Astrás kárigény csak románul

Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. A romániai káralap tájékoztatása szerint az érvényes biztosítással rendelkező magyar ügyfeleknek is hozzájuk kell fordulni kárigényeikkel, melyet román nyelven kell benyújtani. Jelenleg csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.

Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét az augusztus 26-án „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.

Lapunk megkereste a romániai Biztosítottak Védelmi Alapot (Fondul de Garantare a Asiguratilor), ahol azt a tájékoztatást adták, hogy az érvényes biztosítással rendelkező magyar ügyfeleknek is hozzájuk kell fordulni kárigényeikkel, természetesen az ilyen esetben szükséges összes dokumentációval együtt. A kérelmet viszont román nyelven kell benyújtani, ugyanis a vonatkozó román törvény így rendelkezik, nem tér ki külön a külföldi biztosítottak esetére. A védelmi alap honlapja elérhető ugyan (http://www.fgaromania.ro/faq), de azon is csak román nyelven olvashatók az információk.

Korábban az alap azt közölte: pillanatnyilag egymilliárd lej áll rendelkezésére, a becsült Astra kárigény pedig 700 ezer lej. Ám amennyiben szükségessé válik, az alap rendelkezésére álló összeg bővíthető. Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért.

Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábban csak pénzkidobásnak gondolta. A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el az igazgató.

Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra- felelősségbiztosításuk.

Szerző
Frissítve: 2015.09.22. 21:31

Mészáros Tamás: ez egy más Corvinus Egyetem lesz

Publikálás dátuma
2015.09.23. 07:07
„Az egész felsőoktatásban nincs valódi szolidaritás” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Sikerült és jól működött az integráció a Budapesti Corvinus Egyetem pesti és budai campusai között, gazdasági és oktatási szinten is megvalósult az együttműködés - állítja Mészáros Tamás. A kormány ennek ellenére mégis úgy döntött, leválasztja és a gödöllői Szent István Egyetembe integrálja a budai karokat. A Corvinus korábbi rektora szerint végre békén kellene hagyni az egyetemeket, az átszervezések helyett pedig arra kellene koncentrálni, hogy nemzetközi szinten is növelni lehessen a hazai felsőoktatás versenyképességét - a jelenlegi helyzet azonban ezt nem teszi lehetővé. A Corvinus szétdarabolásával feszültségekkel teli megoldás mellett döntött a kormány, ami a hallgatókkal szemben sem igazságos.

- A felsőoktatás racionalizálása zajlik: visszavágták az egyetemi autonómiát, csökkentették a forrásokat is, szakokat szüntetnek meg, intézményeket szednek szét, majd raknak össze újra, új formában - valóban ésszerű, amit a kormány csinál?

- A felsőoktatás átalakítása már több mint tíz éve zajlik, az 1990-es években is jelentős mozgások voltak. A "nagy integrációk" a 2000-es években történtek, Pokorni Zoltán minisztersége alatt, ekkor vonták össze a városi egyetemeket Debrecenben, Szegeden, Pécset… És ekkor került hozzánk, a közgazdasági egyetemhez az államigazgatási kar, ami annak idején önálló főiskolaként működött. Ugyancsak ezekben az időkben, 2003-ban érkeztek a kertészeti karok is, mert az akkori gödöllői Szent István Egyetemen - finoman fogalmazva - nem érezték jól magukat. Hozzáteszem, ez volt az első a jelentős integrációk közül, amely önkéntes alapon, tárgyalások útján történt, nem pedig kormánynyomásra.Tehát nagyon sok minden történt a felsőoktatásban az utóbbi 20-25 évben, az integrációnak is története van. Ugyanakkor emlékezzünk csak: Magyar Bálint minisztersége idején is megpróbálkoztak azzal, hogy az egyetem szenátusa mellett 9-10 tagú gazdasági testületeket hozzanak létre az intézményekben, három tagot nevezett volna ki a miniszter. Akkor az alkotmánybíróság kimondta: nem alkotmányos, hogy egy olyan testület működjön az egyetem vezetésében, amely nem tudósokból áll. Mi történik ma? A kancellár mellett létrejönnek a konzisztóriumok, amelyeknek minden tagját a miniszter nevezi ki. Persze nem tagadom, hogy minden egyetemi reformban vannak racionális elemek, részben a hallgatói létszámcsökkenés, részben a forráskivonás is átalakításokat igényelne. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyetértek a kivonásokkal: egyértelműen kijelenthetem, hogy ezzel a költségvetési támogatással a magyar felsőoktatás versenyképességének azt a szintjét, amit nemzetközi téren is elvárnak tőlünk, nem fogjuk tudni elérni.

