Áder János a párizsi klímacsúcson fenyegeti a világot

Publikálás dátuma
2015.09.26. 10:38
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Ha a világ országai az év végi párizsi klímacsúcson nem lesznek eredményesek a klímaváltozás elleni fellépésben, akkor nem lesz teljesíthető egy sem az ENSZ pénteken elfogadott fenntartható fejlesztési céljai közül -  erre a magyar államfő figyelmeztetett a világszervezet fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján, New Yorkban.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a Római Klub több mint 40 évvel ezelőtt fogadta el jelentését, amely rávilágított arra, hogy az addig korlátlannak tartott fejlődés nem fenntartható. Szerinte a világ országainak nemhogy 40 éve nincs, de hamarosan 40 napja sem marad a megegyezésre.

Sokan és sokszor idézték azt a kelet-afrikai közmondást, hogy a Földet nem őseinktől örököltük azért, hogy azt tegyük vele, amit akarunk, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön. Csakhogy az eddigi párizsi klímafelajánlásainkat nézve, ha nem térünk észre, gyermekeink örökségét feléljük, megsemmisítjük, elherdáljuk - mondta beszédében a magyar államfő, aki amúgy az állami földek eladása,   vagy a Városliget tervezett beépítése, a magyar gyermekek örökségének elherdálása kapcsán,  itthon nem szólalt meg. ( Ma délután civil szervezetek tiltakoznak a helyszínen, a tervezett gigaberuházás, a Liget-projekt hatalmas múzeum-épületei az elsősorban zöldfelületéről híres Városliget természeti értékeit veszélyeztetik ).

Ha Párizsban nem leszünk eredményesek, és még több széndioxidot bocsátunk ki a légkörbe, és még tovább fűtjük a bolygót és még inkább fokozzuk az elmúlt évek káros hatásait, akkor a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-termelés, a fenntartható vízgazdálkodás csupán vágyálom marad. Áder rámutatott arra is, hogy a megművelhető területtel együtt csökken a megtermelhető élelmiszer mennyisége, ha pedig tovább gyorsul a víz körforgása, a hidrológiai ciklus, akkor egyre gyakoribb és egyre súlyosabb természeti katasztrófákkal kell számolni. Ha tovább folytatódik a tengerek, óceánok savasodása, akkor egymilliárd ember elsődleges élelmiszerforrása kerül veszélybe - vázolta a fenyegető jövőt a külföldön a világ környezetét harciasan védelmező magyar államfő, aki utalva a jelenlegi állapotokra is, hozzátette: a végén háború és a mostaninál lényegesen nagyobb mértékű migráció következik.

Szerző

Szerb miniszterelnök: nem irányítottunk menekülőket a magyar határ felé

Publikálás dátuma
2015.09.26. 10:27
Fotó: David Ramos/Getty Images Hírek
Alexandar Vucic szerb miniszterelnök a horvát közszolgálati televíziónak (HRT) adott interjújában közölte: Szerbia nem irányította át a menekülteket Horgosra, a magyar határra.

Semmilyen folyosót nem nyitottunk Magyarország felé. A menekülteket továbbra is úgy fogadjuk, ahogy eddig tettük - jelentette ki a szerb kormányfő. A csoportok megérkeznek Presevóba és Belgrádba, majd ők döntik el, merre akarnak tovább menni - tette hozzá. Vucic mindezzel arra is reagált, hogy a horvát miniszterelnök megvádolta, összejátszik Budapesttel. 

Szerbia az elmúlt öt és fél hónap alatt több menekülőt fogadott, mint Horvátország és Magyarország összesen - jelentette ki Szerbia miniszterelnöke, hangsúlyozva: senki nem kérdezte meg Magyarországon - amikor oda áramlottak a csoportok, és amikor egy menekült sem volt még Horvátországban -, hogy összejátszik-e Belgrád Zágrábbal.  A miniszterelnök leszögezte, hogy senki sem akar rosszat Horvátországnak. 

A horvát hatóságok hétfőn lezárták a bajakovói határátkelőt - a két ország közötti legforgalmasabb átkelőhelyet - a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, a romlandó árukat szállító kamionok kivételével. A másik hét átkelőt már múlt pénteken lezárták a horvát hatóságok. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. A horvát hatóságok csütörtökön megnyitották az alsóbbrendű tovarniki átkelőt, de csak a személyforgalom előtt. A szerb rendszámtáblájú teherautókat itt sem engedték át.

Szerző

Katalónia: irány a függetlenség?

