Sok gyerek egyedül marad otthon, ha lebetegszik

Publikálás dátuma
2015.09.25. 16:51
Illusztráció/Thinkstock
A Profession.hu felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8-14 év közötti gyerek egyedül marad otthon betegség esetén. A vezető állásportál a gyermekápolás jogi és technikai vonatkozásait járta körbe. 

A gyermek lebetegedésekor a munkavállalók egyharmada egyáltalán nem vesz ki szabadságot, derül ki a Profession.hu több mint 500 családot vizsgáló kutatásából. A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a gyermekről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. Ennek egyik oka lehet, hogy a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, amely arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80%). Meglepő, hogy minden tizennegyedik esetben a válaszadók egyedül hagyják otthon hét évnél fiatalabb gyermeküket.

„Megfigyelhető, hogy a két végpontban, az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb annak megoldása, hogy otthon maradjanak a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók is félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs szinte soha megfelelő lehetőség – mondta el Sámson Dorottya, a Profession.hu szakértője. - „Sok cégnél szerencsére már belátták a helyzet megoldásának fontosságát és amennyiben a munkakör engedi, adnak lehetőséget az otthoni munkavégzésre ilyenkor. Egyes vállalatok akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizet a dolgozóinak, extra juttatásként” – tette hozzá.

Érdemes-e szabadságot kivenni?

Amennyiben otthon kell maradni a gyermekkel, a szabadság vagy a táppénz közül lehet választani. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is – szabadság kivétele sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja a kieső munkavállaló nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell. „A szabadság előnye viszont, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, vagyis a munkavállaló megközelítően olyan mértékű díjazásban részesül mintha dolgozna. Így amennyiben a munkáltató hozzájárul a szabadság kiadásához, úgy a munkavállalónak gyakorlatilag nincs keresetkiesése– tette hozzá Dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza. Fontos tudnivaló, hogy betegszabadságot a munkavállaló csak saját betegsége esetén vehet ki a keresőképtelenség első 15 napjára minden naptári évben.

A gyermek életkorával arányosan csökken a táppénz időtartama

A gyermek lebetegedése esetén gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénylésére jogosult a munkavállaló. Ezt az anya és az apa egyaránt igényelheti, fontos feltétel azonban, hogy csak a gyermekét saját háztartásában nevelő szülők igényelhetik. Ennek időtartamát a gyermek életkora határozza meg: egy éves korig korlátlan, 1-3 éves kor között évente 84 naptári nap táppénz jár egy gyermek után, 3 és 6 éves kor között évenként 42 naptári nap, 6 és 12 éves kor között pedig évenként 14 naptári nap jár gyerekenként (ilyenkor a naptári év helyett a gyermek születésnapjától számítják az év kezdetét). Tizenkét éves kor fölött nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna. A gyermekápolási táppénz összege ugyanúgy kerül kiszámításra, mint a saját jogon járó táppénz. Meg kell említeni, hogy a táppénz összege alacsonyabb mint a munkavállaló munkabére, és különösen a magasabb keresetűek számára jelent jelentős keresetkiesést, hiszen egy havi táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet – hangsúlyozta Dr. Mihovics Lívia.

Szerző

Ilyen lesz az új húszezres - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.09.25. 16:02

A Magyar Nemzeti Bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított húszezer forintos bankjegyeket, a jelenlegi húszezresbankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban, bevonásuk pontos időpontjáról az MNB később ad tájékoztatást - mondta Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke pénteken Budapesten, a megújított húszezer forintost bemutató sajtótájékoztatón.

Az alelnök elmondta: jövőre 70 éves lesz a forint, ebből az alkalomból a jegybank rendezvény-sorozatot indít, a korszerűbb bankjegyek elmúlt évben megkezdett kibocsátását 2015-ben a 20 000 forintos címlettel folytatja az MNB. Az új bankjegy péntektől a kibocsátásról szóló rendelettel összhangban törvényes fizetőeszköz lett, ezután, a készpénzes fizetésben résztvevő személyek és az eszközök (pénzfeldolgozó-gépek, ATM-ek, automaták üzemeltetői, pénztárosok) jegybank által támogatott felkészítését követően kerülnek forgalomba - fűzte hozzá.