- Amikor a budai karokat a Corvinushoz csatolták Gödöllőről, már csak a képzések különbözősége miatt is, nem volt nehéz a tökéletes integráció?

- Azt nagyjából mindenki tudta akkor, hogy két nem párhuzamos profilú intézményről van szó. Igazából senki nem várhatta azt, hogy itt nagy tanszéki, intézményi összevonások lesznek. Többféle elképzelés is volt, teljesen új karok, például egy környezettudományi vagy gazdaságinformatikai kar létrehozása is szerepelt köztük, ami nem kevés feszültséget szült. Rektorként ekkor én arra törekedtem, hogy egy bizalmi egyetem jöjjön létre, senki ne féltse a saját területét a másiktól.

- Most a kormány mégis amputálja a budai karokat, a döntés indoka pedig éppen az, hogy nincs valós együttműködés a pesti és a budai karok között. A bizalmi egyetem nem eredményezett valódi integrációt?

- Ez egyszerűen nem igaz. Gazdaságilag teljesen integrálódni tudtunk, adminisztratív módon is szinte teljes volt az egység. A vagyonpolitika és az infrastruktúrafejlesztés területén is tökéletesen megvalósult az együttműködés, egymás forrásait jól tudtuk használni. Két közös szakunk is van, amelyen mindkét campuson tanulnak a hallgatók, 2008-2009-ben több nagy pályázatot is elnyertünk, amelyekben igenis voltak közös kutatások és kutatási eredmények. Persze nem valósult meg minden, amit elterveztünk, vannak itt is belső viták, s tény, hogy a kertészeti karoknak is rugalmasabbnak kellett volna lenniük egy-egy intézet vagy tanszék átszervezésében, de egy működő, ismert és elismert egyetemet ezért szétszedni szerintem nem támogatandó.

- Palkovics László felsőoktatási államtitkár azt mondja, nem logikus, hogy a Corvinuson, mint "az ország első számú business iskolájában" olyan karok vannak, amelyek jobb helyen lennének olyan egyetemen, ahol az agrártevékenység egyébként is erős.

- Ha valaki azt gondolja, hogy itt azért kell létrehozni az integrációt, mert az egész egyetemen egyetlen matematika vagy informatika tanszéknek kell lennie, az téved. A jövőre nézve vajon jónak mondható-e, hogy csak szakegyetemek vannak? Emlékezzünk, a '90-es évek az "universitas" irányába mentek: minél több tudományból igyekeztek összehozni az egyetemet, ahol a bölcsész és a közgazdász találkozik egymással, bővül a látókör. A szakegyetemeket a második világháború után szovjet mintára hozták létre. Persze mindkettő működhet jól, s működik is, a Semmelweis kiváló szakegyetem. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, abban is van veszély, amikor párhuzamos profilokat vonnak össze. Megszűnik a verseny, csökken a motiváció, elburjánzanak a személyi, belső hatalmi torzsalkodások… És ami a legfontosabb: a Corvinus hallgatói kezüket, lábukat törték össze a középiskolában azért, hogy elérjék azt a magas pontszámot, amivel az egyetemünkre, a budai karokra is, be lehetett kerülni - ami magasabb, mint a többi agrárintézményben. Boldogok voltak, hogy itt tanulhatnak, most mégsem corvinusos diplomát fognak kapni. Persze nem zárom ki, hogy a gödöllői diploma is jó lesz, de fel kell tennünk a kérdést: igazságos döntést született-e a hallgatókkal kapcsolatban?

- A kormányzat szerint igen. Azt állítják, hogy az összevonás az oktatás minőségét is javítani fogja.

- Megmondom őszintén, én ennek drukkolok, de azért kicsit félek is. Ahogyan én látom, a jelenlegi helyzet nem igazán azt vetíti előre, hogy ez az integráció barátságosan megy majd végbe. Úgy érzem, hogy feszültségekkel teli megoldás mellett döntött a kormány és nem teljesen igazságos a hallgatókkal szemben sem. Hozzá kell tennem, hogy itt, a közgáz campuson is megosztott a társaság. Vannak, akik azt mondják - és én ezért nem ítélem el őket -, hogy valóban jobb lesz a budai karok nélkül. Akik a szűkebb kari érdekeket nézik, úgy gondolják, hogy - miután a kertészeti karok kicsit veszteségesebbek lettek -, azt a pénzt, amit a pesti campuson megkeresünk, magunkra költhetjük. Igen, a költségvetés, a finanszírozás, az integráció az utóbbi évtizedekben lekötötte a felsőoktatási intézmények vezetőinek energiáit. Ahelyett, hogy azzal foglalkoztak volna, hogy jót tanítsunk, hogy a legjobb hallgatókat kiemeljük. Nem: van pénzünk vagy nincs, van fejlesztés vagy nincs, kiszervezés, beszervezés… Egy egyetemnek nem ez lenne a feladata, hanem az, hogy kutasson és a legjobb hallgatókat a világba kibocsájtsa. Úgy vélem, abba kellene már hagyni az átszervezéseket, és abba az irányba fordítani a figyelmet, hogy a nemzetközi versenyképességet erősítsük.

