Előfizetés

Migrációs akciótervet fogadott el a román kormány

A 2015-2018-as időszakra szóló nemzeti bevándorlási stratégiát és a 2015-ös évre szóló migrációs akciótervet fogadott el szerdán a román kormány.

A Legfelső Védelmi Tanács elé terjesztendő, kormányhatározat formájában elfogadott dokumentum szerint a román hatóságok a migráció törvényes formáit kívánják támogatni, elsősorban a román munkaerőpiac igényeinek megfelelő, képzett bevándorlókat, illetve a román felsőoktatási rendszerbe jelentkező hallgatókat részesítik előnyben.     

Ami a menedékkérőket illeti, Románia rugalmas rendszer kiépítését tervezi, az egységes európai szabályokat kívánja alkalmazni, de fellép az illegális migráció és az embercsempészet ellen, valamint kiemelt figyelmet fordít azokra a menedékkérőkre, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. 

Orbán az Európai Unió szakadására játszik

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2015.09.16. 18:25
Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, az Európai Tanács épületében 2015. szeptember 3-án. M
Szenzációs cikket közölt magyar szempontból a Le Monde-nak szerdán délután megjelent száma. Joelle Stolz, a lap bécsi tudósítója, magyar szakértője, azzal a címmel publikálta írását, hogy „Orbán Viktor az Európai Unió szakadására játszik”.

Orbán Viktor hosszú hónapok óta, indul az írás, „zajos védelmezője a fehér és keresztény Európának, amelyet a más kultúrából érkezett idegenek elveszejteni akarnak”. De milyen kereszténységről van is szó? A menekültválság meztelenre vetkőzteti azt a politikai szakadást, amelyet az orosz Vlagyimir Putyin óhajtana előidézni, a Ferenc pápa által képviselt „evangéliumi kereszténység”, amely kétségtelenül a szegényekhez fordul, és az Európai Unióban, Angéla Merkel által is képviselt kereszténydemokrata irányzat között. A magyar miniszterelnök nem csupán a német kancellárt akarja előzni, hanem a Vatikánt is. Ez a konfliktus kényes helyzetbe taszítja a magyar egyházat, amelynek lavíroznia kell a kereszténység két eltérő irányzata között. A gazdasági emigráció, zavargásokat provokál, és fenyegeti Európa népeit, - idézte a Le Monde Kontrát Károly belügyi államtitkárt, - aki azt jövendölte, hogy az érkező menekültek „terroristák lesznek”.

Ez az idegengyűlölő szóhasználat a magyar kormánynak immár kilenc hónapja kiváltsága. A törvényhozás ideológiai fegyverzetének szeptember 15-e óta szerves része a hadsereg mozgósítása is. Az egyház azóta hallgatásba burkolózik, sem Erdő Péter, a katolikus klérus feje, sem a református Bölcskei Gusztáv nem határolódik el. Erdő bíboros Orbán Viktor jelenlétében a Bazilikában „a menekültek áramlatával szemben” cselekvésre szólította föl a híveket. De visszakoznia kellett. A Washington Post által megszólaltatott Kiss-Rigó László, szegedi püspök, kevésbé diplomatikus hangnemben úgy nyilatkozott, hogy a pápa téved, mert akik a schengeni határokat elözönléssel ostromolják, Allah dicsőítésével érkeznek, hatalomra törnek. „Teljesen egyetértek a kormányfővel” hangsúlyozta a püspök.

A Le Monde idézte Jakab Attila kutatót, aki azt fejtegette, hogy ezek a tézisek nem meglepők. A püspökök a pápától egyetlen garast sem kapnak, igazi főnökük a miniszterelnök, aki megvásárolta őket. Európát – fejtegette tovább Jakab Attila – szakadás jellemzi a „fehér földrész, és a szolidárisak” között. Orbán a politikai kereszténység nevében lép föl, kevésbé érzékeny a szociális igazságosságra, őt az „erkölcsi rend” foglalkoztatja. A pápai vonalvezetéssel ez az úttévesztő koncepció áll szemben. A kálvinista Orbán a konzervatív XVI. Benedek pápa idején a Vatikánhoz közeledett. Ez vagyok én, vallja, másképpen cselekedni nincs módomban. Ez a fölfogás állítja a Le Monde cikkírója, „az Európai Unió szakadását vetíti előre”.                                                                         

Rendőrség, helikopterek - Mozgósítás Szlovéniában

Szlovénia megerősítette határait, mozgósította a rendőrséget, és helikoptereket rendelt a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra - közölte Sefic Bostjan államtitkár szerdán Lendván. Miro Cerar szlovén miniszterelnök később bejelentette: a migrációs válság miatt ideiglenes határellenőrzést vezet be Szlovénia a Magyarországgal közös határán.

 Az STA szlovén hírügynökség korábban arról számolt be, hogy a ljubljanai kormány tanulmányozza a lehetőségét az útlevél-ellenőrzés visszaállításának a magyar határon. 

Az osztrák kancellár csütörtökön Szlovéniába látogat, hogy a menekültválságról tárgyaljon a szlovén miniszterelnökkel. Werner Faymann Horvátországba is elutazik csütörtökön, ahol Zoran Milanovic horvát kormányfővel folytat megbeszélést.

A belügyminisztérium illetékese elmondta, már biztos, hogy Lendván regisztrációs központot hoznak létre.

Egyelőre nem tudni, hány migránsra kell számítani - mondta. Újságírói kérdésre, hogy Szlovénia hány menekültet tud fogadni, azt válaszolta: "attól függ, mennyien jönnek". 

"A jelenlegi kapacitás 5-7 ezerre tehető, de mindenkiről gondoskodni fogunk" - mondta. A tömeg pedig szerinte csökkenni fog, hiszen ezeknek az embereknek nem Szlovénia az úti céljuk. 

A szlovén kormány azt állítja, hogy tanult Magyarország példáján. A készenléti rendőrség számít rá, hogy a migránsok nem akarnak majd együttműködni, és nem kívánnak regisztrálni sem. Az illegális határsértőket szórólapokon látják el információkkal, és szervezetten szállítják őket a befogadóállomásokra. A kormány azt reméli, hogy a migránsok érzékelik a jó szándékot, és csökken a bizalmatlanság részükről. 

Szlovénia teljesíteni fogja schengeni kötelezettségeit, és a migránsokat szervezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket - szögezte le az államtitkár.