Előfizetés

Fusermunkára korona

Nem vagyok újpesti, talán kétszer jártam a főváros IV. kerületében. Mégis szíven ütött kormányzatunk legújabb sunyi, gonosz és ostoba döntése: az ottani kórház bezárása, illetve megfosztása az „aktív” ellátás lehetőségétől. Nem lehet elfelejteni sem azt az ádáz harcot, amelyet ellenzékben vívtak a „kórházbezáró” Molnár-Kuncze páros ellen, sem a mostaniak ígéreteit, hogy ők aztán bezárni semmit, soha, Isten őket...

Fölrémlik a pincehelyi lakosok kapát-kaszát kiegyenesítő tüntetése is, menthetetlenül gyalázatos állapotban volt mikrokórházuk megmentése érdekében. Nekik, akkor még sikerült. A kormány folyamatos erkölcsi bukdácsolásánál is nagyobb baj az okozott kár, amely minimum egy évtizedre (és csak nagy optimizmussal remélhető, hogy nem többre) korszerű egészségügyi ellátás nélkül hagyja Újpest adó- és járulékfizető lakosságát. Nem mellesleg, ez saját fideszes önkormányzatuk arcul csapása is. Megtehetik, hiszen törvény van rá, hogy minden a központé, senkinek semmi köze semmihez. Nix ugribugri, a hisztérikus központi agy határoz, ezúttal túlzás nélkül életről-halálról. Oszt' jó napot. És itt van még az „ahogyan” is ! Az utolérhetetlen Fidesz-sármos pökhendiség: a döntés hírét egy négynapos ünnep első napján eresztették szélnek, előtte néma csend.

Természetesen nem állítható, hogy Újpest betegeinek ellátása eddig jó volt. A jelenkor követelményeit tekintve még csak elfogadhatónak sem mondható. Pedig az 1970-es években a Károlyi és az Árpád (merthogy akkor két kórháza is volt a kerületnek), ha nem is tartoztak a legjobban fölszerelt intézetek közé, az biztosan állítható, hogy a budapesti átlag színvonalán teljesítettek. Az újpestieken való spórolás már az „átkosban” megkezdődött. Ugyanaz volt az „ideológiai háttér”, mint mainapság: központosítani kell az ellátást, attól jobb és olcsóbb lesz. Ez Újpestre már akkor sem volt érvényes, lévén a kerület nagyobb, mint a legtöbb megyeszékhely. (2014. január 1-én 104 ezer lakosa volt). Másrészt a kijelölt centrum megközelítése – az akkori, a mainál nagyságrenddel kisebb forgalom mellett is – gondot okozott (volna). Vagyis az újpesti egészségügyi intézményeknek nem a sorvasztására, hanem a fejlesztésére (de minimum a szinten tartására) kellett volna törekedni. Nem ez történt, és a rendszerváltással megvalósult önkormányzatiság sem tudta érvényesíteni az újpestiek akaratát. A fusermunkára csak a koronát tette föl a Fidesz-állam (a kajánul nemzeti együttműködésnek nevezett rendszer) az egész fekvőbeteg-ellátás visszaállamosításával.

A helyzet a hetvenes évek óta – ha nem is gyökeresen -, de lényegesen változott. Igazi magyaros balszerencse, hogy nem a politikailag elvárt irányba, hanem pontosan fordítva: a könnyen és gyorsan elérhető sürgősségi ellátás éppen a legveszélyesebb betegségek esetében (szívrohamok, agyvérzések, érelzáródások, balesetek) nyert döntő fontosságot. Az élet, vagy a rokkantság bizony perceken múlhat. Nem véletlen, hogy a kerületi polgármester megpróbálta megszerezni az újonnan építendő csodakórházat. Természetesen esélytelenül. Talán, ha Deutsch Tamással nem vész össze a focin? Félek, akkor sem.

Tanultak a brókerbotrányokból - Lenyomhatja az eurót a dollár

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.09.16. 07:21
A dollárt a várható szárnyalása kedveltté teheti a befektetők körében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Erős dollár mellett izmos euróra is számíthatunk az év hátralévő részében, de különösen jövőre, legalábbis a forinthoz képest. A két vezető fizetőeszköz birkózásából azonban másfél évtizede először, jövőre az amerikai "zöldhasú" kerülhet ki győztesen. A hazai befektetők a brókerbotrányok ellenére sem fordultak el az értékpapíroktól és az ingatlanpiaci élénkülés akár le is fékeződhet.

