Jöhet az uniós tranzakciós adó

Publikálás dátuma
2015.09.14. 07:22
Fotó: Thinkstock
Tizenegy európai uniós ország pénzügyminisztere egyeztetett szombaton arról, hogy mikor és milyen formában vezessék be a tőkepiaci tranzakciókra vonatkozó pénzügyi tranzakciós adót. Az egyeztetések 2012-ben kezdődtek, akkor Németország és Franciaország szorgalmazta az adó bevezetését, a cél pedig elsősorban az volt, hogy megregulázzák azokat a piaci szereplőket és azokat a kereskedési formákat, amelyeket a 2008-as tőkepiaci turbulenciákért felelősé tettek - írja a Reuters nyomán a Portfolio. 

A kérdésről Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország pénzügyminisztere egyeztet. Eredetileg 2014, majd 2016 elején vezették volna be az új adót, most úgy tűnik, hogy 2017 előtt nem vezetik be a pénzügyi tranzakciós adót.

Az Európai Bizottság egy korábbi elemzésében a tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban több szempontot is kiemelt: a stabilitás erősítése a spekulatív, nem termelékeny, kockázatos pénzügyi tranzakciók visszafogásával a pénzügyi piacokon a válságmenedzselésre felhasznált kormányzati pénzek visszaszerzése mechanizmus létrehozása későbbi hasonló kiadások fedezésére.

Az Európai Bizottság korábbi javaslata alapján az értékpapír- és kötvénykereskedelem esetén 0,1 százalék, derivatív ügyletek esetében pedig 0,01 százalék lenne az adókulcs. A tagállamok azonban a tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakciókra - amelyek a tőzsdén folytatott kereskedelemnél kevésbé ellenőrzöttek és átláthatóak - alkalmazhatnak magasabb adókulcsot, állt a korábbi tervben.

Az előbbiekből kitűnik, hogy az európai tranzakciós adó alapvetően különbözik a Magyarországon tranzakciós illetéknek nevezett, 2013-ban bevezetett sarctól, amelynek egyetlen célja volt és van, hogy a költségvetési lyukak befoltozásához szétterítse a terheket a lakosság és a vállalkozók között. A jószerével kikerülhetetlen - a számlaműveletek után kivetett 0,3 százalékos, illetve a készpénzfelvételek után beszedett 0,6 százalékos adóból idén 206 milliárd forint bevételt vár a költségvetés.

Szerző

Édes kettesben, gyerekek nélkül

Ki ne szeretne pár napot eltölteni egy pompás hotelben gyerekek, stressz és ricsaj nélkül? Számukra nyújt pompás lehetőség a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel, mely szeptember 1-től Duna Relax & Event Felnőtt Hotel néven várja majd a fáradt szülőket és a romantikára vágyó párokat.

A ráckevei Duna part kedvelt szállodájában szeptembertől olyan új szolgáltatásokkal várják a vendégeket, mely kifejezetten felnőtteknek kínál elbújási lehetőséget. Aki már végigélvezett egy kéthetes családi nyaralást, annak nem kell ecsetelni a csemeték nélküli pihenés előnyeit. A színvonalas ellátás, a szórakoztató programok és a garantált kikapcsolódás nem változik. Sőt, a szálloda megújult wellness részleggel és változatos csomagajánlatokkal bővítette szolgáltatásait.

A névváltoztatás csupán része annak a megújulásnak, melynek keretében a gyermekmentes pihenés ritka lehetőségével szeretnénk megajándékozni vendégeiket, hogy kipihenve és felfrissülve térjenek vissza a hétköznapokba. A felnőttbarát élmények között csónakos piaclátogatás, napüdvözlő jóga, mandalakészítés, kerékpáros és vízi túrák is lesznek a hangulatos vízparton. Úgy gondolják, minden szülő megérdemli a kikapcsolódást.

Szerző

Kevés magyar ért és beszél idegen nyelveken

Az idén 16. alkalommal rendezték meg a Nyelvparádét a Millenárison, ahol az érdeklődők ingyenes próbanyelvvizsga keretében is ellenőrizhették nyelvtudásukat. A rendezvény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára. Bár a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya nő, Európában még mindig utolsó helyen állunk.

A nyelvtanulás legújabb módszereit, lehetőségeit mutatta be a hétvégén Budapesten megrendezett Nyelvparádé, ahol több mint 80 kiállító várta az érdeklődőket. A rendezvényen nemcsak bel- és külföldi nyelvtanfolyamok, nyelvkönyvek és segédeszközök sokaságát találták meg a tanulni vágyók, hanem próbanyelvvizsgákkal, nyelvórákkal is kísérletezhettek, valamint megismerhették az internetes tanulási lehetőségeket és technikai újdonságokat. Mindemellett felnőtt- és gyermek-nyelvtanfolyamokról, külföldi és online nyelvtanulási lehetőségekről is tájékozódhattak az érdeklődők. A rendezvény keretében zajlott a Sikerélmény a nyelvtanításban című konferencia is, amelyen nyelvtanárok vehettek részt annak érdekében, hogy új segédanyagokkal, ötletekkel felvértezve kezdhessék a tanévet.

"A rendszerváltás óta csaknem megnégyszereződött Magyarországon azok száma, akik idegen nyelvet beszélnek, de sajnos még ezzel is a lista végén kullogunk az európai összehasonlításban. Ennek ellenére mindenki számára világos, hogy a nyelvtudáson keresztül vezet az út a boldoguláshoz, legyen szó akár a magán, akár az üzleti szféráról" - mondta Légrádi Tamás, a Nyelvparádé ötletgazdája és a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az M1 csatorna műsorában. A nyelvtudás helyzete a magyarok körében valóban elkeserítő: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi felmérése szerint a magyar lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, az ország mintegy kétharmada csak saját anyanyelvén tud megszólalni.

A legnépszerűbbnek számító angol nyelven csak minden ötödik magyar tud beszélni az Eurobarometer adatai szerint, s közülük is a sokan - majdnem a felük - csak a legalapvetőbb társalgási szinten tudnak kommunikálni, az angol nyelvű híreket az újságokban vagy a tévében már csak 12 százalékuk érti meg. Igaz, az adatok mutatnak némi javulást: 2006-ban a lakosság mindössze 25 százaléka ismert anyanyelvén kívül valamilyen más nyelvet, viszont még mindig az utolsó helyen állunk; az összes, az Európai Unióhoz 2004-ben - vagy az után - csatlakozott ország jobban teljesít a nyelvtudás terén, például Szlovéniában a nyelvismeret szintje 59 százalék a lakosság körében. Az összes EU-s országot vizsgálva az mondható el, hogy az európai lakosság kétharmada beszél valamilyen idegen nyelvet.

A nyelvtanulásba mindenképp megéri befektetni: a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint átlagosan havi 40 ezer forinttal kereshetnek jobban a munkavállalók, ha tudnak más nyelven. Ennek ellenére hazánkban a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok száma is jelentősen csökkent: míg 2007-2010 között számuk 104 ezer körül mozgott, addig 2010-ben angolból már csak 70 ezren, 2013-ban pedig 56 ezren nyelvvizsgáztak. A nyelvvizsga hiánya komoly gondokat okoz a felsőoktatásban is, sokan a szükséges nyelvtudás nélkül vágnak neki egyetemi tanulmányaiknak, s emiatt végül nem is kaphatnak diplomát.

Szerző