A vészkorszak iratai egy lakásfelújításnál

Több ezer oldalnyi irategyüttes került elő a vészkorszakból egy fővárosi, Kossuth téri lakásfelújításnál, az iratokat a megtalálók Budapest Főváros Levéltárába juttatták. 

A budapesti zsidóságot 1944 júniusában sárga csillaggal megjelölt házakba költöztették. Ennek előkészítéseként Budapest helyettes polgármestere 1944. május 30-án elrendelte valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírását.  Az összeíráshoz kiadott és június 1-jén szétosztott adatszolgáltatási íveket a háztulajdonos vagy házfelügyelője 24 órán belül volt köteles kitölteni. A formanyomtatványokon a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő "zsidó" vagy "nem zsidó" mivoltát kellett feltüntetni.

1944. június 21-én csaknem 200 ezer zsidó embernek kellett kényszerlakhelyül a kapu fölött sárga Dávid-csillaggal megjelölt házakba költöznie Budapesten. Mintegy kétezer ilyen ház volt a fővárosban. Mindeddig úgy tudták, hogy a kitöltött adatszolgáltatási ívek nem maradtak fenn. Azt feltételezték, hogy - miként a székesfőváros lakásügyi ügyosztályának teljes második világháború alatti anyaga - ezek is megsemmisültek az ostrom alatt. 

A Kossuth Lajos téri lakásban most előkerült 61 kilogrammnyi irat 5-7 ezer oldalnyi ilyen adatszolgáltatási ívet tartalmaz Budapest XI., XII., XIV. és kisebb részben XIII. kerületi házairól. Az, hogy ki, mikor és miért rejtette el az iratokat, egyelőre nem tudják - írta a levéltár, kiemelve: az iratok így is nagy tömegű információval szolgálnak Budapest történetének erről a tragikus időszakáról.

Szerző
Frissítve: 2015.09.21. 22:43

Kihívás előtt az oktatás

Publikálás dátuma
2015.09.22. 07:13
Fotó: Europress Getty Images/Shironosov
A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét, sőt nagy szerepe lehet a gyengébb iskolai eredmények kialakulásában egy kutatás szerint. A technológiai eszközök mind szélesebb körű elterjedése azonban az oktatásban is elkerülhetetlen, az iskoláknak, tanároknak alkalmazkodniuk kell: a digitális eszközhasználat terén nagy hiányosságok vannak az oktatási rendszerben.

Nem mutatnak "észrevehető fejlődést" matematika, olvasás, illetve a tudományok területén azon oktatási rendszerek diákjai, akik sok időt töltenek különböző információs és kommunikációs technológiák (ICT) használatával - legalábbis erre a következtetésre jutott egyik legfrissebb kutatásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A kutatók a több mint 70 országban végzett PISA-teszt eredmények, valamint más nemzetközi tanulói tudásszintvizsgálatok alapján mérték fel az információs technológia a gyerekek iskolai teljesítményére gyakorolt hatását. Az eredmények megdöbbentőek, hiszen arra lehet belőlük következtetni, hogy az oktatás technikai modernizálására való törekvés tévútra vezet.

Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten - heti egy vagy két alkalommal - használó diákok "valamivel jobban teljesítenek", mint a számítógépet ritkán használó társaik. Az iskolák technológiai fejlesztése hamis reményeket keltett - állítja Andreas Schleicher. Az OECD oktatási igazgatója szerint a számítógépek ahelyett, hogy megkönnyítenék az iskolákban zajló oktatási tevékenységet, inkább elvonják a diákok figyelmét, valamint előfordulhat, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az "előre elkészített" házi feladatokat.

Schleicher szerint a kutatások eredményei rávilágítottak arra, hogy még azokban az intézményekben sem javultak számottevően a diákok eredményei, ahol jelentős figyelmet, és nem utolsó sorban pénzt fordítottak a technikai fejlesztésekre - nyilatkozta a BBC News-nak. Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére. Ennek ellenére a mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".

