Borzasztó állapotok uralkodnak a tököli rabkórházban

Túlzsúfolt kórtermek, fáradt személyzet, állandósult szakemberhiány, lesújtó higiéniás körülmények - lázat, testsúlyt, vérnyomást néha hetekig nem mérnek a tököli rabkórházban, ahol ezért alapjogok is sérülhetnek - írta a Magyar Nemzet Székely László jelentésére hivatkozva.

Az alapvető jogok biztosa tavasszal vizsgálta meg a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát. A jelentés szerint A szakemberhiány miatt még az egyszerűbb töréseket, zúzódásokat is külső egészségügyi intézményekben kell ellátni. Az intézményi létszám sem elegendő a feladatok ellátásához, a végrehajtó állomány tagjainál a "börtönstressz" tüneteit is észlelték. Az alapvető jogok biztosa az állapotok javítása érdekében felkérte a kormányt, hogy teremtse meg a tököli rabkórház bővítésének és korszerűsítésének pénzügyi feltételeit.

Szerző

Kevés az orvos - Kevesebb rokkant mehet felülvizsgálatra

Publikálás dátuma
2015.09.16. 07:05
Több éve vizsgálódnak, de nem haladnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Kevesebb rokkantat hívnak személyes felülvizsgálatra, nem csak a lakóhely szerinti hatóság hozhat döntést, és a bizottság kimehet az illető lakására is. A kormány próbálja gyorsítani a megváltozott munkaképességű emberek komplex felülvizsgálatát, mert négy év alatt sem sikerült lezárni az ellenőrzéseket.

Tovább egyszerűsödik a rokkantak állapotának felülvizsgálata és a kormány engedményeket tett a szakértői bizottságok összetételének meghatározásában is. Félévente próbálkoznak, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH) szóló rendelet újabb és újabb átszabásával felgyorsítsák a rokkantak felülvizsgálatát, aminek már régen le kellett volna zárulnia. A legutóbbi módosítás az egyik múlt heti Magyar Közlönyben jelent meg és azonnal hatályba is lépett, miközben a szakértői bizottságok munkájának márciusi változtatása javarészt éppen szeptember 1-től módosította a feladatok elvégzésének menetét.

Az új kormányrendelet szerint sokkal ritkábban kényszerítik arra a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb ok miatt rossz állapotban lévő embereket, hogy személyesen jelenjenek meg a szakértői bizottság előtt. Mellőzni lehet a személyes vizsgálatot, ha „a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállított szakvéleményekben, hatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges”, vagy a rendelkezésre álló leletek és egyéb orvosi papírok alapján egyértelműen megállapítható a betegsége és megítélhető az állapota.

Az ország egyes megyéit nem egyformán érintik a felülvizsgálatok. A leterheltebb bizottságoknak jelenthet könnyebbséget, hogy mostantól máshol is meg lehet hozni a döntést, ha a papírok alapján egyértelmű a helyzet. Ha pedig szükség van a személyes vizsgálatra, az illető átmehet másik megyébe is. Az ágyhoz vagy lakáshoz kötött betegek mozgatása sem okozhat mostantól gondot, mert a módosítás értelmében a bizottság kimehet az illetőhöz, ha azt akarja ellenőrizni, vajon mennyire képes ellátni és kiszolgálni magát. Kötelessége is a szakértőknek ezt tenni, ha a beteg háziorvosa igazolja, hogy nem tud elutazni a vizsgálatokra.

Az eljárások gyorsítására a kormány azt is elfogadta, hogy csak a bizottságok elnökének kell kormányalkalmazottnak lennie, illetve hogy ha komplex felülvizsgálatot tartanak szükségesnek és kevés a NRSZH szakemberbázisa, akkor a kiegészítő és képességfelmérő vizsgálatot külső szolgáltató is elvégezheti. A Magyar Idők című kormányzati napilap pedig arról számolt be tegnapi számában, hogy nyugdíjas orvosokat is lehet ezentúl rehabilitációs orvosszakértőként foglalkoztatni, mert ők kivételesen nyugellátásuk mellett is kaphatnak fizetést munkájukért. Más szakemberek nem is nagyon tolonganak, ezzel is magyarázható, hogy miért nem sikerült még mindig végezni a rokkant ellátás 2012. januártól érvényes módosításához kapcsolódva kötelezővé tett felülvizsgálatokkal. Az ellenőrzéseket másodfokon végző országos hivatalnál 27 orvos-szakértő dolgozik, az első fokon eljáró kormányhivataloknál alkalmazott orvosokról viszont nem kaptunk adatokat.