Akár 300, de nem kizárt, hogy 330 forintig erősödhet 2016-ban az amerikai dollár a hazai fizetőeszközzel szemben, az euró árfolyam pedig beállhat a 305-320 forintos sávra - említette egyebek mellett Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág igazgatója. A dollár izmosodásában szerepet játszhat az amerikai gazdaság fellendülése, illetve az is, hogy a jegybank szerepét betöltő FED idén belevághat a rég óta ígérgetett kamatemelésbe. Az euró/dollár 1,04-ig süllyedhet idén év végéig, 2016 decemberére pedig 0,96-os keresztárfolyamot jeleznek előre. Ez pedig eddig példátlan helyzetet teremthet, az dollár maga alá gyűrheti az eurót.

Marad az olcsó olaj
A világpiacon az olajárak alakulása az egyik fő kérdés. A lassuló kínai gazdaság, a túlkínálat, a dollár erősödése, a tároló kapacitások feltöltöttsége mind az alacsony olajárak irányába hatnak. Sokáig maradhat a hordónkénti nagyjából 45-50 dolláros ár. Az más kérdés, hogy mivel a forint várhatóan gyengül a dollárral szemben, a hazai üzemanyag árakban nem feltétlenül érvényesül az alacsony olajár.
A nagyhatalmak és Irán közeledése előrevetíti, hogy egy éven belül az iráni olajcsapok újból megnyílhatnak. Bár Irán nem számít a legnagyobb kitermelő országok közé, azért Oroszország, vagy Szaud-Arábia számára nem feltétlenül örömhír, ha az amúgy is telített piacra visszatér egy régi versenytárs. Emiatt közép távon nem kizárt a hordónként 45 dollár alatti olaj ár sem.

Az USA jegybankjának megfelelő FED talán már holnap megkezdi a tavaly óta várt kamatemelést, de Kiss Mónika, az Equilor vezető elemezője szerint nem lenne meglepő, ha döntés decemberre is elhúzódhat. Valószínűleg 0,25 pontos emelésre lehet számítani, de ezt nem az infláció miatt, hanem az amerikai gazdaság növekvő ereje indokolja és egyelőre inkább csak jelzésértékűnek szánhatja a FED.

A nemzetközi kötvénypiac várható megmozdulása, átrendeződése hatással lesz a hazai befektetőkre is. A rendkívül alacsony kamatok ellenére a lakosság a megtakarításainak jelentős részét a pénzügyi eszközökbe helyezi el. Megfigyelhető a befektetési alapok erősödése, bár a nyugdíjpénztári pénzek 2010-11-es államosítását máig nem sikerült pótolni. Egyértelműen gyarapodnak a hosszú távú megtakarítások, így a nyugdíj-előtakarékossági és tartós befektetési számlák állománya.

A befektetési környezet alapvetően jövőre sem változik - vélik az Equilor vezetői. Az előrejelzések szerint az MNB igyekszik tartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot jövőre is. A GDP a tavalyi 3,5 és az idei várható 3,1 százalékos növekedése 2016-ban 2,7 százalékra mérséklődhet. Az idei teljesítményben még szerepet játszanak az uniós kifizetések, illetve a jegybank Növekedési Hitelprogramja, valamint a kedvező nemzetközi környezet, ám jövőre szűkülnek a közösségi források. Az idei nulla körüli inflációs ráta ugyan jövőre emelkedni fog, de még így is legföljebb 2 százalék körül lesz.

A brókerbotrányok összességében nem ásták alá a befektetői bizalmat, kissé a részvénybefektetések is növekedtek – - jegyezte meg Szécsényi Bálint, a brókercég vezérigazgatója. A szakemberek lapunknak megerősítették, a brókerbotrányokat követően a lakosság meglepően rövid idő alatt jelentősen előrelépett a pénzügyi kultúra elsajátításában. Sokkal körültekintőbben választják meg az emberek, milyen papírokba fektetik a pénzüket. A bizalom helyreállításában az is szerepet játszott, hogy a piacon ma tevékenykedő pénzügyi közvetítőket, alapkezelőket a jegybank folyamatosan és szigorúan ellenőrzi, így csekély az esélye a Quaestoréhoz, vagy a Buda-Cash Brókerházéhoz hasonló botrányoknak. Az más kérdés, hogy több tízezren nagyon drága tanulópénzt fizettek ezért a tudásért.

