Előfizetés

Adósságát is viszi az áramfogyasztó ügyfél

Publikálás dátuma
2015.09.15. 07:22
Fotó: Népszava
Módosító javaslatokat terjesztett be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a villamos energiáról szóló törvényhez, ami azt szabályozza, hogyan kell átadni a felhasználókat, ha egy szolgáltató kivonul a piacról. Készülve a lakossági árampiac jövő évtől várható államosítására, az egyik lényeges módosulás, hogy az ügyfél tartozása az átadással automatikusan megszűnik a régi szolgáltatónál, de ugyanakkor hátraléka keletkezik az újnál.

A jelek szerint mégis csak tanult valamit a kormányzat a saját maga által előidézett káoszból, ami az egyetemes földgázszolgáltatás állami céghez sorolása után következett, mert ott szinte követhetetlen volt, hogy ki mit olvas le és ki kinek tartozik, illetve egyáltalán a hátralékot felhalmozó fogyasztóval mi történjen.

A fogyasztóknak egyébként tennivalójuk nem lenne egy-egy ilyen váltásnál. Ha a kivonuló szolgáltató nem egyezik meg az új szolgáltatóval, akkor az állam dönthetné el, ki veheti át az ügyfeleit - írta meg az Origó. Az ügyfelek szerződése a régi szolgáltatóval az átadás-átvétel napján automatikusan megszűnik, az újjal pedig automatikusan létrejön. A régi szolgáltatónak küldenie kell egy végszámlát az ügyfélnek. Hogy a mérőórák mit mutatnak az átvétel napján, azt a legutolsó leolvasás alapján becsléssel állapítja meg az új szolgáltató, ha távlehívható óráról van szó, akkor leolvassa az állást.

Ha valakinél már ki is kapcsolták az áramot, akkor az új szolgáltató visszakapcsolhatja, ha ehhez a régi szolgáltató hozzájárul.

Ha a fogyasztó a réginél vállalt kötelezettségét nem teljesíti az új szolgáltatóval szemben, akkor a cég ugyanolyan feltételekkel kezdeményezheti a felhasználó kikapcsolását az áramszolgáltatásból, mintha a követelés nála keletkezett volna.

Várhatóan az Elmű-Émász ügyfelei találkozhatnak először az új szabályozással. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szeptember 9-én azt nyilatkozta, a kormány és az RWE német energetikai cég májusban aláírt szándéknyilatkozata alapján 2016 januárjában az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató átveszi az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatási üzletágát.

Paks már falja a pénzt

Publikálás dátuma
2015.09.15. 07:20
Az új erőmű által termelt áram ára legalább kétszerese lesz a „leamortizált” régiének FOTÓ: NÉPSZAVA
A nyilvános szakértői elemzés szerint Paks II. állami támogatás nélkül működésképtelen lenne. A nem nyilvános hivatalos tanulmány ennek ellenkezőjét állítja. Brüsszel vizsgálódik ebben az ügyben, és az illetékes uniós főigazgatóságtól panaszkodnak, mert a magyar féltől nehéz beszerezni a szükséges adatokat.

Az Európai Bizottság (EB) értesítette a magyar kormányt arról, hogy a Paks II. beruházás megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek. Technikai értelemben, energiapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból tekintve az EB elfogadta Paks II.-t - jelentette be Aszódi Attila a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) Londonban rendezett értekezletén.

Jávor Benedek az ATV-ben ugyanakkor tegnap elmondta, az EB azt vizsgálta, hogy a Paks II. beruházás megfelel-e az uniós jognak, a műszaki tartalomba kevés beleszólása van. Az erőmű megfelel a közösségi biztonsági előírásoknak. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője hangsúlyozta nem ez az érdemi vita Budapest és Brüsszel között, hanem a tiltott állami támogatás és a nemzetközi tender kiírásának elmaradása. Ezekben az ügyekben jelenleg is tart a vizsgálat. A tiltott állami támogatással kapcsolatban már nyár óta hivatalos vizsgálat folyik. Jávor hozzátette, EB körökből olyan tájékoztatást kapott, hogy rendkívül nehéz a magyar kormánytól a tiltott állami támogatással kapcsolatos adatokhoz jutni.