Negyedik éve tart a felülvizsgálat, de több tízezren még mindig nem kerültek sorra. Jelenleg több mint 142 ezren kapnak rokkantsági és csaknem 93 ezren rehabilitációs ellátást Magyarországon. Az új rendszer bevezetésekor több mint 186 ezer olyan 57 év alatti embert regisztráltak, aki a kormány szerint esetleg újra alkalmas lehet munkavégzésre. A szakértői felülvizsgálatok azonban többségükben éppen a munkaképességük romlását állapították meg.

Kevés az orvos - Kevesebb rokkant mehet felülvizsgálatra

Publikálás dátuma
2015.09.16. 07:05
Több éve vizsgálódnak, de nem haladnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Kevesebb rokkantat hívnak személyes felülvizsgálatra, nem csak a lakóhely szerinti hatóság hozhat döntést, és a bizottság kimehet az illető lakására is. A kormány próbálja gyorsítani a megváltozott munkaképességű emberek komplex felülvizsgálatát, mert négy év alatt sem sikerült lezárni az ellenőrzéseket.

Tovább egyszerűsödik a rokkantak állapotának felülvizsgálata és a kormány engedményeket tett a szakértői bizottságok összetételének meghatározásában is. Félévente próbálkoznak, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH) szóló rendelet újabb és újabb átszabásával felgyorsítsák a rokkantak felülvizsgálatát, aminek már régen le kellett volna zárulnia. A legutóbbi módosítás az egyik múlt heti Magyar Közlönyben jelent meg és azonnal hatályba is lépett, miközben a szakértői bizottságok munkájának márciusi változtatása javarészt éppen szeptember 1-től módosította a feladatok elvégzésének menetét.

Az új kormányrendelet szerint sokkal ritkábban kényszerítik arra a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb ok miatt rossz állapotban lévő embereket, hogy személyesen jelenjenek meg a szakértői bizottság előtt. Mellőzni lehet a személyes vizsgálatot, ha „a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállított szakvéleményekben, hatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges”, vagy a rendelkezésre álló leletek és egyéb orvosi papírok alapján egyértelműen megállapítható a betegsége és megítélhető az állapota.

Az ország egyes megyéit nem egyformán érintik a felülvizsgálatok. A leterheltebb bizottságoknak jelenthet könnyebbséget, hogy mostantól máshol is meg lehet hozni a döntést, ha a papírok alapján egyértelmű a helyzet. Ha pedig szükség van a személyes vizsgálatra, az illető átmehet másik megyébe is. Az ágyhoz vagy lakáshoz kötött betegek mozgatása sem okozhat mostantól gondot, mert a módosítás értelmében a bizottság kimehet az illetőhöz, ha azt akarja ellenőrizni, vajon mennyire képes ellátni és kiszolgálni magát. Kötelessége is a szakértőknek ezt tenni, ha a beteg háziorvosa igazolja, hogy nem tud elutazni a vizsgálatokra.

Az eljárások gyorsítására a kormány azt is elfogadta, hogy csak a bizottságok elnökének kell kormányalkalmazottnak lennie, illetve hogy ha komplex felülvizsgálatot tartanak szükségesnek és kevés a NRSZH szakemberbázisa, akkor a kiegészítő és képességfelmérő vizsgálatot külső szolgáltató is elvégezheti. A Magyar Idők című kormányzati napilap pedig arról számolt be tegnapi számában, hogy nyugdíjas orvosokat is lehet ezentúl rehabilitációs orvosszakértőként foglalkoztatni, mert ők kivételesen nyugellátásuk mellett is kaphatnak fizetést munkájukért. Más szakemberek nem is nagyon tolonganak, ezzel is magyarázható, hogy miért nem sikerült még mindig végezni a rokkant ellátás 2012. januártól érvényes módosításához kapcsolódva kötelezővé tett felülvizsgálatokkal. Az ellenőrzéseket másodfokon végző országos hivatalnál 27 orvos-szakértő dolgozik, az első fokon eljáró kormányhivataloknál alkalmazott orvosokról viszont nem kaptunk adatokat.

Negyedik éve tart a felülvizsgálat, de több tízezren még mindig nem kerültek sorra. Jelenleg több mint 142 ezren kapnak rokkantsági és csaknem 93 ezren rehabilitációs ellátást Magyarországon. Az új rendszer bevezetésekor több mint 186 ezer olyan 57 év alatti embert regisztráltak, aki a kormány szerint esetleg újra alkalmas lehet munkavégzésre. A szakértői felülvizsgálatok azonban többségükben éppen a munkaképességük romlását állapították meg.