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:40
Készülnek a selfi e-k a függetlenségpártiak zászlaja előtt Barcelonában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Előrehozott tartományi választásokat tartanak holnap Katalóniában. Formálisan csupán a helyi törvényhozás összetételéről döntenek a választók, de valójában ennél jóval nagyobb a tét. Artur Mas tartományi kormányfő újabb függetlenségi referendumként tekint a voksolásra. Ha a nacionalista pártok abszolút többséget szereznek, azt ígérik, hogy másfél éven belül egyoldalúan kikiáltják a 7,5 millió lakosú tartomány elszakadását Spanyolországtól. A madridi kormány szerint ez megvalósíthatatlan forgatókönyv.

Zászlóháborút vívtak a politikusok a barcelonai városháza erkélyén a hagyományos őszi ünnepen. A függetlenségpártiak a katalán szeparatisták zászlaját akarták a párkányra teríteni, míg az elszakadást ellenző, kormányzó Néppárt politikusai a spanyol zászlót hozták magukkal. A vita dulakodásba torkollott. Artur Mas, a katalán kormányzat vezetője meg sem próbálta csillapítani a huzakodókat, nyilván azt remélve, hogy a látványos zászlócsata is hasznára válik a Katalónia elszakadását támogató erőknek.

A felmérések azt mutatják, hogy a függetlenségpárti erőket tömörítő Junts pel Sí (Együtt az igenért) választási szövetség valószínűleg nem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát, ám egy szélsőbalos párttal összefogva mégis megkaphatja a mandátumok abszolút többségét. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, valójában nem tudni, mennyire megbízhatóak az előrejelzések, a közvélemény-kutatók alig képesek a korábbi mintákra támaszkodni, mivel jelentősen átalakult a katalán politikai paletta.

Befolyásolhatja a végeredményt, hogy mennyien mennek el szavazni. Ha alacsony lesz a részvétel, várhatóan nagyobb arányban járulnak az urnákhoz a függetlenségpártiak, mivel ők motiváltabbak, így biztosabb lehet a többségük. A madridi kormány ezért figyelmeztet, a katalán választás kimenetele azon múlik, hogy szavaz-e a csendes többség. Artur Mas egy karizmatikus zöldpárti EP-képviselőt, Raül Romevát állította a közös lista élére, ettől remélve további szavazatokat, de nem titok, hogy továbbra is Mas mozgatja a szálakat. Alberto Rivera, a Ciutadans párt vezetője azt mondta: „Aki otthon marad szeptember 27-én, az Artur Masra szavaz.” Az előrejelzések rekordmagas, akár 75 százalékos részvételt jósolnak. A legutóbbi, 2012-es tartományi voksoláson 69,9 százalék járult az urnákhoz.

A függetlenségpárti erőket nem fogja zavarni, ha Katalónia lakosságának kevesebb, mint fele szavaz rájuk. Az eredményt eleve úgy állíthatják be, hogy megkapták a társadalmi felhatalmazást a válás beindításához. Ha tényleg győznek, az új katalán kormányzat várhatóan Madridhoz fordul, s formálisan javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat az elszakadásról. A konzervatív néppárti kormány ezt a kezdeményezést el fogja utasítani. 2017 tavaszára ígérik a függetlenség egyoldalú deklarálását. Szakértők várakozásai szerint ezen a ponton léphet közbe a madridi kormány, az alkotmány 154. cikkelyében lefektetett felhatalmazással élve akár rendkívüli állapotot is hirdethet Katalóniában.

Az ABC című konzervatív lap pontokba szedve cáfolta a nacionalisták „hazugságait”, hogy miért is járna jobban Katalónia az elszakadással. A katalánok egyik fő sérelme, hogy többet fizetnek be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakapnak. A lap által megszólaltatott elemző szerint ugyanakkor egy katalán vagy egy baszk 30 százalékkal többet költhet, mint amennyit egy andalúziai vagy extremadúrai.

Igaz, Katalónia állítja elő a spanyol GDP mintegy 18 százalékát, mégis irreális abban bizakodni, hogy az elszakadással hirtelen Európa „második Svájcává” lépnének elő. Szkeptikusak a külföldi befektetők is, a helyi választás közeledtével máris rosszabb feltételekkel adnak hiteleket Katalóniának, mint a madridi kormánynak – mutatott rá a Bloomberg hírügynökség. Megszólalt a spanyol jegybankelnök, Luis María Linde is, figyelmeztetve, hogy az Európai Központi Bank támogatása nélkül Katalónia olyan helyzetbe kerülhet, mint nyáron Görögország.

