Balog Zoltán a német köztévében: 200 ezren "rohanták le" az országot

Az emberre néha a frász jön, amikor hír érkezik arról, hogy a nagyvilág kíváncsi médiumaiban kik is beszélnek arról, hogy milyenek a magyarok, vagyis mi. Ezúttal - ismét - Balog Zoltán kapott lehetőséget erre, az "emberminiszter" az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában beszélhetett, ezúttal a menekültkérdésről.

Balog Zoltán mindenekelőtt hangsúlyozta: a magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket. Mi, illetve kormányunk tagjai annyira emberségesek, hogy természetes: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség. Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.

( Az Emmi miniszterének ezt az utóbbi időben többször hangoztatott információját egyelőre senki, semmilyen konkrét adattal nem támasztotta alá. )

Egy vita azonban műfaji stílusából adódóan provokatív, így Balog miniszter sem maradhatott sokáig a mi nagyon jó emberek vagyunk pályán.

Tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. A magyar kormány ugyan keményebb megoldásokkal igyekszik hozzájárulni a helyzet megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat - mondta. Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.

Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva azt találta mondani, - honnan is ismerős ez a szöveg? - hogy Magyarországot 200 ezer ember rohanta le. A röszkei határátkelőnél szerdán történteket pedig azzal indokolta: nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a vitában a magyarázkodásokra, illetve a szükségszerűnek mondott keményebb megoldásokra reagálva közölte: Magyarország kérhetett volna támogatást az Európai Bizottságtól, de nem tette. Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt emelte ki, hogy a külső határok védelme közben ügyelni kell a mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra, ez pedig Magyarországon nem sikerült. Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője a vitában leszögezte: a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.