- A szándék állítólag ez; olyan oktatási rendszer kialakítása, amelyet egész Európa megirigyelhet. Hogy ebben milyen szerepet játszik a Corvinus szétszedése, konkrétan mi indokolja az átszervezést, arra azonban még mindig nem érkezett egyértelmű válasz - legalábbis a budai karok dékánjai szerint. Palkovics László viszont azt állította, ő folyamatosan egyeztetett. Most akkor hogy is van ez?

- Annyit biztosan tudok, hogy az államtitkár folyamatosan kapcsolatban volt a rektor úrral.

- Az jelenti az egyeztetést, hogy az államtitkár leült beszélgetni a rektorral?

- A rektor az első számú vezető. Persze, jobb lett volna többet, szélesebb körben tárgyalni erről, ám közben nem vitatom a fenntartó államnak azt a jogát, hogy ha ő adja a pénzt, joga van bizonyos kérdésekben egyedül dönteni.

- Úgy, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az érintettek véleményét? Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még azelőtt tényként közölte a budai karok csonkolását, mielőtt az egyetem szenátusának állásfoglalása megszületett volna.

- Az intézményi átszervezésekre a felsőoktatási stratégia is utalt, igaz, pont ez a rész nem volt eléggé kidolgozott, ahogy a kiszámítható finanszírozás sem jelent meg a tervezetben, amely tulajdonképpen csak utalt arra, hogy ezek a kérdések egyszer majd rendbe lesznek rakva. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az intézményrendszer átalakításáról szóló tervek kidolgozása a háttérben is nagyon jelentős mértékben zajlott, az utóbbi hónapokban nem ez az első alkalom, amikor felvetődik a budai karok leválasztása. Szerintem a döntés bejelentését is csak halogatták, ugyanakkor furcsa, hogy amikor egy állami vezető egyeztetésre hívja a kari vezetőket, ott közli, hogy már nincs miről tárgyalni, a szakítás eldöntött tény. Ehhez persze joga van, de jobb lett volna még inkább figyelembe venni a mi véleményünket is. Viszont hozzá kell tenni, van más vélemény is, vannak, akik nálunk is kimondják, hogy az a három kar nem ide való. A végső döntést nagyon sajnálom.

- Az intézményi átalakítások a kormány tervei szerint január elsejétől megvalósulnának. Ilyen rövid idő alatt létrejöhet az integráció?

- Sajnos ez nem úgy működik, hogy van egy megszűnő egyetem, ami helyett létrejön egy másik. Ennek van egy folyamata. Amikor a kertészeti karok és a közgáz integrációja megtörtént, két évbe telt, mire például a vagyont át lehetett írni. Bizottság jön létre, előkészítő testület, szavazások kellenek a költségvetés megosztásának kérdésében is… ha belegondolok, mivel tulajdonképpen új egyetem lesz, valamikor új szenátus is kellene. Nem tudom, ezt januárig mind végre lehet-e hajtani. Ugyanakkor érdekes, hogy így lesz olyan hallgató, aki decemberben még nálunk államvizsgázik, a januári diplomaosztón pedig már a Szent István Egyetem diplomáját kapja meg.

- Két napig tüntettek a hallgatók, a mozgolódás viszont elcsendesült. Talán feladták, és elkönyvelték magukban, hogy a döntésen változtatni már nem lehet?

- Van egy ilyen érzésem. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a tüntetés napján a hallgatók a budai karokról átjöttek ide a közgáz elé, és innen bizony szinte senki sem csatlakozott. Pedig itt is voltak hallgatók, oktatók. Ha nincs egyetértés és teljes összefogás, akkor bizony bármilyen átszervezést gyönyörűen meg lehet valósítani. A széthúzás a döntéshozók érveit erősíti. Ha itt még kétezer hallgató beállt volna a sorba, és kijelentetik, hogy ők úgy akarják a Corvinust, ahogy most van, annak lett volna ereje. De úgy tűnik, nem akarták. Én is kaptam megjegyzéseket azért, amiért részt vettem a tüntetéseken. Ami igazán nagy probléma, hogy itt sincs, de az egész felsőoktatásban sincs valódi szolidaritás.

- Ön szerint érdemes még kimenni az utcára?

