Az etikai kódexet erőlteti a Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) számára kiemelt feladat az etikai kódex elfogadása, a tervezethez eddig mintegy harminc egyéni, tantestületi vélemény, észrevétel érkezett - mondta az NPK elnöke szerdán Egerben.

Horváth Péter az NPK kétnapos kihelyezett elnökségi ülését megelőző sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: október 4-éig lehet még véleményezni a dokumentumot. "Minden korrekt, építő javaslatot megfontolunk, és ha a küldöttek kétharmados többséggel elfogadják, be is építjük ezeket" - tette hozzá. Azt is mondta, hogy a kódex visszavonására vonatkozó javaslatokkal nem tudnak mit kezdeni.

A kar elnöke szerint az elmúlt egy év bebizonyította, hogy az NPK léte jogos, az általa megfogalmazott vélemények egy része be is épült a jogszabályokba. "Ezzel sikerült picit jobbá tenni azt a környezetet, amiben dolgoznunk kell" - fogalmazott.
Horváth Péter úgy látja, hogy az NPK sikeresen közvetítette a szervezet tankönyvellátással kapcsolatos véleményét, az új érettségi rendeletet, valamint a tanév rendjének módosítását érintő, továbbá a szakképzés átalakítására vonatkozó javaslatait is.

Ugyanakkor az elnök kevésbé sikeresnek értékelte a kar bérezéssel, a pedagógus-óraszám csökkentésével, illetve a nyugdíjas kollégák foglalkoztatásával összefüggő munkáját. Ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden kívánják tartani - tette hozzá.
Közlése szerint az etikai kódex elfogadása mellett hasonlóan fontos a kilenc évfolyamos alapiskolai képzés kérdése, illetve ehhez kapcsolódóan a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Ezeken túl a szakképzés átalakításának, illetve a tankerületi rendszer működésének gyakorlati tapasztalatait is át szeretnék tekinteni a következő félévben. Elmondta, hogy az NPK kialakította működési modelljét, a törvény által előírt 16, tantárgyakhoz kötött tagozat közül 13 alakult meg eddig, de a hiányzó három is feláll még októberben.

Az NPK-tagság kötelező mivoltára vonatkozó kérdésre válaszolva Horváth Péter felidézte: az oktatásban több mint 170 szakmai szervezet tevékenykedett. Közülük, bár nagyon sok jól működött, taglétszámukat tekintve nem biztos, hogy reprezentálni tudták az adott tantárgyat, vagy a pedagógus társadalmat - vélekedett.

A kar elnöke szerint a kötelező NPK-s tagság lehetőség is arra, hogy a pedagógus elmondhassa a véleményét. "Bennem nem merült fel a kötelezőség megszüntetése, igaz ez nem is az én feladatom, ezt a törvény írja elő" - tette hozzá az NPK elnöke.

Szerző

Azonnal meg kell erősíteni az uniós határvédelmet

A szerdai uniós csúcstalálkozón az a legsürgősebb kérdés, melyre választ kell találni, hogy a tagállamok hogyan nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött - jelentette ki szerdán, a rendkívüli csúcsértekezlet előtt néhány órával Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A politikus közölte, hogy rövidtávú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését.

"Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de ezek szükséges lépések a helyes irányba" - hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog.
Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, és nem "illúziókon és érzelmeken". Tusk szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek.
Tusk leszögezte: közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió.

"Milliókra és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé" - hangoztatta Tusk, aki az elmúlt napokban látogatást tett a térség országaiban.

A lengyel politikus elmondta: az ottani vezetők arra várnak, hogyan fog Európa segíteni nekik a menekültkérdés megoldásában, és nem azon gondolkodnak, hogy ők hogyan segíthetnének Európának. Tusk úgy vélte: valószínű, hogy nem csökkenni, hanem nőni fog azok száma, akik ezeken az országokon keresztül Európa felé veszik az irányt.
"Különösen, hogy szinte mindegyikük úgy érzi: meghívást kapott" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Donald Tusk tudatta azt is, hogy az elmúlt hetek vitatkozásai és zűrzavara után a mai csúcstalálkozón konkrét tervet kell készíteni a helyzet kezelésére. "Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni" - hangoztatta az Európai Tanács elnöke.

Szerző
Frissítve: 2015.09.23. 19:31

Azonnal meg kell erősíteni az uniós határvédelmet

A szerdai uniós csúcstalálkozón az a legsürgősebb kérdés, melyre választ kell találni, hogy a tagállamok hogyan nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött - jelentette ki szerdán, a rendkívüli csúcsértekezlet előtt néhány órával Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A politikus közölte, hogy rövidtávú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését.

"Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de ezek szükséges lépések a helyes irányba" - hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog.
Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, és nem "illúziókon és érzelmeken". Tusk szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek.
Tusk leszögezte: közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió.

"Milliókra és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé" - hangoztatta Tusk, aki az elmúlt napokban látogatást tett a térség országaiban.

A lengyel politikus elmondta: az ottani vezetők arra várnak, hogyan fog Európa segíteni nekik a menekültkérdés megoldásában, és nem azon gondolkodnak, hogy ők hogyan segíthetnének Európának. Tusk úgy vélte: valószínű, hogy nem csökkenni, hanem nőni fog azok száma, akik ezeken az országokon keresztül Európa felé veszik az irányt.
"Különösen, hogy szinte mindegyikük úgy érzi: meghívást kapott" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Donald Tusk tudatta azt is, hogy az elmúlt hetek vitatkozásai és zűrzavara után a mai csúcstalálkozón konkrét tervet kell készíteni a helyzet kezelésére. "Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni" - hangoztatta az Európai Tanács elnöke.

Szerző
Frissítve: 2015.09.23. 19:31