Kovács Zoltán kormányszóvivő hazugnak nevezte Jávor Benedeket és azt állította, hogy idén május óta, amióta a notifikáció, vagyis engedélyezési eljárás megindult, a magyar kormány minden adatot megad és minden ütemterv szerint halad. Azt is kijelentette, semmilyen eljárás nincs tiltott állami támogatás ügyében Magyarország ellen.

Jávor Benedek a Népszavának elmondta, vagy rosszul készítették fel Kovácsot, vagy csúsztat, mert a kormány nem is kért notifikációs eljárást az állami támogatással kapcsolatban, hanem kijelentette, hogy a projektben nincs állami támogatás. Azt pedig az EP-képviselő nem is állította, hogy eljárás folyik Magyarország ellen, de kötelezettségszegési eljárás indulhat, ha Brüsszel úgy látja, hogy Budapest állításával ellentétben igenis van, illetve lesz tiltott állami támogatás a Paks II. beruházásban. Ha pedig a kormány nemzetközi bírósághoz fordul és ott is "elmeszelik", akkor vagy megszünteti a jogsértést, vagy jelentős büntetésekre számíthat a jogsértés megszüntetéséig. Ugyanez bekövetkezhet a nemzetközi tender elmaradása miatt indított vizsgálat végén is, melyet Jávor kezdeményezésére indított Brüsszel.

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub Pakskontroll programvezetője lapunknak elmondta, a tiltott állami támogatás miatt még tavaly fordultak Brüsszelhez. Az uniós versenyjogi főigazgatóságán informálisan nekik is panaszkodtak arról, hogy nehéz a szükséges dokumentumokat beszerezni.

Aszódi szerint a beruházás az erőmű teljes élettartamára vetítve 50-55 euró/megawatt-óra lesz az áramtermelés várható költsége. A hivatalos elemzések alapján az erőmű gazdaságosan lesz üzemeltethető. Az állami támogatással kapcsolatban Aszódi kifejtette, "ez a projekt megáll a lábán a piacon, nem kell állami támogatás ahhoz, hogy megtérüljön a befektetett tőke".

Jávor felhívta a figyelmet, hogy a tanulmány az erőmű 60 éves teljes élettartamára elosztva számolta ki az áram árát. Csakhogy az orosz hitel törlesztésének 21 éve alatt ennek az árnak jóval magasabbnak kell lennie, hogy valóban kitermelje a törlesztőrészleteket. Így a jelenlegi ár kétszeresébe kerülne a paksi áram, amit csak állami támogatással, "rezsicsökkentéssel" lehetne leszorítani.

A költségvetés számai szerint idén 113 milliárd forintot költ a kormány a Paks II. projekt előkészítő munkálataira. Hogy mire mennek el a milliárdok nem tudni, mert az Energiaklub adatigénylését a 30 éves titkosításra hivatkozva rendre elutasítják.

Kapcsolódó
Már tervezik Paks II.-tBiztos bukta Paks II.

Döntöttek az uniós belügyminiszterek

Publikálás dátuma
2015.09.14. 18:02
Menekültek Budapesten Fotó:Win McNamee/Getty Images Hírek
Üléseztek Brüsszelben az uniós belügyminiszterek a menekültválság kérdésében.  Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki - tudatta hétfőn késő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

120 ezer menedékkérő szétosztása 

A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli. Korai lett volna, ha a tanács ma erről dönt, ugyanakkor a tagországok nagy többsége elvben elkötelezte magát további 120 ezer védelemre szoruló ember áttelepítése mellett a nagy migrációs beáramlásnak kitett tagállamokból - húzta alá a luxemburgi miniszter. Ismertette, hogy nagyobb támogatást kap majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy elfogadható feltételeket tudjon biztosítani a Szíriával szomszédos országok menekülttáboraiban élőknek, Norvégia pedig nemzetközi donorkonferencia szervezését is vállalta.

