Bakondi a megfelelő ember minden feladatra

Azt, hogy Magyarországon nincsen már tűzoltóság, Bakondi Györgynek „köszönhetjük”. A lánglovagokat hivatalosan már katasztrófavédőknek illik nevezni. A miniszterelnök újdonsült belbiztonsági főtanácsadója határőr tábornokból átnevezés révén vált tűzoltóvá úgy, hogy még egy önkéntes tűzoltói tanfolyamot sem tud felmutatni. A menekültügyben exponálódott, nagyokat mondó nyugdíjas parancsnok nagy álma egykori szervezetének összevonása a rendőrséggel. Ő bábáskodott azon jogszabály fölött is, melynek révén ma akár a tűzoltókat is levezényelhetik a határra kerítést őrizni. Bakondi György pályaképe.

A most 63 éves nyugalmazott tábornok, miniszterelnöki főtanácsadó éppen negyven éve lépett ki a szentendrei katonai főiskoláról, mint frissen végzett határőr-parancsnok. A sors utólagos fintora, hogy először a röszkei őrsre kerül parancsnok-helyettesként. Két évvel később már jogi egyetemre jár, 1982-ben végez, de a szakvizsgát csak 25 évvel később, 1997-ben teszi le.

Nem túl részletes – hozzáférhető – életrajzában a következő lépcső, hogy 1991-től a Határőrség parancsnokhelyettese. Innen 1999-ben kellett távoznia. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de tény, hogy akkoriban sok zavaros ügyről lehetett hallani az országos parancsnokság háza tájáról. Bakondit - tábornokként - 47 évesen nyugdíjazták.

Orbán Viktor akkori miniszterelnök – pontosabban Pintér Sándor belügyminiszter – hamar felfedezi a kallódó tehetséget, és máris a Felső-Tiszai árvizek újjáépítési és helyreállítási kormánybiztosaként számítanak rá. Nem marad sokáig feladat nélkül.

A vadul hömpölygő vizek után az irányított vízsugarak közelébe kerül. A tűzoltóság és a polgári védelem integrációját bízzák rá, így lesz „alapító parancsnoka” az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak.

A korabeli sajtó megírta: az összevonáskor a csaknem ezer főállású polgári védelmisből mintegy 900-at kirúgtak. Menesztették a megyei polgári védelmi szolgálatok vezetőinek mintegy 90 százalékát is – helyükre jórészt nem szakirányú végzettségű tűzoltók kerültek.

Korábban mintegy 200 helyi szervezeti egységgel működött a polgári védelem. Ez biztosította, hogy mindenhol kellő helyismerettel rendelkeztek egy-egy katasztrófahelyzet elhárítására. A helyi polgári védelmisek tisztában voltak a környék rizikós útszakaszaival, tudták, hogy hol van a legközelebb vészhelyzet esetén bevehető, akár kölcsönkérhető nehézgép, szivattyú, egyéb műszaki eszköz.

Közismert tény, hogy Bakondi rendkívüli módon ambicionálta volna, hogy a 2002-es választások után – Fidesz-győzelem esetén – ő legyen a következő belügyminiszter. Csakhogy 2002-ben kormányváltás volt, ami után leváltják őt is, és fel is jelentik az úgynevezett martinsalakos házak újjáépítése körül talált anomáliák miatt. Végül megszüntetik ellene az eljárást.

Civilben Bakondi ügyvédnek áll, és nem csupán jogi képviselője, hanem felügyelőbizottsági tagja is lesz az UD Zrt-nek, melynek botrányaitól sokáig hangos volt a sajtó.

Újra a fedélzeten

A második Orbán-kormányhoz ismét az árvíz sodorja vissza. 2010 nyarán előbb árvízi újjáépítési biztos lesz, majd újra kinevezik a katasztrófavédelem vezetőjévé. Számtalan kritika érte őt amiatt, hogy úgy irányítja a tűzoltóságot, hogy még az önkéntes tűzoltók számára előírt 40 órás alaptanfolyamot sem végezte el. És bár a belügyi vezetés igyekezett vezetői erényeivel, rendvédelmi tapasztalataival tompítani a támadásokat, valójában semmiféle szakmai – törvényi – előírásnak nem felelt meg. (A tűzoltók összetartó, öntudatos emberek, büszkék hivatásukra. Talán nem is véletlen, hogy a nagyszabású átalakítások, törvénymódosítások idején épp a tűzoltók voltak az elsők, akik nagyszabású tüntetést szerveztek 2011-ben, és a „bohócforradalom” is ennek következménye volt.)

Reaktiválásakor az újra várható ellenállást úgy próbálták megelőzni, hogy a nyugalmazott határőr vezérőrnagyot immár tűzoltó vezérőrnaggyá nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. És, hogy Bakondi lelkét is megérinthették a kritikák, azt az jelzi, hogy – sokak szerint – meggyűlölte a tűzoltó szót. Mint a Lánglovagok című tűzoltó portál kommentálta ezt: „megkezdődött a tűzoltó és a tűzoltóság szó kiirtása a köztudatból. A nagy tudással, tapasztalattal rendelkező tűzoltók jelentős részét eltávolították, nyugdíjba kényszerítették, és egykori katonatisztek, határőrök, botcsinálta tűzoltók játszótere lett a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok irányítása.” Még a tűzoltózenekar nevét sem tűrte el, az is katasztrófavédelmi zenekar lett.