Szántó András a Népszava kérdésére elmondta, az ingatlanpiac fellendülése nem tekinthető országosnak és általánosnak. Ráadásul a kereslet és árnövekedés is fékeződhet, hiszen jelenleg elsősorban nem a lakás célú vásárlások lendítették föl az piacot, hanem sokan a befektetési szándékkal vettek ingatlant. Az ingatlanárak mellett a bérleti díjak is jelentős mértékben emelkedtek, s ez is megtörheti a kereslet bővülését.

Gyengélkedő óriás
Összesen 1,9 milliárd dollárt vontak ki - elsősorban magánbefektetők -, a világ egyik legnagyobb pénzügyi befektető cégéből, a Templetonból. Igaz, a teljes állománya így is meghaladja a 800 milliárd dollárt. A cég a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiebrudalása után gyakorlatilag Magyarország egyik, ha nem a legfontosabb finanszírozója volt.
A tőkekivonás nem egy pillanat műve volt, hanem már másfél éve megkezdődött.A kötvényalap gondjait a rendkívül magas fejlődő piaci kitettsége okozta. A 6 százalékos árfolyamvesztesége egyebek mellett amiatt következett be, mert Mexikóban a kötvények hozamát gyakorlatilag lenullázta a peso esése.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője a Népszavának elmondta, nem várható, hogy a Templeton hirtelen kivonulna a magyar kötvénypiacról. Az más kérdés, hogy nem fektetnek be újabb összegeket, a lejárt papírokat készpénzben hagyják, illetve profitot is realizálják.
A szakértő szerint amúgy is megfelelő a likviditás a pénzpiacokon, így a Templeton visszavonulása nem okoz gondot. Az államadósság, ezen belül a deviza adósság mérséklését minden hitelminősítő elsőrendű célként fogalmazta meg. A devizaarányos államadósság azonban még mindig nagyon magas - tette hozzá Kiss Mónika.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a devizaarányos államadósság mértéke jelenleg 33 százalék, amelyet év végére 32 százalékra mérsékelnének. Ez az arány hosszabb távon 17-25 százalékra is csökkenthető, s a 10 százalék is elérhető.



Tanultak a brókerbotrányokból - Lenyomhatja az eurót a dollár

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.09.16. 07:21
A dollárt a várható szárnyalása kedveltté teheti a befektetők körében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Erős dollár mellett izmos euróra is számíthatunk az év hátralévő részében, de különösen jövőre, legalábbis a forinthoz képest. A két vezető fizetőeszköz birkózásából azonban másfél évtizede először, jövőre az amerikai "zöldhasú" kerülhet ki győztesen. A hazai befektetők a brókerbotrányok ellenére sem fordultak el az értékpapíroktól és az ingatlanpiaci élénkülés akár le is fékeződhet.

Akár 300, de nem kizárt, hogy 330 forintig erősödhet 2016-ban az amerikai dollár a hazai fizetőeszközzel szemben, az euró árfolyam pedig beállhat a 305-320 forintos sávra - említette egyebek mellett Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág igazgatója. A dollár izmosodásában szerepet játszhat az amerikai gazdaság fellendülése, illetve az is, hogy a jegybank szerepét betöltő FED idén belevághat a rég óta ígérgetett kamatemelésbe. Az euró/dollár 1,04-ig süllyedhet idén év végéig, 2016 decemberére pedig 0,96-os keresztárfolyamot jeleznek előre. Ez pedig eddig példátlan helyzetet teremthet, az dollár maga alá gyűrheti az eurót.

Marad az olcsó olaj
A világpiacon az olajárak alakulása az egyik fő kérdés. A lassuló kínai gazdaság, a túlkínálat, a dollár erősödése, a tároló kapacitások feltöltöttsége mind az alacsony olajárak irányába hatnak. Sokáig maradhat a hordónkénti nagyjából 45-50 dolláros ár. Az más kérdés, hogy mivel a forint várhatóan gyengül a dollárral szemben, a hazai üzemanyag árakban nem feltétlenül érvényesül az alacsony olajár.
A nagyhatalmak és Irán közeledése előrevetíti, hogy egy éven belül az iráni olajcsapok újból megnyílhatnak. Bár Irán nem számít a legnagyobb kitermelő országok közé, azért Oroszország, vagy Szaud-Arábia számára nem feltétlenül örömhír, ha az amúgy is telített piacra visszatér egy régi versenytárs. Emiatt közép távon nem kizárt a hordónként 45 dollár alatti olaj ár sem.

Az USA jegybankjának megfelelő FED talán már holnap megkezdi a tavaly óta várt kamatemelést, de Kiss Mónika, az Equilor vezető elemezője szerint nem lenne meglepő, ha döntés decemberre is elhúzódhat. Valószínűleg 0,25 pontos emelésre lehet számítani, de ezt nem az infláció miatt, hanem az amerikai gazdaság növekvő ereje indokolja és egyelőre inkább csak jelzésértékűnek szánhatja a FED.

