Az Ericson mobilitási előrejelzése szerint 2020-ig a világ 6 éven felüli lakosságának 90 százaléka rendelkezik majd mobiltelefonnal. íg 2014-ben összesen 2,7 milliárd okostelefon-előfizetéssel számolhattunk, addig 5 év múlva ez a szám már elérheti a 6,1 milliárdot is. Mindeközben egy másik, az UNICEF Magyar Bizottságának tavalyi felmérésből kiderült: a 10–19 éves általános és középiskolai diákok 96 százalékának van már mobiltelefonja. A mobilitás - a készülékek csökkenő árai, a szélesedő lefedettség miatt- úgy tűnik, szinte megállíthatatlan. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy a gyerekek az iskolában ezeket az eszközöket hogyan és miként használhatják.
Köldökzsinór és státuszszimbólum
A mai fiataloknak és szüleiknek a mobiltelefon gyakorlatilag köldökzsinórként funkcionál - nyilatkozta lapunknak Keszei Sándor a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. A mobiltelefon jelenléte az oktatásban nem jelentkezik problémaként, hiszen a kor előre haladtával egyre több informatikai eszköz jelenik meg az intézményekben. Ugyanakkor a telefonok mára egyfajta státuszszimbólumot is jelentenek, magánjellegű használatukat pedig szabályozni kell - tette hozzá. Sok iskolában ezt a házirend rögzíti, ami világossá teszi, hogy a tanulók mikor használhatják telefonjukat "legálisan". Általánosan elmondható, hogy a telefonok nem zavarhatják az órát, és azokat a tanítási idő alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. Vannak olyan iskolák, ahol nem csak a tantestület és diákönkormányzat által elfogadott szabályzat mérvadó. Ezekben az intézményekben a tanulók minden reggel – a tanítás kezdete előtt - kötelesek egy elzárt terembe helyezni készülékeiket, melyekre ez idő alatt az iskola felelősséget vállal. Ezzel több olyan dolgot tudnak megelőzni, mint például a telefonok eltűnése, véletlen/szándékos megsérülése, mások esetleges zaklatása vagy a telefonok nem megfelelő használata.
A Kaposvári Építőipari Szakközép- és Szakképző Iskolában ilyen szabályok nincsenek, úgy vélik, a diákoknak igenis szükségük lehet telefonjukra nap közben is. Persze némi korlátozással azért náluk is szembesülnek a tanulók. Így a tanórákon – ahogyan Agócs Attila igazgató fogalmazott - mindenképpen kikapcsolt állapotban kell lenniük a telefonoknak. A tantestület engedékenységének oka egyszerű: minél jobban tiltanak valamit, a ,,szenvedő” fél annál inkább az ellenkezőjét teszi. Az igazgató szerint egyébként a technikai eszközök használata a tanárok és diákok viszonyán múlik, így alapvetően a telefonok jelenlétére nem problémaként kéne tekinteni, csupán meg kellene tanulni kezelni a helyzetet.
Megosztottak a pedagógusok
Nem mindegy, hogy ezt a tanárok, illetve az tanintézmények vezetői hogyan képzelik el. Lapunk megkereste az ügyben a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy megtudjuk, ők mit gondolnak a jelenlegi "mobilhelyzetről". - A XXI. század alapvető elvárása, hogy mindenki rendelkezzen különböző informatikai eszközökkel, így mobiltelefonnal is - nyilatkozta lapunknak Galló Istvánné a szervezet elnöke. Szerinte erre mindenképpen szükség lenne, viszont az új eszközök felbukkanása az oktatásban a pedagógusok körében rendkívüli megosztottságot okoz, aminek kiváltó oka, hogy a technika fejlődése újabb és újabb elvárásokat támaszt a tanárok felé, amivel pedig nem mindenki tud lépést tartani.
Ezt bizonyítják Keszei Sándor szavai is, aki szerint a mobiltelefonok megjelenésével a pedagógus szakma - s ugyanez érvényes a szülőkre is - alapvetően három részre szakadt. Így vannak, akik egészen egyszerűen nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, s korukból adódóan úgy érzik, egyáltalán nincs szükségük a modern technikára. Egy másik csoportnak nincs is lehetősége az eszközöket megvásárolni, mindazonáltal szívesen megtanulnák azok kezelését. S vannak, akiknek nincsen semmiféle problémájuk a technikai fejlődés terén, hiszen minden ilyesfajta lehetőség elérhető számukra.
