Orbán után szabadon? A cseh kormány is bevetné a katonaságot

Amennyiben a migrációs válság közepette a cseh-osztrák határ védelmére nem lesz elegendő a rendőrség ereje, a kormány kész a hadsereg bevetésére is - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában, a képviselőház ülésén elhangzott beszédében.

A kormányfő a cseh képviselőház rendkívüli, migrációval foglalkozó ülésén ismét elutasította a kötelező menekültkvótákat, és azt hangsúlyozta, hogy nem a migráció következményeit, hanem okait kell kezelni. A jelenlegi migrációs helyzet súlyos és európai megoldást igényel - hangsúlyozta Sobotka. 

"Nem igaz, hogy ne lennénk szolidárisak. Ennek az ellenkezője igaz" - szögezte le Bohuslav Sobotka néhány európai uniós ország vezetőjének bíráló szavaira, miszerint Csehország és az egész visegrádi csoport azzal, hogy elutasítja a kötelező kvótákat, nem szolidáris a menekültekkel.

A cseh miniszterelnök szerint Európának a külső schengeni határok védelmének megerősítésére kell összpontosítania, és ott kell kiválasztani a migránsok közül, ki az igazi menekült és ki a gazdasági bevándorló. Hangsúlyozta: a menekültkvótáknak csak akkor lenne értelme, ha működne a többi intézkedés. Ellenkező esetben a kötelező menekültkvóták elfogadása csak "meghívó" lesz további gazdasági bevándorlók számára.

A migrációs probléma kulcsa - mutatott rá Bohuslav Sobotka - Szíriában és Líbiában van, ezekben az országokban kell megállítani a háborút, stabilizálni a helyzetet, és az eddiginél határozottabb közös fellépésre van szükség az Iszlám Állam ellen is.

Csehország a migránsok számára nem célország, csak átutaznak rajta - ismételte meg a kormányfő. Milan Chovanec belügyminiszter szerint amint a menekülteket a cseh hatóságok kiengedik a táborokból, azok azonnal Németország felé veszik az irányt. Chovanec szerint a menekültválság közepette Európa megfeledkezni látszik Ukrajnáról, ahonnan a helyzet romlása következtében újabb menekülthullám indulhat el. A cseh belügyminiszter szerint mintegy 50 ezer ukrán állampolgár számára ebben az esetben Csehország célország lenne.

Szerző

A KKM behívatta a román nagykövetség ügyvivőjét

Hivatalába kérette a budapesti román nagykövetség ügyvivőjét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

A tárca keddi közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke "újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott" Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig "magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét".

A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint "Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".

A tárca közleményében úgy fogalmazott: "különösen visszatetsző", hogy miután Románia kormányának eddig nem sikerült országát felkészítenie a csatlakozásra a schengeni övezethez, kívülről, a térség határőrizeti kötelezettsége és felelőssége nélkül "minősítgeti képtelen jelzőkkel" azt az országot, amely "erejét megfeszítve teljesíti az Európai Unió külső határainak védelméből fakadó feladatait".

Közölték: a kormány minden Magyarországot érő "igazságtalan és képmutató bírálat" ellen tiltakozni fog, jöjjön az bárhonnan.

Szerző

Ab: alkotmányellenes a "Férfi 40"

Publikálás dátuma
2015.09.15. 19:34
Fotó: Népszava
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.

A Kúria most megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését - közölte az Ab a honlapján.

Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését.

Az Ab határozatát hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a döntésről való tájékoztatást - közölte a testület.

Szerző
Frissítve: 2015.09.15. 20:45