Igazi jó filmek!

Publikálás dátuma
2015.09.19. 07:45
Hörcher Gábor Drifter című dokumentum-játékfilmje nyitja meg szeptember 23-án a nemzetközi dokufesztivált az Urániában FORRÁS: K
Igazi jó filmek! jelszóval a világ dokumentumfilm termésének legjavából válogat a Budapest International Documentary Festival szeptember 23. és 27. között. Az öt napon át az Uránia Nemzeti Filmszínházban folyó vetítéseket minden alkalommal beszélgetés követi a világ minden tájáról érkező alkotókkal. A nyitógálán a napokban az Európai Filmakadémia legjobb ajánlásai közé válogatott magyar film, a Drifter kerül az Uránia közönsége elé.

Rendkívül jó visszhangja volt tavaly a Budapest International Documentary Festival (BIDF) izgalmas programjának, amelyet a két alapító dokufilmes rendező, Soós Ágnes és Balogh Rita azzal a nem egyszerű céllal válogatott össze, hogy bebizonyítsa: a műfaj érdekességben és izgalmas felfedezésekben felveszi a versenyt a legjobb játékfilmekkel. Azzal a plusz élménnyel megtetézve, hogy a filmekben megmutatott különlegességeket nem kitalálták, hanem igazi hús-vér emberek történetei és sorsa állnak mögöttük.

Igazi jó filmek – ezzel a logóval indítják útjára idén a szervezők azt a mintegy félszáz filmet, amely látható a nemzetközi dokumentumfilm fesztiválon. Ismét a világ legjobbjai közül válogattak, több díjnyertesek, sőt, az Európai Filmdíj-várományosok is vannak köztük. A programban a világ sok részéről érkeztek olyan művek, amelyek eloszlathatják a műfajjal szemben táplált előítéleteket. Minden film bemutatóján személyesen vesz részt valamelyik alkotója, a vetítések után a nézők beszélgetés részesei lehetnek a rendezővel, producerrel vagy szereplővel. A színhely idén az Uránia Nemzeti Filmszínház, a nagytermen kívül az emeleten a színművészeti egyetem által működtetett két vetítő is. Valamennyi film tehát kétszer kerül a közönség elé.

A versenyprogram négy szekcióban mutatja be a filmeket. Az alaphelyzet a Nézz szembe felszólítás. Eszerint tematika szerint a filmek a Nézz szembe a szüleiddel, Nézz szembe a sztereotípiákkal, Nézz szembe az öregedéssel és Nézz szembe az elnyomással elnevezésű szekcióban szerepelnek. A négy kategóriában külön-külön díjazza a legjobbat a nemzetközi zsűri, ezen kívül pedig a közönség is szavazhat a Közönségdíjra érdemes legnépszerűbb filmre.

A fesztivál életműdíjat is alapított, idén a záró-gálán a magyar dokumentumfilm koronázatlan királynője, Gyarmathy Lívia veszi át a szakmai elismerést kifejező életműdíjat. Tiszteletére a fesztiválon négy dokufilmjét vetítik le, így látható lesz az 58 másodperc, A lépcső, A mi gólyánk és a Táncrend című Gyarmathy-mű. Külön aktualitást ad az ünnepélyes eseménynek, hogy a napokban került nyilvánosságra az Európai Filmakadémia tizenötös első válogatása az idei dokumentumfilm-díjra javasoltak listájával. Emlékezzünk rá: legutóbb 26 éve került magyar alkotó a jelöltek végső listájára, s Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza: Recsk 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története című filmjével máig egyedüli magyarokként el is nyerték a legjobb dokumentumfilm Európa Filmdíját, amit akkor még Félixnek becéztek.

Maradva még az Európa Filmdíjnál, a BIDF szeptember 23-i nyitóestjén Hörcher Gábor Drifter című filmjét vetítik, s a napokban került nyilvánosságra, hogy ez a magyar alkotás szerepel az Európai Filmakadémia legjobb dokumentumfilmes ajánlásának 15-ös listáján. Hörcher Gábor 72 perces filmjét először a budapesti nemzetközi dokufesztiválon láthatjuk, de október 29-től már a magyar mozik is műsorukra tűzik. Előre annyit: a film főhőse egy 17 éves srác, akinek nagy álma, hogy raliversenyző legyen. A dokumentum-játékfilmet különleges módszerrel forgatták, öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva.

A majdnem húsz országból származó versenyfilmek a műfaj legjobb színvonalát képviselő kreatív dokumentumfilmek közül kerülnek ki. Ezek a munkák több éven keresztül készülnek, alkotóik 3-14 éven át kísérik figyelemmel kiszemelt szereplőik sorsát. A művek igazi mélységében mutatják meg egy-egy ember sorsát, vagy csoport, család életét alakító folyamatot. (Magyarországon ezt a fajta dokumentumfilmezést Schiffer Pál és Almási Tamás művelte először, kiváló sorozatokat hozva létre.)

