A WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezete 2012-ben hivatalosan is rákkeltőnek minősítette a dízelautók kipufogó gázát. Elsősorban a dízelmotorok által kibocsátott, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék okoznak súlyos egészségi károsodást, a rákon túl asztmát és allergiát is. Az Egyesült Államokban, ahol az autógyárak nyomása ellenére viszonylag jól működik a levegőtisztasági törvény (Clean Air Act), ezért sokáig nagy volt az ellenállás a dízelautókkal szemben. A Volkswagen – és ki tudja, hány más autógyár – emiatt alkalmazta a lehető legaljasabb csalást, a teszteredmények tudatos meghamisítását. A botrány ezekben a napokban robbant ki, de valójában nagyon sokan, és eléggé régóta tudtak róla. A fejlett piacgazdaságokat tömörítő OECD egyik jelentése egy éve, 2014 nyarán figyelmeztetett arra, hogy „a dízeljárművek gyártói a káros anyag kibocsátásról kiadott tesztjeiket nem valós körülmények között mérik, így korántsem biztos azok hitelessége.” Mivel az OECD a legkevésbé sem zöld szervezet, biztosak lehetünk benne, hogy az autóiparból kiszivárgó, belső információkra alapozta ezt a figyelmeztetést.
Sajnos, hiába. A csalás leleplezésére újabb egy évet kellett várni, és egyelőre csak találgathatjuk, hogy hány autógyár és hány országban élt hasonló eszközzel a hatóságok megtévesztésére. Szögezzük le gyorsan, hogy nem valamilyen elvont zöld értékrend megsértéséről, nem egy tengerisün vagy kagylófajta veszélyeztetéséről, hanem szó szerint emberéletek millióiról van szó. Becslések szerint a világon évente három és fél millió ember hal meg a levegőszennyezés következtében, és ennek a rémisztő számnak a feléért a járművek károsanyag-kibocsátása a felelős. Az Európai Unióban, amely pedig sorra hozza a környezetvédelmi rendeleteket, évente háromszázezren halnak meg levegőszennyezés következtében.
Hazánk különösen rosszul áll ebben a tekintetben (is), a budapestiek a becslések szerint átlagosan három életévet vesztenek el a szennyezett levegő, a nitrogén-dioxid, a szálló por miatt, amiért nagyobbrészt a dízelüzemű autók a felelősek. Mindez nem újdonság, a szakemberek és a civil szervezetek, mint a Levegő Munkacsoport aktivistái, régen figyelmeztetnek erre az alattomos veszélyre. De a Fidesz-kormány szétverte a környezetvédelmi minisztériumot, ráadásul a magyar ipar egyre inkább monokultúrás lesz, az idegen kézben levő autógyárakra épül, s így a motorizáció hátrányai szinte tabunak számítanak.
A közlekedési balesetek visszaszorítására történnek erőfeszítések, s egy halálos baleset látványa önmagában is elrettentő hatású. Arról azonban nem esik szó, hogy még sokkal többen halnak meg a kipufogógáz által elszennyezett levegő miatt. Az OECD már idézett tanulmánya szerint a dízelautók még akkor is súlyosan károsítanák az emberi egészséget, ha a teszteredmények valóságosak lennének. A legkorszerűbb dízelmotorral felszerelt járművek ugyanis még kisebb korom részecskéket engednek ki a levegőbe, melyeken nagyobb mértékű agresszívabb vegyi anyag tud megtelepedni, s ezek a tüdőbe jutva „hatékonyabban” roncsolják a tüdőlebenyt.
A Volkswagen és a többi világhírű autógyár által folyamatosan és üzemszerűen elkövetett csalásról rengeteg embernek tudnia kellett. Egy idő után maga a német kormány és az Európai Bizottság illetékesei is tudomást szereztek a csalásról, de ők sem siettek a nyilvánosság elé lépni. Azok a német gazdasági szakemberek és politikusok, akik másokat oly könnyen vádolnak csalással, ebben az ügyben – ahol pedig nem csak pénzről, hanem emberéletekről is szól a történet – gátlástalanul csaltak, illetve hallgattak róla. Az autógyártásra, mint dinamikus húzóágazatra épülő gazdaságpolitika miatt durván semmibe vették az emberi egészséget, a dízelautók valós károkozását. Félő, hogy Európában – ahol szinte mindenki érintett az autógyárak hasznában – ki se robbant volna a botrány. De az Egyesült Államokban eleve gyanakvóak a dízelüzemmel kapcsolatban, s egy független kutatóintézetnek sikerült lelepleznie a nagyméretű csalást. Nagy pofon ez nemcsak a német autógyáraknak, hanem a környezetvédelmi teljesítményükre oly büszke európai intézményeknek is. Nem elég hetente újabb zöld kampányokat hirdetni, az ipar óriásaira is oda kell figyelni, hiszen az igazán súlyos környezetszennyezést mindig ők okozzák.
Jó lenne, ha a csalás okozta vihar nem ülne el, és valós intézkedések születnének nemcsak a vétkesek megbüntetésére, hanem az emberi élet védelmére is. A legfontosabb és legsürgetőbb az elektromos autókra való áttérés és a közösségi közlekedés fejlesztése. Az elektromos autó és a kötöttpályás tömegközlekedés kombinációja nemcsak a klímaváltozást, hanem a levegőszennyezést is jelentősen mérsékelheti.
A botrány ismét bebizonyította, hogy a fosszilis energiával hajtott járműveknek mindig lesz károsanyag-kibocsátásuk, legfeljebb letagadni lehet ilyen-olyan hazugságokkal. S mivel a kormányokban sohasem bízhatunk meg maradéktalanul, az ipar ellenőrzéséhez nagy szükségünk van független, tisztességes szakemberekre és zöld civil szervezetekre.