- Már többször is bebizonyosodott, hogy az utolsó pillanatban is meg lehet változtatni döntéseket. Nem igazán merültek fel alternatív megoldások, például a három kar önállósága sem. Én ezt sem tartom elképzelhetetlennek, ilyen is volt már a történelemben. Azt gondolom, hogy ha a budai karok őszintén szeretnének maradni, az utolsó pillanatig kitalálhatnak valamint, ami nem biztos, hogy tüntetés lesz, jöhet valami ötlet akadémiai, tudományos vagy logi vonalon is, hiszen azért vannak ennek támogatói. A hallgatók is döntsék el, mi az, amit tényleg akarnak, mert ők azok, akikre valakik még odafigyelnek. Én azonban egyet nem szeretnék: azt, hogy bárki is a Szent István Egyetemre dobáljon sarat. A saját erényeinket kell hogy hangsúlyozzuk, nem pedig a másik gyengeségeit. Ezt mindenkitől elvárjuk. Én már eleve rossz taktikának tartottam, amikor a hallgatói minőségről, az oktatás színvonaláról beszéltek. Tény, hogy Gödöllőre kevesebb pontszámmal is be lehetett kerülni, és hogy ott a hallgatói létszám is jelentősen csökken, míg nálunk stagnál. A Corvinusnak neve van, komolyabb "brand" jelen pillanatban, ám ez nem jelenti azt, hogy a Szent Istvánon gyengébb minőségű oktatás folyna. Jó egyetemnek tartom, a testvérem is ott szerzett egykor diplomát. Egy valami azonban biztos: ez már egy más Corvinus lesz.

Civilek: Orbán hazudik

Amit tapasztalunk, az annak a politikai kultúrának a következménye, amelyben nincs tisztázva, hogy mit jelent a civil és a politika az, hogy így szólítják meg a civil csoportokat – válaszolta a Népszavának Zsohár Zsuzsanna. Lapunk a Fidesz közleményéről érdeklődött a Migration Aid szóvivőjénél.

Hétfőn a Fidesz a következőképpen beszélt a menekültek önkéntes segítőiről: a Migration Aid nevű Facebook-csoport nem tartozik, átláthatatlansága miatt nem is tartozhat a közpénzzel támogatottak közé. Hozzátették: a civilek kiadásait "Soros György nagylelkű támogatása" minden bizonnyal nagy részben fedezi.

Zsohár Zsuzsanna kiemelte: ha van akármilyen bizonyítéka a kormánypártnak az állításairól, akkor nagyon szívesen, akár sajtónyilvánosság előtt is leül velük beszélgetni. A szóvivő hozzátette: nem hajlandó belemenni semmilyen politikai csatározásba. Zsohár szerint zavarba ejtő lehet a Fidesznek az, hogy magánemberként szervezett egy sikeres tüntetést, amelyet viszont „sajnos nem Soros pénzelt”, hanem, a rendezvény előtt másfél órával is azon kellett aggódnia, hogy legyen megfelelő hangosítás. Az üzengetés nem vezet sehová, több energiát visz el annál, mint amit ér – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában arról beszélt a Parlamentben: a bevándorlók ellátását a magyar kormány a befogadó állomásokon biztosítja, a civilek pedig, akik jelentős pénzügyi támogatást kaptak, még ennek is "fölé mentek" és messze az előírt kötelezettség felett teljesítettek.

Egy fillért nem kapott az államtól a Segítsünk Együtt a Menekülteknek-csoport alapítója. Erről már Kalmár Szilárd beszélt a Klubrádióban. Kalmár azt mondja, és ezt írta Facebook-oldalára is: Orbán Viktor hazudik. Ő maga hetvenegy napja szervezője az egyik legnagyobb menekülteket segítő civil csoportnak, amelynek tízezer tagja van. Sem Orbán Viktor, sem más állami szereplőtől egy fillért ez idő alatt nem kaptak. Kizárólag alulról közösségbe szerveződő civil emberek segítettek.

Az önkéntes férfi azt írta a közösségi oldalon: „Számunkra az igazán megdöbbentő az volt, hogy az állami segítő és az állammal kapcsolatban lévő szervezeteket éppen a kormányzat gyűlöletpolitikája a passzivitásra ösztönözte még akkor is, amikor több ezer menekült éhezett magyarországi közterületeken. Amikor néhány nappal ezelőtt Horvátországban jártunk, megdöbbenve láttuk azt, hogy az állami hatóságok, a Vöröskereszt milyen természetes módon segít élelmiszerrel és a nyugodt pihenéshez szükséges eszközökkel. Magyarországon majd két hónap telt el úgy, hogy mindenki háttal állt egy humanitárius katasztrófának, csak mi valódi, alulról szerveződő civilek voltunk, akik tettük, amit embernek ilyen helyzetben tennie kell.

Szerző