Az igazi jó filmeket kínáló programban látható például a Szerbiai útinapló, amely napjaink legmegrázóbb témájában mutat be doku-drámát menekültek, illegális bevándorlók személyes sorsának bemutatásával. A Minden arcnak van neve a holokauszt után Svédországba hajón érkezett táborlakók mai visszaemlékezéseit idézi fel, a milliókat érintő tragédiában megmutatva: minden menekülőhöz saját név tartozik, a nevekhez pedig emberek. Varga Ágota 14 éven át forgatta a Szülei szeme című filmjét, egy ma már kamasszá lett fiúról, aki vak szüleinek szó szerint a szeme. A Test-Vér egy azerbajdzsánból Svédországba került testvérpár sorsának mélyére tekint, az Érpatak Modell című film holland készítője a szélsőséges nacionalista, jobbikos magyar polgármester kivételesen érdekes portréját adja. Egy pedofil fiatalemberről szól meglepő szemszögből a Daniel világa, a kelet-kongói világörökséget védő maroknyi csapat küzdelmét mutatja be a militáns támadókkal szemben a Virunga, dél-szudáni 10 éves gyerekkatonát mutat be a Felkelők voltunk, az amerikai történelem legtermékenyebb festményhamisítójáról szól A szak-művész – hogy csak néhány példát említsünk az Indiából, Chiléből, Mexikóból, Észak-Amerikából és Európa sok országából érkező filmekből szemezgetve.

Versenyen kívül a Best of program hét régebbi, de világhírű dokufilmet kínál, köztük a Crulic, a túlvilágra vezető út című animációt, amely egy ártatlanul kivégzett 33 éves román férfi történetét meséli el.

Szerző

Hamisították a világsztár filmjét? - Elmaradt a premier

Publikálás dátuma
2015.09.18. 21:45
Forrás: Facebook/Johnny Depp
Elmaradt a Martin Amis regényéből Billy Bob Thornton és Johnny Depp főszereplésével forgatott London Fields péntekre tervezett torontói premierje, mivel a rendező a film meghamisításával vádolta meg a producereket.

Matthew Cullen rendező azt állítja, hogy filmje producerei engedélye nélkül vágtak be a filmbe képeket, amelyeknek sem a forgatókönyvhöz, sem a leforgatott anyagokhoz nincs közük. A rendező szerint filmjébe a szeptember 11-i terrortámadással kapcsolatos és az iszlámot támadó képek kerültek bele. A két producer, Christopher Hanley és Jordan Gertner azonban azzal vágott vissza, hogy a filmes nem rendelkezett a végső vágás jogával. Cullen Los Angelesben jogi lépéseket indított az ügyben - számolt be róla a BBC News.

A kialakult helyzetre tekintettel a fesztivál szervezői levették a műsorról a produkciót. A producerek "meggondolatlanságnak" nevezték a fesztivál döntését. A London Fields című thriller egy látnokról (Amber Heard) szól, aki az idejét is és a helyét is tudja saját halálának, csak gyilkosának személyével nincs tisztában. Billy Bob Thornton a történet narrátora, egy Londonba költözött író, aki megpróbálja megakadályozni a gyilkosságot. Johnny Depp (Amber Heard férje) egy cameoszerepben tűnik fel.

Cullen bírósági keresetében azzal is vádolja a producereket, hogy nem megfelelően finanszírozták a filmet, az ő egymillió dollár feletti gázsiját és költségeit sem fizették ki. A rendező azt kérte a bíróságtól, hogy neve ne kerülhessen a megváltoztatott filmre a beleegyezése nélkül. Cullen korábban zenés videoklipeket és reklámfilmeket forgatott, a London Fields a debütáló játékfilmje. A produkciónak egyébként egy sajtóvetítése volt a kanadai városban, amely után vegyes kritikákat kapott.

Szerző

Elhunyt Békés András

Publikálás dátuma
2015.09.18. 16:38
Forrás: Magyar Állami Operaház
Életének 89. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után pénteken hajnalban elhunyt Békés András Kossuth-díjas rendező, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze - közölte a dalszínház.

Békés Andrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Debrecenben született 1927. március 23-án. A Színművészeti Főiskolán 1949-ben végzett, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1951 és 1955 között a kecskeméti Katona József Színház főrendezője, 1955 és 1960 között az Ifjúsági, a József Attila és a Szegedi Nemzeti Színház tagja, 1958-tól a Színművészeti Főiskola tanára. 1960-tól az Operaház rendezője, 1987-től 1990-ig főrendezője, később címzetes főrendezője. Az 1990-es években a Zeneakadémia opera tanszakát is vezette.

Csak az Operaháznak mintegy ötven produkciót rendezett, televíziós alkotásai között több operafilmet is jegyez.

Békés András professor emeritus volt, munkásságát számos szakmai elismeréssel díjazták. Érdemes és kiváló művész kitüntetései után a Kossuth-díjat 1995-ben kapta meg.

Szerző