Merkel a szíriai elnököt is bevonná a rendezésbe

Angela Merkel német kancellár szerint Bassar el-Aszad szíriai elnököt is be kell vonni a Szíriát több mint négy éve sújtó fegyveres konfliktus megoldása érdekében. 

Az AFP hírügynökség jelentése szerint Merkel a tegnapi brüsszeli csúcson úgy fogalmazott, hogy a példátlan menekülthullámot szülő szíriai háború befejezéséhez több szereplőt be kell vonni. „Nekünk tárgyalnunk kell nemcsak az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, hanem a fontosabb regionális szereplőkel is, mint Irán, és a szunnita országokkal, jelesen, Szaúd-Arábiával is.” 

Szerző

Orbán: ha nem tetszik a kerítés, átengedjük a migránsokat

Publikálás dátuma
2015.09.24. 10:10
Szerbiából érkezett menekültek a horvátországi Opatovacnál 2015.09.22-én. a Fotó: David Ramos/Getty Images
Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtök hajnalban, a megbeszéléseket követően. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón közölte: egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást. Szijjártó szerint azért, mert Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, még nem bomlott meg a visegrádi országok egysége, Milanovic horvát miniszterelnök pedig úgy fogalmazott Orbánról, hogy hiába hajtogatta a magáét, igazából nem sikerült meggyőznie.

Hatból ötben állapodtak meg

"Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk". A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.

A görög határok védelme lenne a legfontosabb
A szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli csúcsértekezletre érkezve. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja. "Ha pedig ebben nem támogatnak, akkor mondják meg világosan, hogy Schengennek nincs többé kötelező ereje, és akkor szervezünk egy korridort, melyen keresztül a bevándorlók elmehetnek Ausztriába vagy Németországba" - nyomatékosította a miniszterelnök.

Nincs meg a bátorság Európában

"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.

"Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.

Ezeket javasolta Orbán Brüsszelben

Milanovic: Orbán nem győzött meg
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök úgy fogalmazott a találkozó után: Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni, majd hozzátette: számára fontos, hogy ne rontsanak tovább a két ország viszonyán, amely az utolsó 25 évben - az Ina horvát olajipari vállalat körül kialakult ellentéteket leszámítva - jó volt. Végül megjegyezte: "Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm".

A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.

Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot". Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.

Nem hibáztatja a németeket

Újságírói kérdésre, hogy hibáztatja-e Németországot a menekültáradatért, a miniszterelnök azt mondta: ez kizárt, sosem hibáztatna senkit, a legkevésbé Németországot. "Együtt kell működnünk a németekkel. Nehéz helyzetben vannak. Ezt meg kell értenünk" - hangoztatta Orbán Viktor.

Káoszba süllyedhet az unió

Angolul adott nyilatkozatában a kormányfő világossá tette, hogy Magyarország nem a határokat zárja le, hanem a zöldhatárt, és aki be akar lépni Magyarországra, ezt jogszerűen megteheti a határátkelőknél. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Schengeni Egyezmény betartása, a külső határok megvédése nem szándék kérdése, hanem jogi kötelezettség. "Ha nem követjük a szabályokat, az egész Európai Unió káoszba süllyed. Követni kell a szabályokat, és helyre kell állítani a törvényes rendet" - szögezte le a miniszterelnök.

Egymilliárd euróval nő a szír menekültek támogatása

Szakértő: megkésett az EU-csúcs

"Rendkívüli mértékben megkésett" volt a migrációs válság fejleményeit és lehetséges megoldásait megvitató szerdai EU-csúcstalálkozó, amely ráadásul nem hozta meg a várt áttörést sem - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtökön. Úgy fogalmazott, az előre közzétett pontok nagy része olyan intézkedéseket -  például az unió egységes védelme - tartalmazott, amelyeket már két éve meg kellett volna hozni. Kiemelte, "azt az alapvető stratégiai áttörést, amire Európa és a világ várt, nem hozta meg" a találkozó.

Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal. Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet. Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

Szijjártó: nem bomlott meg a V4-ek egysége

Nem bomlott meg a visegrádi országok egysége amiatt, hogy Lengyelország a belügyminiszterek keddi találkozóján megszavazta a kvótarendszert - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, a V4 tagországok szuverén államok különböző adottságokkal, így természetesen előfordulhat, hogy fontos kérdésekben nem azonosan döntenek. Előfordulhat, hogy a kvótarendszerben történtek olyan változtatások, ami miatt Lengyelországnak mégis elfogadhatóvá vált a javaslat - mondta.

Korábban írtuk: Angela Merkel német kancellár a brüsszeli tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia. "A kétmillió menekült nagy kihívás Törökországnak, és meg kell fontolnunk, hogyan segítsünk" - mondta.

David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását - vélekedett Cameron.

Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is.

Európa egy értékközösség, ezért azoknak, akik nem osztják annak értékeit és elveit, el kell gondolkodniuk arról, helyük van-e az Európai Unióban – jelentette ki Francois Hollande francia elnök szerdán, a csúcsra érkezve.

Lásd még: Európa döntött - Átdolgozzák a "nyitott ajtók politikáját"

Hat pont árnyéka
Kérdéseink a kormányfő hat pontjáról:
  • Miért nem Budapesten terjesztette elő hivatalosan a magyar kormányfő a hat pontját?
  • Miért nem tárgyalt róla előzetesen a parlamenti pártokkal, amelyek vezetőit - a távol maradó DK kivételével - egyszer már külpolitikai paravánnak használta?
  • Mi akadályozta meg abban, hogy a magyar államigazgatást időben felkészítse arra a menekülthullámra, amelyet ő hónapokkal előre látott? 
  • Mi akadályozta meg abban, hogy a határ nem vitatható védelme mellett, a magyar állam közpénzből emberséges körülményeket teremtsen a menekülteknek, őket tájékoztassa és ellássa, a menedéki eljárást felgyorsítsa?
  • Ha nem tudott megbirkózni az uniós jogban nemzeti hatáskörbe rendelt schengeni határvédelemmel, miért nem kért idejében Brüsszeltől segítséget?
  • Ha európai határellenőrzést sürget Görögországban, és az Unió külső határán, akkor miért tiltakozik az ellen, hogy Magyarországot frontállammá minősítsék, hogy a schengeni határt európai erő őrizze, hogy uniós ellenőrző pontokat állítsanak fel? - F. R.

 

Szerző
Frissítve: 2015.09.24. 12:17

„Európa rossz szelleme Orbán Viktor”

Publikálás dátuma
2015.09.24. 08:23

Le Monde

„Európa rossz szelleme Orbán Viktor” - ezzel a címmel közölt portrét a Le Monde. Amikor ifjú volt, indul az írás, igyekezett lerombolni a Keletet a Nyugattól elválasztó falat. Mára az irány változott, Északot Déllel kellene szembeállítani, mindenképpen bezárni a kaput. A magyar kormányfő visszacsempészte a rendőrséget az európai határokra. Orbán - hite szerint - „az erős politikust” testesíti meg. Vele szemben az elpuhult Európa, amelyet megszédített a sokszínű kultúra. Merkel abban bűnös, hogy kitárta karjait a háború elűzte szíriaiak előtt. Holott Orbán defenzívában van. A februári parlamenti választásokon elveszítette kétharmados többségét. A Fidesz stratégái reményt vesztve keresik vezető eszméiket. Még konzervatív körökben is az a vélemény terjed, hogy nyugtalanító Viktor elmeállapota. Távol az idő, amidőn ez a kálvinista paraszt ivadék Moszkvát provokálta, és még a liberális filozófiáért rajongott. A magyarok most elszigetelten vergődnek a szláv, germán és latin tengerben.

Szerző