Megoldás a ,,butatelefon"?
Fontos szem előtt tartani, hogy egy gyerek mikor kap először saját mobiltelefont. Agócs Attila szerint ezt nem lehet életkori korlátok közé szorítani. A kérdéssel kapcsolatban – saját bevallása szerint is – kettősség van: miközben egyetért azzal, hogy a gyerekek minél előbb kapjanak telefont, s ezáltal tartsanak lépést az infokommunikációs korral, ugyanakkor az internetveszélyeit ismerve minél későbbre tolná ezt az időpontot.
Ez a kettősség látható a szülői vélemények esetében is. Azok, akik kevésbé vannak képbe a technikát illetően, minél későbbre tolnák ki ezt az időpontot, mondván, az önfeledt, udvaron, kertben töltött játékidő sérülne az okostelefonok használatával. Ez a nézet nem veszi figyelembe, hogy a gyerekek számára ma már teljesen megszokott, nem idegen a technológiai környezet – értenek hozzá, élvezetet jelent számukra akár az online játék, akár a közösségi oldalakon való jelenlét. Arról nem beszélve, hogy akár a közösségből való kiszorulást is maga után vonhatja, ha az osztálytársak, barátok többségének már van ilyen telefonja. Többen a „butatelefonok” használatát tartják áthidaló megoldásnak a kisiskolások körében, amin kizárólag telefonálni és SMS-ezni lehet.
Sok szülő elsősorban biztonsági okokból halasztja későbbre a vételt, mert egyrészt „annyit hallani, hogy a mobiljáért vertek meg, raboltak ki” kisgyerekeket, másrészt olyan internetes (gyűlöletkeltő, pornográf, lelki-testi biztonságát veszélyeztető) tartalmakhoz férhet hozzá, ami ellen a szülők többsége nem tudja, hogyan védekezhetne. Pedig egy bizalmi, szülő-gyerek beszélgetéssel vagy különféle szűrőprogramok, -alkalmazások beszerzésével ez könnyen kiküszöbölhető. Ugyanakkor sokan vannak a nyugtalankodók között, akik éppen a biztonság miatt vásárolnak mobiltelefont alsós gyereküknek, hiszen így mindig ellenőrizhetőek.
Okosodó mobilok - csillagászati árak
A szakemberek abban egyetértettek: az egyre okosodó mobilok - amelyek technikai tudása ma már felér egy számítógépével - jelenlétének komoly anyagi vonzatai is vannak. Így van, aki a mobiltelefonok árát egészen egyszerűen nem tudja megfizetni. Számukra pedig kevésbé nyújtanak megkönnyebbülést Rima Qureshi, az Ericsson vezető alelnökének nyilatkozata, miszerint a mobilok zuhanó árai - az egyre jobban használható és egyre szélesebb körben lefedettséget biztosító hálózatokkal karöltve - a mobil technológiákat világszerte elterjedt jelenséggé teszik. Ennek köszönhetően pedig ezek az eszközök a népesség túlnyomó többsége számára életkoruktól és lakóhelyüktől függetlenül a világon mindenhol rendelkezésre állnak majd.
Érdekes adatok derültek ki a magyarországi nethasználó gyerekek internetezési szokásairól: már nagyon fiatalon szembesülnek a világháló rejtelmeivel, sőt, 9 éves korukra már meg is tanulják önállóan kezelni, gond nélkül küldenek e-mailt, regisztrálnak különböző weboldalakra. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió Kids Online kutatása - amit 25 európai ország 9-16 éves fiataljainak bevonásával készítettek - megmutatta, hogy a magyar fiatalok mintegy 60 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, a többi ország tizenéveseihez viszonyítva pedig ők rendelkeznek a legtöbb ismerőssel a közösségi oldalakon: 45 százalékuknak száznál több visszaigazolt kapcsolata van. A felmérés továbbá rávilágított, hogy a magyar nethasználó gyerekek jóval gyengébbnek a digitális írástudás terén, ráadásul a biztonságos internet-használat szabályaival sincsenek teljes mértékben tisztában. Tizenegy százalékuk például rendszeresen találkozik webes szexuális tartalmakkal.