Előfizetés

Ciprasz gyorsítana

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Görögországnak gyorsan kell lépnie ahhoz, hogy biztosítsa a nemzetközi hitelcsomag fejében foganatosított gazdasági reformcsomag pozitív felülvizsgálatát és a következő hetekben megkezdhesse a tárgyalásokat az adósságcsökkentésről a hitelezőkkel, jelentette ki Alekszisz Ciprasz miniszterelnök az új görög kabinet tegnapi első kormányülésén.

Elmondása szerint második kabinetjének prioritásai közé tartozik az ország adósságának átstrukturálása, fenntarthatóvá tétele valamint a gazdaság versenyképességének visszaszerzése, a bankok újratőkésítése, likviditásuk biztosítása. A régi-új miniszterelnök hangsúlyozta, a reformprogram sikeréhez, valamint ahhoz, hogy Görögországnak ne kelljen visszatérnie a szélsőséges neoliberális receptekhez, társadalmi kohézióra van szükség. Ciprasz egyben ígéretet tett a 25,2 százalékos, európai viszonylatban is kiugróan magas görög munkanélküliség visszaszorítására. Első kormánya július 13-án írta alá a megállapodást a nemzetközi hitelezőkkel, s vállalta a megszorításokkal járó reformot. Így három évre szóló 86 milliárd eurós hitelhez jutott.

Megtörhet hétfőn a jég?

G.M.
Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:34
Ez a kézfogás a 2013-as szentpétervári G8 csúcson történt. Azóta nem volt Obama–Putyin kétoldalú találkozó FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
A Fehér Ház is megerősítette a Kreml közlését, hétfőn valóban sor kerül az Obama-Putyin találkozóra. Washington közölte, a kezdeményezés Moszkvától jött. A két elnök Szíria és Ukrajna kapcsán egyeztet. A szíriai rendezés, Aszad elnök esetleges bevonása a politikai rendezés folyamatába a német koalíciót is megosztja.

Csütörtök este jelentette be a Kreml, hogy szeptember 28-án hétfőn New Yorkban az ENSZ-közgyűlés alkalmával találkozik és egyeztet Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A két vezető viszonya az ukrán válság kirobbanása óta mélypontra került. A két vezető legutóbb a 2014-es kínai APEC-csúcson találkozott, azóta csak telefonon érintkeztek.

Tegnap a Fehér Ház is megerősítette a találkozó tényét, de jelezte, Moszkva kezdeményezte azt. Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatón azt mondta, Putyin nemcsak hogy türelmetlenül várta ezt a találkozót, hanem „elkeseredetten akarta azt”. Az orosz fél többrendbeli kérése alapján úgy tűnik, Moszkva igencsak érdekelt abban, hogy létrejöjjön az egyeztetés az amerikai elnökkel. A sajtótájékoztatóról beszámoló New York Times szerint Obama végül úgy döntött, hogy jelen helyzetben van értelme annak, hogy Putyinnal négyszemközt tárgyaljon, hogy láthassa, mennyire érvényesíthetők az Egyesült Államok érdekei. Egy fehér házi forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy Obama szerint „felelőtlenség lenne, ha eltekintene annak esélyétől, hogy rendezzék a nehézségeket Ukrajna és Szíria ügyében.”

A Fehér Ház azt is közölte, az amerikai elnök kérni fogja Vlagyimir Putyintól, hogy tárgyalásukon adjon magyarázatot arra, miként fog Oroszország szíriai katonai jelenléte hozzájárulni az Iszlám Állam legyőzéséhez. Ugyanakkor kérni fogja, hogy Oroszország tartsa tiszteletben a februári minszki tűzszünet előírását, és az év végéig vonja ki katonáit Kelet-Ukrajnából. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter pedig azt szögezte le, a Szíria kapcsán folytatott tárgyalás nem fog változtatni az amerikai szankciós politikán, amelyet Oroszország kelet-ukrajnai katonai szerepvállalása miatt foganatosított.

Washington és Moszkva között Szíria kérdésében kibékíthetetlennek tűnő ellentét feszül. Putyin Bassar el-Aszad elnök bevonása nélkül elképzelhetetlennek tartja a rendezést, míg Washington csakis egy Aszad nélküli konfliktusmegoldásban gondolkodik.