A Rajoy-kormány szerint a katalán nacionalisták félrevezetik a lakosságot, amikor azt állítják, hogy a független Katalónia továbbra is tagja maradhat az Európai Uniónak. Épp az ellenkezője az igaz, önálló államként saját jogon felvételét kell kérni, s ez időbe telhet. Spanyolország vétója pedig blokkolhatja a katalánok EU-csatlakozását. Madridban vita bontakozott ki arról, pontosan mit is nyilatkozott Jean-Claude Juncker egy néppárti EP-képviselő kérdésére a katalánok elszakadásáról, mivel az angol szöveg és a spanyol fordítás nem egyezett. A Bizottság 2012-ben úgy nyilatkozott, spanyol belügynek tekintik a Katalóniával folyó vitát. Az EU-t ugyanakkor nyilvánvalóan aggasztja a katalánok kiválásának lehetősége. Angela Merkel német kancellár is megtámogatta Rajoyt, amikor közölte, az alkotmányos utat mindenkinek be kell tartani. A spanyol alaptörvény értelmében pedig egész Spanyolországot érintő kérdésben Madrid jóváhagyása nélkül nem lehet népszavazást tartani.

Barcelona szavazóin dőlhet el, hogy szakadnak vagy maradnak a katalánok, írta a minap a brit Financial Times. Katalónia fővárosában valamivel kevésbé lelkesek az elszakadás hívei, a metropolis lakosságának kevesebb, mint 40 százaléka váláspárti. Számos barcelonai központú nagyvállalatnak egész Spanyolországra kiterjedő hálózata van, így sok a veszítenivalójuk. Barcelonában a helyhatósági választásokon a Podemost is magában foglaló Comú jelöltje, Ada Colau lett a polgármester. A Podemos vezetője, Pablo Iglesias az El Paísnak adott interjújában azt üzente: „Katalánok, maradjatok Spanyolországban, győzzük le együtt Rajoyt decemberben!”

Kétségtelen, a katalán tartományi választás az év végén esedékes spanyol parlamenti voksolás kimenetelére is hatással lehet. A néppárti hívek kemény fellépést várnak a konzervatív kormánytól Katalónia ügyében, de a legnagyobb ellenzéki erő, a szocialista párt sem adna szabad utat a katalán függetlenségi törekvéseknek – bár a PSOE legalább kész lenne az autonómiák rendszerének újratárgyalására, a katalán jogosítványok kiszélesítésére.

Átalakult a politikai színkép
Kettészakadt a korábbi nacionalista pártszövetség, amely 1980 óta meghatározta Katalónia politikai életét. A Konvergencia és Unió (CiU) tömörülésből kivált a Katalán Demokratikus Unió, s így Artur Mas pártja, a Katalán Demokratikus Konvergencia (CDC) néven folytatja. Az előrehozott választás előzménye az volt, hogy a CDC választási szövetségre lépett a Katalán Republikánus Baloldallal (ERC) és két kisebb csoporttal, a középjobbtól a kommunistákig széles spektrumot lefedve. A függetlenségpárti Junts pel Sí az El País című lapban közzétett utolsó Metroscopia-felmérés szerint a voksok 41,2 százalékával 66-67 mandátumot szerezhet a 135 tagú helyi törvényhozásban. Ez kevés az abszolút többséghez, de ha a szintén elszakadáspárti, szélsőbaloldali Népi Egység (CUP) 10-11 mandátumát is hozzászámítják, akkor már bőven megvan az abszolút többség. Igaz, a CUP által hozott, 8,4 százalékkal együtt sem szerzik meg a leadott szavazatok több mint felét. Széttagolt az elszakadást ellenző tábor. Országosan is előretört a katalán középpárt, a Ciutadans, amely 14,9 százalékos szavazatarányra és 19 mandátumra számíthat. Visszaszorultak ugyanakkor az elszakadást ellenző katalán szocialisták, a PSC 11,7 százalékot, 14 mandátumot szerezhet. A radikális baloldali Podemost és az Egyesült Baloldalt magában foglaló tömörülés (Catalunya Sí que es Pot) 11,4 százalékkal 14 mandátumot kaphat. A kormányzó Néppártnak alig 7,7 százalékot és 10 mandátumot jósolnak. A CiU-ból kiszakadt, a függetlenedést ellenző nacionalista Unió 2,7 százalékkal legfeljebb 2 mandátumot szerezhet.

Szerző