Bezárták az életveszélyes uszodát Szekszárdon

Statikailag veszélyessé vált, ezért bezárták a szekszárdi fedett uszodát - jelentette be a város polgármestere csütörtökön a tolnai megyeszékhelyen.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: a nyári karbantartás alatt az üzemeltető Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. végeztetett statikai vizsgálatot. A szeptember közepén elkészült szakvélemény szerint az épület fa tartószerkezete olyan mértékben károsodott, hogy jelen állapotában nem nyithat ki az uszoda.

Az épületnek azokon a részein, amelyeket burkolat takar, további vizsgálatokat kell végezni; a tető esetében, ahol a pára kicsapódott, még rosszabb állapotban lehet a szerkezet - tette hozzá.

Az 1975-ben épült szekszárdi uszoda ugyanazzal a technológiával készült, mint a Pécsi Hullámfürdő - jegyezte meg. A pécsi uszodának a tetőszerkezetéről 2005-ben karbantartás közben leszakadt egy 30 négyzetméteres fémburkolat.

A helyreállítás költsége akár több százmillió forint is lehet, ezért inkább felgyorsítják a szekszárdi élményfürdő területén tervezett fedett uszoda építését. Ez a legkorábban tavasszal kezdődhet el - mondta a polgármester. Tájékoztatása szerint az iskolai úszásoktatást az élményfürdőnek egy hőszigetelt sátorral lefedett medencéjében végzik majd, a Szekszárdi Vízmű SE úszói és a szekszárdi vízilabda szakosztály sportolói a bátaszéki uszodában tarthatják edzéseiket.

Szerző
Témák
uszoda Szekszárd

Nézőpont: 87 százalék ellenzi a bevándorlást

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A Heti Válasz megbízásából szeptember 6. és 12. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét csütörtökön közölték.

A kutatás szerint a magyarok továbbra is befogadóak a ténylegesen háború elől menekülők kapcsán, őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be. Az illegális bevándorlást viszont 87 százalékuk ellenzi, és csak 7 százalék elnéző ezen a téren. Az illegális migrációt a baloldali pártok táborán belül is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem. 

A magyar-szerb határon létesített határzárat a megkérdezettek 55 százaléka támogatta. Közleményében az intézet megjegyezte, hogy a kutatás adatfelvétele még a szeptember 15-ei röszkei atrocitás előtt zajlott. Az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvóták elutasítottsága egyértelmű: e törekvést a megkérdezetteknek csak 28 százaléka támogatta. A brüsszeli kvótarendszer ugyancsak megosztja az elképzelést leginkább támogató baloldali pártok táborát.

A kutatásból az is kiderült: elsősorban gazdasági okokból és a terrorveszély miatt (32, illetve 29 százalék) félnek az illegális bevándorlást ellenző magyarok, 16 százalékuk első helyen a kulturális és vallási különbségeket, 14 százalékuk pedig az egészségügyi kockázatokat emelte ki.

A megkérdezettek 18 százaléka véli úgy, hogy a Magyarországra érkező illegális határátlépők elsősorban gazdasági bevándorlók, míg további 33 százalék szerint a migránsok inkább gazdasági bevándorlók, bár lehetnek köztük ténylegesen háború elől menekülők is. 

A megkérdezettek további 26 százaléka szerint a migránsok ugyan inkább háború elől menekülnek, de e csoport is úgy véli, lehetnek köztük gazdasági bevándorlók is. Csupán 11 százalékban - leginkább a baloldali szimpatizánsok - válaszolták azt, hogy a migránsok elsősorban a háború elől menekülnek.

A megkérdezettek elsősorban az Egyesült Államokat tartják felelősnek a Magyarországon kialakult menekültválságért. Tizenkilenc százalék szerint a válságért az Európai Unió és a vezető nyugat-európai államok, 17 százalék szerint a közel-keleti háborús helyzet, 15 százalék szerint pedig az Iszlám Állam terrorszervezet felelős. A magyar kormányt e kérdésben a teljes népesség mindössze 5 százaléka tartja felelősnek.