Ugyanez a kérdés az európai politika szereplőit is megosztja. A német kancellár javaslata, miszerint az európai menekültáradatért nagy mértékben felelős szíriai konfliktus megoldása érdekében minden felet be kell vonni a rendezésbe, beleértve Aszad elnököt is, berlini kormányzati körökben sem szerzett túl sok támogatót. Angela Merkel szerdán Brüsszelben a rendkívüli migrációs csúcson vetette fel a kérdést. A DPA hírügynökség szerint még külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier sem állt ki teljes mértékben a kancellár álláspontja mellett. A német diplomácia vezetője úgy fogalmazott, nem az Aszaddal való direkt tárgyalás „az elsődleges kérdés, hanem az, hogy vessünk véget a közel öt éve zajló háborúnak”. Steinmeier azonban hangsúlyozta, hogy döntő lépéseket kell tenni a konfliktus politikai lezárása érdekében, mert „katonai megoldás nem létezik”.

Közös fellépésre van szükség, az álláspontok különbözőségén túl kell lépni, biztosítani kell, hogy Szíria egységes, szekuláris állam maradjon, szögezte le. Csütörtökön e célból egyeztetés zajlott a német, brit, francia külügyminiszter és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főbiztos között Párizsban. A brit és a francia vezetés közismerten elutasítja a gondolatot, hogy a szír elnök szerepet kapjon rendezési folyamatban. A Die Welt úgy tudja, hogy a berlini koalíció külpolitikáért felelős szereplői is ellenzik Aszad bevonását az egyeztetésekbe. Berlini körökben arra is hivatkoznak, hogy lehetetlennek tűnik azonos tárgyalóasztalhoz ültetni minden érintett felet, nemcsak a különböző lázadó csoportokat és Aszadot, hanem Oroszországot, Iránt, Szaúd-Arábiát is.

Moszkva viszont üdvözölte Merkel felvetését. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint ez megegyezik Putyin álláspontjával, aki szerint „irreális dolog kizárni konfliktus lezárást célzó tárgyalásokból Szíria legitim elnökét”.

A DPA német hírügynökség azonban megjegyzi, hogy a német kancellár zsúfolt programja nem teszi lehetővé, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlésen, így minden bizonnyal nem kerül sor Merkel-Putyin találkozóra is. Németországot Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter fogja képviselni.

Kaczynski vezet, de nem eléggé

Megnyerné a parlamenti választásokat Jaroslaw Kaczynski euroszkeptikus konzervatív pártja, ha most rendeznének választásokat, de egyedül nem tudna kormányt alakítani. Lengyelországban október 25-én rendezik meg a parlamenti választásokat, tegnap két felmérést is nyilvánosságra hoztak, amelyeket az AFP hírügynökség ismertetett, mindkettő hasonló eredményt mutatott.

A CBOS Intézet felmérése szerint Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosságnak (PiS) győzelme ellenére a kormányalakításhoz szüksége lenne még a leginkább a protest szavazatokra építő Kukiz’15 tömörülésre, az egykori rockzenész, Pawel Kukiz pártjára, amely már az államfőválasztáson is komoly meglepetés-eredményt ért el, annak ellenére, hogy sem kiforrott programja nincs, sem különösebb ígéretet nem tett az egyéni képviselői választási rendszer bevezetésén túlmenően. Kukiz militáns retorikája ugyancsak jobboldali nacionalista.

A tegnap ismertetett közvélemény-kutatások szerint a PiS támogatottsága 34 százalékon áll, a Donald Tusk európai uniós kinevezését igencsak megszenvedő kormánypárt, a liberális centrista Polgári Platform (PO) a voksok 30 százalékára számíthat, Kukiz tömörülése 7 százalékon áll, a PO jelenlegi koalíciós partnere, a Parasztpárt (PSL) épp a bejutási küszöbön, 5 százalékon egyensúlyoz. A szeptember 17-23 között végzett felmérés a kormánypártnak kedvező elmozdulást jelzett a választói opciókban. Kaczynski pártja 2 százalékot rontott, az Ewa Kopacz miniszterelnök vezette PO viszont 3 százalékkal nőtt az utóbbi hónapban. Kukiz formációja jelentős, 5 százalékos népszerűségvesztést könyvelhetett el.

A Polska Press és az Opinia Dobra intézet felmérése szerint is Kaczynski pártja áll az élen. Az ő mérésük szerint a PiS és a PO közötti különbség sokkal nagyobb, a PiS 39,2 százalékon, a PO 25,7 százalékon, a Kukiz'15 pedig 9,8 százalékon áll. Ebben az adatsorban negyedik helyen a Egyesült Baloldal jelenik meg 8,1 százalékkal, a Parasztpárt ötödik 5,8 százalékkal és bejutnának még a parlamentbe a neoliberális Nowoczesna is 5,5 százalékkal.

A PiS miniszterelnök jelöltje nem Jaroslaw Kaczynski, hanem egy nő, Beata Szydlo.