Gerhardt Ferenc kiemelte: a régi bankjegyeket a bevonás napját követően a hitelintézetek és a posta pénztárai még három évig, az MNB pedig húsz évig díjmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre, azaz a megújított húszezresekre. Az új 20 000 forintossal kapcsolatos tájékoztató kiadványok, valamint a felmerülő gyakori kérdésekre adott válaszok az MNB honlapján (www.mnb.hu) a Bankjegy és érme menüpont alatt érhetők el - tette hozzá.

MTI Fotó: Illyés Tibor

MTI Fotó: Illyés Tibor

Pataki Tibor, az MNB készpénz-logisztikai igazgatója elmondta: a bankjegyek papírjának és kivitelezésének munkálatait a Diósgyőri Papírgyár Zrt. és a Pénzjegynyomda végezte. A 2014-2018 között zajló bankjegycsere teljes költsége mintegy 15 milliárd forint, ennek hozzávetőleg 60 százalékába került volna az, ha a bankjegyeket nem újítják  meg, azaz a régi húszezreseket a kopások miatt új, de azonos kivitelűekkel váltják fel.

Kérdésekre a jegybanki igazgató elmondta: a megújítás részeként a korábbi tízezer forintosok 60-70 százalékát már lecserélték a megújított tízezresekre. Az MTI kérdésére elmondta: tavaly összesen 1972 darab  hamisított bankjegyet találtak az országban, értékben a hamisított bankjegyekkel okozott kár mintegy 25 millió forintot ért el.

Szerző
Témák
MNB húszezres
Frissítve: 2015.09.25. 16:06

A Nézőpont közölte, mennyien elégedettek a magyar rendőrökkel

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyarok túlnyomó többsége, csaknem 80 százaléka elégedett azzal, ahogy a magyar rendőrség kezeli a migránskérdést - mondta az intézet ügyvezetője.

Fodor Csaba szerint "ebben nyilván benne van az is", hogy a választópolgárok látták, hogyan állt helyt a magyar rendőrség a röszkei határ megvédésekor. Megjegyezte: a migránshelyzet megítéléséről készített felmérésük után nem lepte meg az eredmény, hogy a migránskérdést kezelő rendőri munka tekintetében is pártokon átívelő egység látható.

A Nézőpont Intézet pénteken eljuttatta a szeptember 19. és 24. között készített közvélemény-kutatásának eredményét. Eszerint a megkérdezettek 78 százaléka elégedett azzal, ahogy a magyar rendőrség kezeli a migránskérdést. Összességében a baloldali pártszimpatizánsok is pozitívan ítélik meg a rendőrség teljesítményét e kérdésben - írták.

A közleményben kifejtették: a röszkei határnál a múlt héten történt atrocitás után készült felmérés alapján a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 40 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a rendőrség kezeli a migránshelyzetet. Az elégedetlenek aránya összességében rendkívül alacsony, 12 százalékos. Ezen belül a teljes mértékben elégedetlenek mindössze 3 százalékot tesznek ki. 

Még a baloldali szimpatizánsok többsége - az MSZP-s tábor 65, a DK-s tábor 77 százaléka - is pozitívan nyilatkozott a rendőrség munkájáról. Az elemzőintézet úgy fogalmazott: "az illegális bevándorlás elutasítása, illetve a kormány bevándorlási politikájának pártszimpatizánsokon átívelő támogatottsága mellett így abban a tekintetben is nemzeti egység van, hogy a rendőrség jól teljesít a migránskérdés kezelésében".

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatását ezer ember megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék - olvasható a közleményben.

Az intézet csütörtökön juttatta el az előző felmérésének eredményét, amely szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A kutatás szerint a magyarok továbbra is befogadóak a ténylegesen háború elől menekülők kapcsán, őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be. Az illegális bevándorlást viszont 87 százalékuk ellenzi, és csak 7 százalék elnéző ezen a téren. Az illegális migrációt a baloldali pártok táborán belül is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem.

Szerző