Nem találta megalapozottnak a kartellvizsgálat megindítását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az M4-es autópálya építőivel szemben- számolt erről az Origo.hu. Ezzel gyakorlatilag megcáfolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is megfogalmazott vádját, hogy az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres M4-es autópálya szakaszt építő Colas-Swietelsky, a Közgép-A-Híd konzorciumok, valamint a Strabag kartell gyanúba keveredett.
Információink szerint a hivatal a kivitelező cégeknél nem is vizsgálódott, hiszen a az eljárás elindítását sem találta indokoltnak a GVH. Egy iparági szakértő elmondta, addig nehéz megjósolni, hogy milyen esetleges jogi lépéseket tesznek, tehetnek az érintett vállalatok, amíg nem történik meg velük a tételes elszámolás, átadás-átvétel. Akkor derülhet ki, hogy ki kinek tartozik és mennyivel. A felmondás indoklása nem igazán értelmezhető, de abban leírva már nem szerepel a kartell gyanú vádja. Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette, hogy 40 milliárd forintot az elvégzett munkáért fizettek ki, de 22 milliárdot előlegként utaltak át és azt vissza szeretnék kapni a vállalatoktól. Ez azért nem lesz egyszerű, mert az autópálya-torzó állagmegóvását a mai napig a volt kivitelezők végzik, s ennek költsége havonta több tízmillió forint, ráadásul a cégek az előlegből anyagokat rendeltek vásároltak.
A Népszavának nyilatkozó versenyjogász elmondta, a végső szót nemperes eljárásban a bíróság mondja ki. Dönthet úgy, hogy mégis eljárásra kötelezi a GVH-t, ha törvénysértés lehetősége fenn áll, vagy ha a közérdek sérelme ezt szükségessé teszi. Mérlegelés után határozhat úgy is, hogy a hivatal jogosan utasította el a vizsgálat megindítását. Amennyiben a vizsgálat megtagadását helybenhagyja a testület, akkor az a kérdés, hogy a kormányzat véleményt mondott, vagy állított, amikor kartellgyanúról beszélt az útépítő cégekkel kapcsolatban. A kartell gyanú nem egy pontos jogi megfogalmazás, ezért az inkább véleménynek tűnik. Ha ennél konkrétabban is fogalmazott valamelyik kormánytag és azt közölte, hogy a cégek kartelleztek, akkor azt állította, hogy a kivitelezők közbeszerzési bűncselekményt követtek el. Ebben az esetben, ha a bíróság sem tartja indokoltnak a GVH vizsgálatot, vagy a hivatal megállapítja, hogy nem történt kartellezés, akkor a hamis tényállítás, jó hírnév megsértése miatt már meg lehet fontolni a jogi lépést.
Az M4-es építőinek az esetleges elmaradt haszon miatt akkor érdemes peres eljárás kezdeményezésén gondolkodni, ha a szerződést az állam jogellenesen bontotta fel.
A kormányzat az év elején arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság (EB) regionális főigazgatósága állítólag informálisan jelezte a magyar kormánynak az M4-es építésével kapcsolatos kartell gyanúját. Erre hivatkozva idén március végén felfüggesztették, majd április közepén leállították az építkezést, majd egyoldalúan bejelentették a konzorciumokkal kötött szerződések felbontását. Igaz, akkor már azzal is indokolták a lépést, hogy Brüsszel nem járult hozzá a projekt támogatásához és nincs elég pénz az autópálya szakasz befejezéséhez.
A kormány már levette a napirendről az M4-es befejezését és helyette autóutat terveznek egy másik nyomvonalon. Az Üllő és Albertirsa közötti 26 kilométeres szakaszának építése 2016-ban kezdődne, s az új nyomvonalon a kétszer kétsávos, leállósávval rendelkező gyorsforgalmi út kormányzati becslése szerint 60-75 milliárd forintba kerülne.