Eközben a kolontári vörösiszap-katasztrófa után, 2010. október 14-én Bakondi lett a szennyezést okozó MAL Zrt. kvázi vezérigazgatója is. Volt ezen kívül „télügyi kormánybiztos”, árvízi kormányfői megbízott, majd helyreállítási biztos is. A 2013. márciusi rendkívüli hóhelyzet elégtelen, és nevetséges kezelése is elsősorban az ő nevéhez köthető. A teljes inkompetencia jeleként írták meg, hogy az M1-esen 14-16 órát vesztegeltek a hóban autósok, miközben az autópályához közeli Tatabányán ott álltak a honvédség hókotróval is felszerelhető T-72-esei. Ezeket végül csak másnap késő délelőtt vetették csak be.

Miniszteri ambícióiról továbbra sem tett le – mondják ismerői -, de ezúttal valamiféle belbiztonsági vagy orosz mintára „rendkívüli helyzetek minisztériuma” felállítását szerette volna elérni.

Megint nyugdíjban, de a frontvonalban is

Az idén áprilisban végleg nyugdíjba küldték Bakondit, mert elérte a hivatásos szolgálat (új) felső korhatárát. Ebből az alkalomból a Lánglovagok portál emlékeztetett rá, hogy a tábornok szerintük milyen károkat okozott a magyar mentő tűzvédelemben.

A főigazgató a hivatásos tűzoltók önkéntes tevékenységét nem nézte jó szemmel, az Alaptörvényt és több más jogszabályt felülírva megtiltotta, hogy a tűzoltó egyesületekben és szövetségekben vezető tisztséget vállaljanak. A Lánglovagok Egyesület panasza nyomán az alapvető jogok biztosa el is marasztalta Bakondit. Ezért aztán kormány törvényi erővel korlátozta a hivatásos tűzoltók egyesülési jogát. Egy kiszivárgott pszichológiai jelentés szerint a tűzoltóknál a kiégés jelei tapasztalhatók. A katasztrófavédelem adóssága eközben 2014-ben egymilliárd forint fölé emelkedett.

A Népszava is írt róla, hogy olyan védőruhát vásároltak a tűzoltóknak, mely csak „igen mérsékelten” tűzálló, az új, magyar gyártású tűzoltóautót pedig úgy állították rendszerbe, hogy csapatpróbára sem bocsájtották. A főigazgatónak a tűzoltóságok kommunikációjának, a tűzoltók és újságírók addigi kapcsolatának szétverését is tulajdonítják.

És bár a különféle felmérések szerint a legmagasabb bizalmi indexe a lakosság körében a tűzoltóknak van, a létszámukat folyamatosan csökkentették, munkaerejüket végletesen kihasználják. Ugyancsak a Lánglovagok írta meg, hogy a beosztott tűzoltók státuszainak száma 2011. december 1-jén például 3278 fő, míg 2015. július 1-jén 2501 fő volt. Igaz, időközben egyetemi szintre emelték a tisztképzést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen három tanszéken - tűzoltó, polgári védelmi, iparbiztonsági – folyik oktatás.

Még élnek a távlati tervek is

Bakondi nem sokáig múlatta pihenéssel nyugdíjas napjait. Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója lett. E minőségében – forrásaink szerint – a rendőrség, a honvédség, és természetesen a katasztrófavédelem szervezeti fölött afféle komisszári feladatokat is ellát. A Népszava írta meg néhány hete, hogy a menekültügy kapcsán sokan úgy vélik, Bakondi vezeti már a rendőrséget, nem a főkapitány, de még csak nem is Pintér Sándor belügyminiszter. Az akkoriban még a háttérben tevékenykedő Bakondi előlépése a reflektorfénybe éppen ezt a vélekedést erősíti.

Ráadásul a nyugalmazott tábornok erős, gyakran megalapozatlan, pontatlan forrásokból származó kijelentéseket tesz. Ilyen volt például a szerb határon átdobált gyerekekről szól bejelentése, az „azonosított terrorista” elfogása is, vagy éppen a horvát rendőrök „lefegyverzése”. Ezek nem állták ki a valóság próbáját.

Rendőrségi forrásaink arra hívták fel a figyelmünket, hogy ismereteik szerint Bakondi továbbra sem tett le nagyobb ívű távlati terveiről, hogy egy giga-rendvédelmi minisztériumot hozhasson létre. Állítólag előrehaladott gondolkodás folyik arról, hogy a katasztrófavédelmet és a rendőrséget összevonják, és valóban létesüljön egy nagy belbiztonsági szerv, saját minisztériummal. Az, hogy Bakondi meglehetős önállóságot mutatva nyilatkozik rendőrségi kérdésekről az illetékesek helyett is, valamint, hogy Orbán Viktort ő tájékoztatja, illetve tesz neki javaslatokat, pozíciójának erősödését is jelzi.

