Rendkívül jó visszhangja volt tavaly a Budapest International Documentary Festival (BIDF) izgalmas programjának, amelyet a két alapító dokufilmes rendező, Soós Ágnes és Balogh Rita azzal a nem egyszerű céllal válogatott össze, hogy bebizonyítsa: a műfaj érdekességben és izgalmas felfedezésekben felveszi a versenyt a legjobb játékfilmekkel. Azzal a plusz élménnyel megtetézve, hogy a filmekben megmutatott különlegességeket nem kitalálták, hanem igazi hús-vér emberek történetei és sorsa állnak mögöttük.
Igazi jó filmek – ezzel a logóval indítják útjára idén a szervezők azt a mintegy félszáz filmet, amely látható a nemzetközi dokumentumfilm fesztiválon. Ismét a világ legjobbjai közül válogattak, több díjnyertesek, sőt, az Európai Filmdíj-várományosok is vannak köztük. A programban a világ sok részéről érkeztek olyan művek, amelyek eloszlathatják a műfajjal szemben táplált előítéleteket. Minden film bemutatóján személyesen vesz részt valamelyik alkotója, a vetítések után a nézők beszélgetés részesei lehetnek a rendezővel, producerrel vagy szereplővel. A színhely idén az Uránia Nemzeti Filmszínház, a nagytermen kívül az emeleten a színművészeti egyetem által működtetett két vetítő is. Valamennyi film tehát kétszer kerül a közönség elé.
A versenyprogram négy szekcióban mutatja be a filmeket. Az alaphelyzet a Nézz szembe felszólítás. Eszerint tematika szerint a filmek a Nézz szembe a szüleiddel, Nézz szembe a sztereotípiákkal, Nézz szembe az öregedéssel és Nézz szembe az elnyomással elnevezésű szekcióban szerepelnek. A négy kategóriában külön-külön díjazza a legjobbat a nemzetközi zsűri, ezen kívül pedig a közönség is szavazhat a Közönségdíjra érdemes legnépszerűbb filmre.
A fesztivál életműdíjat is alapított, idén a záró-gálán a magyar dokumentumfilm koronázatlan királynője, Gyarmathy Lívia veszi át a szakmai elismerést kifejező életműdíjat. Tiszteletére a fesztiválon négy dokufilmjét vetítik le, így látható lesz az 58 másodperc, A lépcső, A mi gólyánk és a Táncrend című Gyarmathy-mű. Külön aktualitást ad az ünnepélyes eseménynek, hogy a napokban került nyilvánosságra az Európai Filmakadémia tizenötös első válogatása az idei dokumentumfilm-díjra javasoltak listájával. Emlékezzünk rá: legutóbb 26 éve került magyar alkotó a jelöltek végső listájára, s Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza: Recsk 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története című filmjével máig egyedüli magyarokként el is nyerték a legjobb dokumentumfilm Európa Filmdíját, amit akkor még Félixnek becéztek.
Maradva még az Európa Filmdíjnál, a BIDF szeptember 23-i nyitóestjén Hörcher Gábor Drifter című filmjét vetítik, s a napokban került nyilvánosságra, hogy ez a magyar alkotás szerepel az Európai Filmakadémia legjobb dokumentumfilmes ajánlásának 15-ös listáján. Hörcher Gábor 72 perces filmjét először a budapesti nemzetközi dokufesztiválon láthatjuk, de október 29-től már a magyar mozik is műsorukra tűzik. Előre annyit: a film főhőse egy 17 éves srác, akinek nagy álma, hogy raliversenyző legyen. A dokumentum-játékfilmet különleges módszerrel forgatták, öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva.
A majdnem húsz országból származó versenyfilmek a műfaj legjobb színvonalát képviselő kreatív dokumentumfilmek közül kerülnek ki. Ezek a munkák több éven keresztül készülnek, alkotóik 3-14 éven át kísérik figyelemmel kiszemelt szereplőik sorsát. A művek igazi mélységében mutatják meg egy-egy ember sorsát, vagy csoport, család életét alakító folyamatot. (Magyarországon ezt a fajta dokumentumfilmezést Schiffer Pál és Almási Tamás művelte először, kiváló sorozatokat hozva létre.)
Az igazi jó filmeket kínáló programban látható például a Szerbiai útinapló, amely napjaink legmegrázóbb témájában mutat be doku-drámát menekültek, illegális bevándorlók személyes sorsának bemutatásával. A Minden arcnak van neve a holokauszt után Svédországba hajón érkezett táborlakók mai visszaemlékezéseit idézi fel, a milliókat érintő tragédiában megmutatva: minden menekülőhöz saját név tartozik, a nevekhez pedig emberek. Varga Ágota 14 éven át forgatta a Szülei szeme című filmjét, egy ma már kamasszá lett fiúról, aki vak szüleinek szó szerint a szeme. A Test-Vér egy azerbajdzsánból Svédországba került testvérpár sorsának mélyére tekint, az Érpatak Modell című film holland készítője a szélsőséges nacionalista, jobbikos magyar polgármester kivételesen érdekes portréját adja. Egy pedofil fiatalemberről szól meglepő szemszögből a Daniel világa, a kelet-kongói világörökséget védő maroknyi csapat küzdelmét mutatja be a militáns támadókkal szemben a Virunga, dél-szudáni 10 éves gyerekkatonát mutat be a Felkelők voltunk, az amerikai történelem legtermékenyebb festményhamisítójáról szól A szak-művész – hogy csak néhány példát említsünk az Indiából, Chiléből, Mexikóból, Észak-Amerikából és Európa sok országából érkező filmekből szemezgetve.
Versenyen kívül a Best of program hét régebbi, de világhírű dokufilmet kínál, köztük a Crulic, a túlvilágra vezető út című animációt, amely egy ártatlanul kivégzett 33 éves román férfi történetét meséli el.