Az oktatási igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD jelentés egyik legkiábrándítóbb eredménye, hogy a technológia a diákok közötti társadalmi-gazdasági szakadékot is csak tovább szélesítette azáltal, hogy a diákok egymás között túl nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, ki milyen technikai eszközökkel rendelkezik. A szakadék szűkítésében jóval hatékonyabb megoldást jelenthet, hogy a gyerekeket jól megtanítják olvasni és számolni ahelyett, hogy korlátlanul biztosítják számukra a a hozzáférést a különböző technológiai eszközökhöz - állítja Schleicher.

A kutatás eredményei szerint az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban - Ausztrália, Új-Zéland és Svédország - állapítottak meg "jelentős hanyatlást", és három esetében - Spanyolország, Norvégia és Dánia - stagnálást a diákok olvasási képességeink terén. Magyarország az iskolai internethasználat idejét tekintve a tizedik helyre került, a magyar iskolások átlagosan fél órát interneteznek az iskolában. A legjobb oktatási eredmények pedig épp azokban az országokban születnek, ahol az iskolákban csak óvatosan alkalmazzák a számítógépeket az oktatás során, a nemzetközi teszteken Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán szerepelt a legjobbak között.

Schleicher hangsúlyozta: az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik. A technológiai eszközök mind szélesebb körű elterjedése az élet minden területén - és így az oktatásban is - ugyanis elkerülhetetlen. Magyarországon különösen nagy lemaradások vannak, a Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének felmérése szerint a 15 éves magyar fiatalok mintegy 60 százaléka digitálisan írástudatlan. Az OECD jelentése is arra figyelmeztet, hogy irányváltásra van szükség a számítástechnikai oktatás és a digitális kompetenciák fejlesztése terén, hiszen az általános digitális készségek már egyre több munkahelyen az alapvető elvárások közé tartoznak.

Szerző

Fölényes MSZP-győzelem Angyalföldön

A választók továbbra is bizalmat szavaztak ugyanannak a baloldali konstrukciónak, amely már ősszel is sikeresnek bizonyult a XIII. kerületben - mondta lapunk megkeresésére Borszéki Gyula. Az MSZP kerületi elnöke szerint az, hogy növelni is tudták a támogatottságukat tavaly október óta, a jó mozgósításnak volt köszönhető. Hozzátette: sokat számított a jelöltjük személye is, hiszen Varga Zsanett a helyi közélet állandó, szimpatikus szereplője.

Vasárnap ugyanis ismét fölényes győzelmet arattak a szocialisták Angyalföldön, miután a XIII. kerület 10. önkormányzati választókerületébe az előző képviselő, a szocialista Bodorné Farkas Zsuzsánna halála miatt kellett kiírni választást. Varga Zsanett, az MSZP és a helyi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltje a szavazatok több mint 60 százalékával nyert az összesített adatok alapján. A második, KDNP-s képviselő-jelölt, Tősér Sándor a szavazatoknak kevesebb, mint a 20 százalékát kapta. A részvétel alacsony volt, a majdnem hatezer választóból mindössze 1339 érvényes szavazat volt.

Borszéki Gyula a győzelem utáni közleményében azt írta: "munkánk elismerése, hogy korábbi, 54 százalékos támogatottságunkat tovább tudtuk növelni a választókerületben. Bizonyosságot nyert, hogy a bátor, becsületes, a választók szavát meghalló és a helyi civilekkel összefogó baloldali politikának van jövője az összeérő Fidesz-Jobbik tengellyel szemben". Ez az eredmény azonban nem is igazán meglepetés, hiszen az MSZP és Tóth József szocialista polgármester évtizedek óta simán nyeri itt a választásokat, a tavaly októberi önkormányzatin minden szavazókört és körzetet simán hoztak az MSZP-sek, pedig a baloldali összefogás többi tagja (DK-Együtt-PM) külön indult. A képviselő-testületben egyértelmű többségben van az MSZP (15 MSZP-s, 3 fideszes, 1-1 jobbikos, LMP-s, PM-es szavazat), a szocialisták a mostani győzelemmel csak növelték a kerületi hegemóniájukat. A mostani választás különlegessége az volt, hogy a Fidesz ezúttal el sem indult, így sikerült elkerülnie a vereséget. A nagyobbik kormánypárt egy helyi KDNP-st támogatott, a Fidesz azonban logóját nem szerepeltette a szavazólapon.

Szerző