És, míg a közvélemény, és a politika elsősorban azzal foglalkozik, milyen következményei lehetnek a honvédség bevetésének a határon, megfeledkeznek Bakondi egyik korábbi „vívmányáról”, vagyis arról, hogy 2012 óta a tűzoltók azonos alapkiképzést kapnak a rendőrökkel. Ez azt jelenti, hogy például megtanítják őket a gépkarabély használatára, lövészeten is részt vesznek, harcászatot tanulnak. A Belügyminisztérium akkori tájékoztatása szerint erre azért van szükség, mert „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a fegyveres ismereteket a tűzoltók a gyakorlatban is felhasználhassák, hiszen bármikor átvezényelhetik őket szolgálatra például a rendőrséghez”. Vagyis létezik jogszabály, mely szerint a tűzoltók is bevethetők a határvédelemre vagy bármely más rendfenntartói feladatra az országban.

Bakondi Györgyre – aki most főtanácsadóként nyugdíja mellé államtitkári fizetést, egymillió forintot húz havonta - tehát még figyelnünk kell.

Biztonsági kockázat?

Az MSZP szerint biztonsági kockázatot jelent a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, mivel "tömeghisztériát megalapozó, nemzetközi diplomáciai feszültségeket keltő valótlanságokat" állított a Magyarországra érkező horvát rendőrökről. A párt annak kivizsgálását sürgeti, hogy miként nyilatkozhat Bakondi György a rendvédelmi szervek nevében, ahhoz hozzájárult-e a bel-, illetve a honvédelmi miniszter. A kormányfő főtanácsadója pénteken bejelentette, lefegyvereztek negyven horvát rendőrt, akik a Magyarországra vonaton érkező menekülőket kísérték. Ezzel szemben a magyar rendőrség egy Bakondi Györgyöt cáfoló közleményben tudatta, nem volt semmilyen lefegyverzés, a kísérő rendőrök fegyvertelenek voltak.

Egy hét a menekültválság ügyében

MTI szeptember 15.: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez - annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok -, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.

MTI szeptember 15.: A főtanácsadó közölte, a Szerbia felől érkező migránsok két tranzitzónában - Röszkén és Tompán - nyújthatják be menedékkérelmüket. Itt regisztrálják személyes adatait, ujjlenyomatokat és arcképfelvételt készítenek, melyet rögzítenek az uniós adatbázisba. Hozzátette: a migráns a tranzitban nincs őrizetben, azt bármikor elhagyhatja.

MTI szeptember 16.: Bakondi György kitért arra, a rendőrség megfelelő létszámmal, felszereltséggel és rendkívül higgadtan járt el a három érintett határátkelőhelyen és a tranzitzónákban is. A zöldhatáron történő járőrözés pedig, amelyben a honvédség is részt vesz, megfelelő hatékonysággal képes volt arra, hogy a kerítésen átjutni kívánó, átjutó vagy a kerítést megrongáló emberek ellen intézkedjen. Szilárd a műszaki biztosítás, drónok, helyszíni kamerák rögzítik a történéseket - mondta.

MTI szeptember 17.: A főtanácsadó közölte, a röszkei támadásban húsz rendőr sérült meg, ketten súlyosan, hárman ugyan könnyebben, de ők is kórházba kerültek. Az öt rendőr csütörtökön is kórházi ellátásra szorult. Bakondi György tájékoztatása szerint, a keddtől hatályba lépett intézkedések következtében nagy arányban csökkent a határsértők száma.

MTI szeptember 18.: Bakondi György elmondta, hatszáz katona már megérkezett, pénteken további ötszázan, a hétvégén pedig hétszázan kezdik meg az ideiglenes biztonsági határzár építését. A leginkább veszélyeztetett szakaszokon, mintegy 41 kilométeren már pénteken elkészül a határzár - tudatta a főtanácsadó. Bakondi György közölte, erősítésként már kétszáz rendőrt vezényeltek a térségbe, pénteken száz, a hétvégén pedig további ötszáz fő érkezik a horvát-magyar határhoz.

MTI szeptember 19.: Bakondi György közölte, a zöldhatár lezárása megakadályozza, hogy jelentős migránstömegek a magyar lakosság biztonságát érintően a legváratlanabb helyeken bukkanjanak fel - közölte. Hozzáfűzte, hogy mindenfajta határőrizeti szigorítás feltétele a műszaki határzár és a jogi oltalom megléte.

MTI szeptember 20.: Szerbiától Magyarország garanciákat kapott arra, hogy a szerb fél gondoskodik a határforgalom megfelelő ellenőrzéséről - mondta az M1 aktuális csatornának a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap. Valamennyi határátkelőnél, Röszkénél is megfelelő rendőri erők tartózkodnak, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni az államhatár biztonsága érdekében.