Zárulnak Európa határai

Németország és Ausztria is az ideiglenes határellenőrzés mellett döntött, miután menekültek tízezrei özönlöttek át Magyarországról. Hazánkra továbbra is ezrek érkeznek, miközben a kormány nemcsak Görögország határainak uniós szintű védelmét tervezi, de a kedden életbelépő jogszabály-változtatások nyomán rendkívüli állapotot hirdet. A káosz közepette nyilván rontja a magyar kormány helyzetét, hogy az utóbbi hetekben tovább élezte diplomáciai konfliktusait.

A német kormány fontos döntést hozott, amikor újra bevezette a határellenőrzést - mondta este Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország teljesen szolidáris Németországgal, megérti a döntést, de a kormány szerint még egy fontos intézkedést kell hozni: haladéktalanul meg kell védeni Görögország külső határait, mert a balkáni ország erre nem képes. Az uniónak segítenie kell ebben. "Akár uniós, akár kétoldalú megállapodások keretében" - fogalmazott Szijjártó, kifejtve Magyarország kész rendőröket, határőröket küldeni Görögországba. A miniszter azt is bejelentette, a magyar kormány javasolja, hogy hétfőn, a bel- és igazságügyi miniszterek EU-s tanácskozásán már tárgyaljanak a görög határok megvédéséről.

Előzőleg esti, rendkívüli nyilatkozatában Thomas de Maiziere német belügyminiszter jelentette be: a menekültválság nyomán Németország ideiglenesen ismét határellenőrzést vezet be. Korábban a Spiegel Online azt írta, hogy az intézkedés válasz a kialakult menekültválságra, és egyben azt jelenti, hogy Németország átmenetileg felfüggeszti a schengeni megállapodást. A német belügyminiszter viszont azzal indokolta a lépést: érvényt kell szerezni a dublini megállapodásnak, vagyis a menekülőket abban az országban kell regisztrálni, ahol először belépnek az Európai Unióba. Azt is mondta: a tagállamoknak nemcsak regisztrálni kell, hanem el is kell bírálniuk a kérelmeket, és természetesen a kérelem elbírálásáig el is kell látniuk a menedékkérőket. A német belügyminiszter szerint a menedékkérőknek is meg kell érteniük, hogy nem választhatják meg szabadon az úticéljukat. "Nem szabad visszaélni azzal a nagyfokú segítőkészséggel, amit Németország az elmúlt hetekben tanúsított" - mondta, hozzátéve: azt a jelzést küldik Európa felé, hogy Németország komolyan veszi a humanitárius kötelezettségeket, de a menekültáradattal kapcsolatos problémákat Európának közösen kell megoldania.

Ausztriával egyébként konzultáltak az intézkedések bevezetése előtt, mondta de Maizière, aki egyébként már a héten sürgette a menekültek befogadásának lassítását. Vasárnap délután 5-től hétfő reggelig felfüggesztették az Ausztria és Németország közti vonatközlekedést, s már tegnap este megkezdődött az ellenőrzés a német–osztrák határon. A Bild szerint 21 készenléti rendőrszázadot vezényelnek azonnal hatállyal Bajorországba, feladatuk a határ biztosításának segítése. Néhány perccel később Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár is bejelentette: Ausztria megerősíti a keleti és a déli határának ellenőrzését.

Első ránézésre megfelel a schegeni kódexben lefektetett szabályoknak, hogy Németország ideiglenesen ismét bevezeti a határellenőrzést az osztrák határon - közölte este az Európai Bizottság. A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a schengeni szabályok értelmében a tagállamok közötti határellenőrzés ideiglenes visszaállítása rendkívüli lehetőség, amelynek alkalmazására az előírások válsághelyzet esetén adnak felhatalmazást. A testület elnöke, Jean-Claude Juncker egyébként még nap közben több kormányfővel, köztük a magyar miniszterelnökkel egyeztetett telefonon a menedékkérők elosztásáról. A politikus kabinetfőnöke. Martin Selmayr a Twitteren írta meg, hogy a luxemburgi politikus a magyar miniszterelnök mellett Robert Fico szlovák, Laimdota Straujuma lett, Bohuslav Sobotka cseh, Ewa kopacz lengyel kormányfővel és Klaus Iohannis román elnökkel beszélt. Mint írta: "a cél: szolidaritás 160 ezer menekült számára."

Hétfő délelőtt ugyanis a tagállamok belügyminiszterei tartanak rendkívüli tanácskozást Brüsszelben, arról a javaslatról, amit Juncker hivatalosan a múlt héten jelentett be, és amely szerint a tagállamoknak kötelező kvóták alapján összesen 160 ezer menedékkérőt kellene befogadniuk Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Az Orbán-kormány és őt követve a visegrádi négyek valamennyi országa elutasítja ugyanakkor ezt a javaslatot, míg az EU vezető államai egységesek a kvótarendszer ügyében. Sőt, a magyar kabinet nemcsak e nézetkülönbség, hanem a menekültkrízis kezelésének egésze miatt egyre több diplomáciai konfliktusba keveredik.

A hétvégén is kijutott az ütközetekből: szombaton például tiltakozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Werner Faymann osztrák kancellárnak a Der Spiegelben megfogalmazott állításai ellen a budapesti osztrák nagykövetnél, akit a KKM hétfő reggelre be is rendelt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy igaza van-e Orbán Viktornak abban, hogy részben Németországot terheli a felelősség a menekültválságért, Werner Faymann azt mondta, hogy éppen ellenkezőleg, Angela Merkel nagyfokú felelősségtudatról tett tanúbizonyságot, és a legtöbb uniós tagországgal ellentétben Németország, Ausztria és Svédország "elismeri, hogy vannak háborús menekültek", és kiáll a menedékhez fűződő jog mellett. Az osztrák kancellár hozzátette: "Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít", és "tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza". Azt is kijelentette: "kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi", amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni.

A menekültkvótákról az osztrák kancellár elmondta: a támogatók száma növekedik, de még nincs biztos többség a javaslat mellett. Egyes országok, mint például Magyarország "úgy tesznek, mintha Dublin működne", és "Orbán kerítést épít a szerb határra, de nem mondja meg, hol helyezzük el mindazokat, akiknek van joguk menedékre". Hozzátette: meg kell akadályozni, hogy végül azok "nyerjenek", akik kivonják magukat a terhek viselése alól. Arra a felvetésre, hogy sok kelet-európai kormány azt állítja, túlterhelné a társadalmat muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlása, az osztrák kancellár kijelentette: "az emberi jogok felosztása vallások szerint elviselhetetlen" Faymann azt is mondta, amennyiben a kvóták ellenzői nem hajlandóak kompromisszumra, meg kell próbálni minősített többséggel elfogadtatni a kezdeményezést, és "el kell gondolkodnunk szankciókról", például támogatáscsökkentéséről a strukturális alapok esetében, amelyek forrásaiból mindenekelőtt a kelet-európai tagállamok profitálnak.