Magyarországon nem lesz menekülttábor
Orbán Viktor kormányfőnek, a TV2 interjújában elhangzott  szavai szerint Magyarországon "márpedig ilyen hotspot", menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre. A hétfői brüsszeli megállapodás alapján a menekülteket befogadó országok 6 ezer eurós átalányt kapnak minden áthelyezett fő után. Az ülésről kiadott közleményben Magyarország ebben nem szerepel, azaz - ahogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök akarta - nem kerültünk be a frontországok közé, így azonban  nekünk járó segítségtől is elesik Magyarország.

Jean Asselborn arra is kitért, hogy a belügyminiszterek hivatalosan elfogadták az előző, negyvenezer menekült önkéntes felajánlások alapján való áttelepítésére vonatkozó javaslatot, és hiába nincs még meg mind a 40 ezer fő számára a felajánlás, a művelet a már elfogadott számokkal elindulhat. Júliusban valamivel több mint 32 ezer menekült áttelepítéséről sikerült megállapodniuk a tagállamoknak.

A luxemburgi elnökség célja, hogy még az idén teljesüljön a negyvenezer fő befogadására vonatkozó felajánlás. Az áttelepítést 2017 nyaráig kell megvalósítani. Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is.

Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt. A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.

Közeledtek az álláspontok

A tagállamok között a a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg miniszterének beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia. A tanácsülésen elnöklő Asselborn külön kitért Görögország helyzetére, mondván: Athén európai kihívással néz szembe, a menekülők érkezésének közvetlen frontvonalában van, és támogatják, hogy javítani tudja külső határai védelmének hatékonyságát, valamint egész menekültrendszerét és befogadóképességét. A luxemburgi bevándorlási miniszter arra is kitért, hogy aktívan támogatni kell a nyugat-balkáni államokat, valamint, hogy Törökország elsőrendű fontosságú partner ebben a kérdésben, és a többi érintett, unión kívüli országgal is meg kell erősíteni az együttműködést.

"Eltérő bőrszínű emberek" befogadása

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás. A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind - húzta alá. Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon. Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült - hangoztatta, és vélhetőleg mindenki tisztában volt, hogy ki(k)nek szól az üzenet.

Dimitrisz Avramopulosz biztos úgy vélte, hogy a válság mindaddig tartani fog, amíg Európa szomszédsága lángokban áll. Mint mondta: ez a válság formálja történelmünket, kultúráink, társadalmaink jövőjét, és megmutatja, mennyire akarunk európaiak és egységesek lenni. Arra reagálva, hogy több tagállam ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezetben, a biztos azt mondta: ez nem Schengen vége, mert ez a schengeni szabályok garantálta eszköztár egyik jogszerű eleme.

Szolidaritás és felelősség

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fontosságára emlékeztetett a válság kezelésében. Mint mondta: szolidárisnak kell lenni Görögországgal, Oroszországgal és Magyarországgal, javítani kell a határok ellenőrzését és a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatását is. Ez közös európai cselekvést, fenntartható megoldást kíván - mondta a migrációs válságról a volt holland külügyminiszter. Felhívta a figyelmet: arra is fel kell készülni, hogy közeleg a tél.

Teljesítenünk kell kötelességünket azokkal szemben, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, de azokkal szemben is, akik azt várják el, hogy jobban meg tudjuk védeni határainkat - nyomatékosította Timmermans. A politikus arra is kitért, hogy szerinte a menekültek befogadása is része kell legyen a megoldásnak, mert ennek révén kiiktathatók az embercsempészek, a menekültek nem adják el mindenüket, hogy kifizessék őket, és nem fulladnak bele a tengerbe vagy halnak meg úton Európa felé.