igényei alapján határozzák meg a kereteket, sima jelentkezés helyett felvételi eljárás legyen, hiszen ha túljelentkezés van, már lehetne a minőség, felkészültség alapján válogatni. Dénes Tamás a Népszavának is hangsúlyozta, hogy az új rezidensrendelet hatására sokan itthon maradtak, de ha néhány év múlva sem látják biztosnak a szakma jövőjét, akkor újra elgondolkodnak a távozáson.