Szerző

Szijjártó elmondta mi lesz, ha megreccsen Schengen

Publikálás dátuma
2015.09.24. 14:23
FOTÓ: Molnár Ádám
Amennyiben a bevándorlási nyomás hatására a schengeni rendszer megreccsen, az övezetbe vetett bizalom lecsökken, akkor veszélybe kerülhet a magyar vállalatok külgazdasági teljesítménye - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság 4. exportkonferenciáján csütörtökön, Budapesten.

Kifejtette: az országhatárok ideiglenes lezárása jelentős tervezési problémát okozhat például a just in time rendszerben dolgozó, raktárkapacitás nélküli beszállító cégeknek, mivel a szállítási idő megsokszorozódhat. Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra - tette hozzá.     

Példaként említette, hogy egy magyar autóipari beszállító vállalat termékei általában 4 óra alatt érnek a magyarországi beszerzési ponttól Szerbiába, a röszkei határátkelő pár napos lezárása miatt azonban ugyanezt az utat 20 órába telt megtenni.     A szerdán kezdődött EU-csúccsal kapcsolatban Szijjártó Péter csalódottságát fejezte ki, hogy a külső határok védelmében nem történt előrelépés. Úgy vélte, hogy javaslatot készíthetett volna az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamtól milyen segítségre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan uniós erő, ami meg tudja védeni Görögország külső határát. Kiemelte, amíg az EU nem képes ezen uniós erő létrehozására, a gazdasági döntéshozók is kihívásokkal néznek majd szembe.     

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a masszív népvándorlási hullám még évekig fennmaradó probléma lesz. Rámutatott, hogy Irakban 8 millióan, Szíriában 12 millióan, a szubszaharai térségben 12 milliónál többen, Törökországban pedig hivatalosan 2 millióan élnek humanitárius segélyből, tehát az Európai Unió közvetlen térségében összesen 30-35 millió ember él, akik hirtelen menekültté, vagy bevándorlóvá válhatnak.     Kiemelte továbbá, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a Földközi tengeri útvonalat a téli időszakban nem lehet használni, ezért a bevándorlási nyomás a szárazföldre tér át, ennek következményeképp ismét emelkedni fog a bevándorlók száma.     

Mint mondta, miközben Európa a migrációt próbálja kezelni, a gazdasági-kereskedelmi kihívások kezelésére nem marad idő, félő, hogy lemaradása regionális integráció globális versenyében növekedni fog.     Kifejtette: a mostani globális politikai környezetben az Európa és Oroszország közötti együttműködés ellehetetlenült, ezáltal a keleti nyitás egyik fontos pillére elkezdett inogni, az orosz importigény csökkent, a gazdaság visszaesése a FÁK (Független Államok Közössége) országok gazdaságát is negatívan érintette, annak ellenére, hogy ezek az országok az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt elméletileg többet exportálhattak volna.     Emellett komolyan kell dolgozni a Kínába irányuló exportteljesítmény fenntartásán, és az arab világban is, ahol helyre kell tenni a nemzetközi sajtóban kialakult téves képet, miszerint Magyarország iszlámellenes, azért mert úgy véljük minden európai nemzetnek joga van döntést hozni arról, hogy egy más típusú nagyobb közösséggel meg akarja-e osztani az életét - ismertette a miniszter.     

Szijjártó Péter elmondta azt is: a kormánynak továbbra is az a célja, hogy belátható időn belül az export GDP-hez viszonyított aránya a legmagasabb legyen az EU-ban. Hozzátette: 2008-ban ez az arány 80 százalék, 2014-ben 91 százalék, 2015 első félévében pedig 97 százalék volt, ezáltal Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll.     Az exportnövekedés mértékének fenntartása érdekében egyebek mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 22 irodát nyit a Kárpát-medencében, terjeszkedik Japánban, Dél-Koreában, Argentínában és Chicago-ban is. Az Eximbank Zrt. közreműködésével pedig exportélénkítési hitelprogram indul, ami által 94 országra kiterjedve 21 milliárd euró jut az exportképes vállalatok, ágazatok finanszírozására - mondta. 

Szerző