A nemzetközi kötvénypiac várható megmozdulása, átrendeződése hatással lesz a hazai befektetőkre is. A rendkívül alacsony kamatok ellenére a lakosság a megtakarításainak jelentős részét a pénzügyi eszközökbe helyezi el. Megfigyelhető a befektetési alapok erősödése, bár a nyugdíjpénztári pénzek 2010-11-es államosítását máig nem sikerült pótolni. Egyértelműen gyarapodnak a hosszú távú megtakarítások, így a nyugdíj-előtakarékossági és tartós befektetési számlák állománya.

A befektetési környezet alapvetően jövőre sem változik - vélik az Equilor vezetői. Az előrejelzések szerint az MNB igyekszik tartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot jövőre is. A GDP a tavalyi 3,5 és az idei várható 3,1 százalékos növekedése 2016-ban 2,7 százalékra mérséklődhet. Az idei teljesítményben még szerepet játszanak az uniós kifizetések, illetve a jegybank Növekedési Hitelprogramja, valamint a kedvező nemzetközi környezet, ám jövőre szűkülnek a közösségi források. Az idei nulla körüli inflációs ráta ugyan jövőre emelkedni fog, de még így is legföljebb 2 százalék körül lesz.

A brókerbotrányok összességében nem ásták alá a befektetői bizalmat, kissé a részvénybefektetések is növekedtek – - jegyezte meg Szécsényi Bálint, a brókercég vezérigazgatója. A szakemberek lapunknak megerősítették, a brókerbotrányokat követően a lakosság meglepően rövid idő alatt jelentősen előrelépett a pénzügyi kultúra elsajátításában. Sokkal körültekintőbben választják meg az emberek, milyen papírokba fektetik a pénzüket. A bizalom helyreállításában az is szerepet játszott, hogy a piacon ma tevékenykedő pénzügyi közvetítőket, alapkezelőket a jegybank folyamatosan és szigorúan ellenőrzi, így csekély az esélye a Quaestoréhoz, vagy a Buda-Cash Brókerházéhoz hasonló botrányoknak. Az más kérdés, hogy több tízezren nagyon drága tanulópénzt fizettek ezért a tudásért.

Szántó András a Népszava kérdésére elmondta, az ingatlanpiac fellendülése nem tekinthető országosnak és általánosnak. Ráadásul a kereslet és árnövekedés is fékeződhet, hiszen jelenleg elsősorban nem a lakás célú vásárlások lendítették föl az piacot, hanem sokan a befektetési szándékkal vettek ingatlant. Az ingatlanárak mellett a bérleti díjak is jelentős mértékben emelkedtek, s ez is megtörheti a kereslet bővülését.

Gyengélkedő óriás
Összesen 1,9 milliárd dollárt vontak ki - elsősorban magánbefektetők -, a világ egyik legnagyobb pénzügyi befektető cégéből, a Templetonból. Igaz, a teljes állománya így is meghaladja a 800 milliárd dollárt. A cég a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiebrudalása után gyakorlatilag Magyarország egyik, ha nem a legfontosabb finanszírozója volt.
A tőkekivonás nem egy pillanat műve volt, hanem már másfél éve megkezdődött.A kötvényalap gondjait a rendkívül magas fejlődő piaci kitettsége okozta. A 6 százalékos árfolyamvesztesége egyebek mellett amiatt következett be, mert Mexikóban a kötvények hozamát gyakorlatilag lenullázta a peso esése.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője a Népszavának elmondta, nem várható, hogy a Templeton hirtelen kivonulna a magyar kötvénypiacról. Az más kérdés, hogy nem fektetnek be újabb összegeket, a lejárt papírokat készpénzben hagyják, illetve profitot is realizálják.
A szakértő szerint amúgy is megfelelő a likviditás a pénzpiacokon, így a Templeton visszavonulása nem okoz gondot. Az államadósság, ezen belül a deviza adósság mérséklését minden hitelminősítő elsőrendű célként fogalmazta meg. A devizaarányos államadósság azonban még mindig nagyon magas - tette hozzá Kiss Mónika.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a devizaarányos államadósság mértéke jelenleg 33 százalék, amelyet év végére 32 százalékra mérsékelnének. Ez az arány hosszabb távon 17-25 százalékra is csökkenthető, s a 10 százalék is elérhető.