Csődközeli helyzetben a közműszolgáltatók

Az önkormányzati közműcégek jelentős hányada súlyos gazdasági helyzetbe jutott a rezsicsökkentés miatt. A kormány nem egyeztet az érintett helyhatóságokkal, emiatt nem kiszámítható az, hogy milyen sorsot szán a csőd felé sodródó vállalkozásoknak - írja Portfolió Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökének nyilatkozata alapján.

Az elnök szerint a mérséklődő terhek jelenthetnének megoldást a túlélésre az ivóvíz-, a szennyvíz-, és távhőszolgáltatók valamint a hulladékkezelő társaságok számára. A felhalmozott kintlévőségek következtében szinte az összes önkormányzati közműcég csőd közeli helyzetbe juthat jövőre. A TÖOSZ elnöke szerint az áram-és földgázellátás kivételével a többi közszolgáltatást újra az önkormányzatok kezébe kellene adni, hiszen ők a helyi lakosság igényeinek figyelembevétel tudják ezeket a közműcégeket irányítani.

A kormány azonban úgy tetszik másképp gondolja. Központosít, az állami, közösségi tulajdon túlsúlyát erőlteti, és - legalábbis a gáz és áramszolgáltatás területén - giga méretű közműcégeket hoz létre. Mi több, e cégek az "állam az államban" minta alapján, a föléjük rendelt hatóságok előírásait felülbírálva, önkényesen állapíthatják meg, hogy mikor adnak be üzleti tervet. Tóth Bertalan szocialista képviselő írásban kérdezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a hozzá tartozó Első Nemzeti Közműszolgáltató, illetve a Főgáz miért nem adott be üzleti tervet az E.ON és a GDF Suez lakossági ügyfeleinek átvételéhez kapcsolódóan. Mint ismeretes emiatt 2x15 millió forintos büntetést rótt ki az energiahivatal a Főgázra. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint az üzleti terv hiánynak beláthatatlan következményei lehetnek.

Lázár János válaszában a Főgáznak adott igazat a hatósággal szemben, mondván ilyet a MEKH nem is kérhetett volna, mert a vonatkozó jogszabályokban ilyen kötelezettség nincs előírva. Az üzleti terv elkészítésétől azért is ódzkodott a Főgáz, mert koncepcionális vita alakult ki a hatóság és a Főgáz között, ez utóbbi úgy gondolja, hogy a nemzeti közműszolgáltatás egészére kell üzleti tervet készíteni, nem a kivonuló szolgáltatók átvett fogyasztói csoportjaira. A másik ok az volt, hogy éppen folyamatban volt a GDF Suez ügyfélszolgálati részének felvásárlása, és a tervben üzleti titkokat is kénytelen lett volna felfedni a Főgáz, meg ígéretet tett, hogy titokban tartja az üzlet előkészítését.

Nem tudni mikor alakult át az üzleti terv elmaradásának indoklása, ugyanis a hatóság honlapján olvasható Főgáz válasz kivonata szerint az országos egyetemes szolgáltató augusztusban még arra hivatkozott, hogy nem volt lehetősége megfelelő megalapozottságú tervet elkészítenie, mert nem volt elég ideje rá. A büntetés kiszabásának alapja pedig az, hogy a MEKH felhívásában az szerepel, ha valamely cég ajánlatot a fogyasztók átvételére, azt üzleti tervvel támassza alá. A Főgáz tett ajánlatot, tehát magára nézve kötelezőnek ismerte el az üzleti terv készítését is. Ettől függetlenül, a miniszteri válasz alapján talán év végére lesz a Főgáznak üzleti terve a csaknem három millió gázfogyasztó ellátására.