A hallgatag Áder János

A magyar köztársasági elnök a Charlie Hebdo melletti februári párizsi szimpátiatüntetés óta, amikortól a magyar kormányfő a menekült-terrorista kérdéssel uralja a közvéleményt, 23 beszédet mondott. Dicséretesen küzd a klímaváltozás megakadályozásáért. Ám a Magyarországon átutazó menekültekről - egyetlen alkalmat kivéve - néma maradt, csak a hétvégén kérte az ENSZ főtitkárától: adjanak több pénzt a közel-keleti menekülttáboroknak.

"Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét..." (Alaptörvény, 9. cikk)

Áder János eddig egyetlen egyszer szólalt meg a a Magyarországon átvonuló menekültek ügyében: a szlovén elnök látogatása után nem kerülhette meg a kérdést. Előtte az augusztus 20-i hagyományos tisztavató ünnepségen riogatott azzal, hogy nagy baj van a világban, de az akkor már naponta ezrével érkező menekültek konkrétan nem kerültek szóba. Úgy fogalmazott, hogy vége a biztonság illúziójának, a viharos magyar történelem után a mostani nemzedéket új hidegháború fenyegeti, recseg-ropog az euroövezet, egy „terrorista latorállam” sakkban tartja a fél világot és ennek a fenyegetésnek az árnyéka elérte Európát. Mindezek tetejébe itt a nyakunkon a klímaváltozás. Végül mindenkit cselevésre szólított fel, bár álmosan lelkesítő szavai sajnálatos visszhangtalansággal hullottak vissza a betonra, azoktól még a Kossuth tér madarai sem röppentek fel.

Áder és a 40 nap

A világszervezet fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján Áder János arról beszélt, a Római Klub több mint 40 éve fogadta el jelentését a fenntartható fejlődésről, de a világ országainak már nemhogy 40 éve, már alig 40 napja sincs a megegyezésre. Szerinte ebből az következik, hogy sem a szegénység, sem a társadalmi egyenlőtlenség nem csökken, hanem nő, ebből adódóan nő a társadalmi feszültség is, ami ellehetetleníti a jó kormányzást, a biztonságot és a békét. "A végén háború és a mostaninál lényegesen nagyobb mértékű migráció következik” – vélte Áder János. Az államfő találkozott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is. Azt kérte tőle: növelje meg azt az összeget, amelyet a szíriai menekültek ellátására, támogatására fordít, mert ez a felére csökkent, támogassa azt a magyar kezdeményezést, hogy az Európai Unió is többet adjon a támogatásra, s segítse azt a magyar kezdeményezést, hogy ne csak uniós kvótákról legyen szó a szíriai menekültek segítésekor, hanem világkvótáról. Ban Ki Mun közölte, megérti a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie azután, hogy több migráns és menekült érkezik Európába, de fontosnak nevezte a méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását ezen ügyek kezelésekor.

Szeptember 3-án aztán nem tudta kikerülni a menekültkérdést, miután a szlovén államfővel tárgyalt. Akkor azt mondta, hogy egyetlen ország sem képes megoldani a jelenlegi bevándorlási helyzetet, ezért közös európai megoldást kell találni. Hozzátette azt is, hogy elsősorban humanitárius kérdésről van szó, de bűnügyi gondokat és nemzetbiztonsági problémát is okoz a kialakult helyzet. Kifejtette, hogy az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell, a menekültek kiszolgáltatottságát pedig az embercsempészek üldözésével kell csökkenteni. Már akkor azt kérte Borut Pahor szlovén köztársasági elnöktől, hogy fontolja meg egy közös európai uniós pénzügyi alap létrehozását, amelyből az unió szélén fekvő „belépő országokban” lehetne létesíteni és fenntartani menekülttáborokat. Három héttel később ezt a gondolatot vitte az uniós fórumok elé a magyar kormány is. Nem nagyon bonyolult eljutni arra a következtetésre, hogy az államfő és a kormányfő, vagy legalábbis hivatalaik egyeztetnek a menekültekről, csak a „munkamegosztás” szerint Ádernek a hallgatás szerepe jutott ebben az előadásban. Mert sem előtte, sem utána nem említette egyetlen nyilvános szereplésén sem a menekültek ügyét.

Amióta januárban a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet után Orbán Viktor beemelte a hazai közbeszédbe a migráció és a vele összefüggésbe hozott terrorizmus kérdését, a magyar köztársasági elnök 23 beszédet mondott, főleg díjátadókon, környezet- és természetvédelmi rendezvényeken, egyházi ünnepségeken. Közülük a már említett tisztavatáson hozta szóba közelebbről nem pontosított formában a térségünket fenyegető veszélyeket. Ezzel egy időben, különösen az utóbbi hetekben a környező országok államfői aktívan értékelték a menekültválság európai és hazai kezelését. Ugyanakkor a magyar államfő visszafogottsága nemcsak a nemzetközi porondon szokatlan, hanem a hazai ellenzék körében is kritikát vált ki.

Románia

A román államfő többször is megszólalt az utóbbi hetekben a menekültek kérdésében. Klaus Iohannis egyértelművé tette, hogy a kötelező kvótákat nem tartja jó megoldásnak a kialakult helyzetre, de az uniós belügyminiszterek múlt keddi megbeszélése után azt is jelezte, hogy országa be tudja fogadni a neki szánt menekülteket. Szerinte mind a román, mind a magyar kormánynak „önmérsékletet kellene tanúsítania” a migránsválság kezelése és a magyar kerítésépítés ügyében. Victor Ponta román kormányfő az utóbbi hetekben többször is élesen bírálta a magyar kormány menekültpolitikáját, Európa szégyenének nevezte az itteni döntéshozókat, amit Szijjártó Péter minden alkalommal hasonló hangnemben utasított vissza. „Az ilyen vitákkal semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg, bonyolítják a két ország közötti viszonyt” – jelentette ki a román államfő. A bukaresti parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében pedig párbeszédet és konszenzuskeresést sürgetett az unió összes tagállamával.

Lengyelország

A nemrég megválasztott lengyel államfő hivatala az utóbbi napokban folyamatosan kifejezte, mekkora hibának tartják a V4 országok egységének szétverését. Először a hivatalt vezető Malgorzata Sadurska szólalt meg, kifejtve, hogy a múlt hétig valamennyi visegrádi ország autonóm döntéshozatalért harcolt, de a belügyminiszterek keddi találkozóján a lengyel tárcavezető feladta ezt az álláspontot és elfogadta a kvótarendszer bevezetését.

Csehország

A cseh államfő is bírálja a lengyel kormányt, mert a négy visegrádi ország közül egyedüliként, az utolsó pillanatban megváltoztatva álláspontjukat, megszavazta a menekültkvótákat. Milos Zeman értelmetlennek nevezte a kvótarendszert. Ezzel kiállt Bohuslav Sobotka cseh kormányfő véleménye mellett, aki szintén elutasította a kvótarendszert és emellett kitartott a szerdai brüsszeli uniós csúcstalálkozón is.

Horvátország

A horvát államfő egy tévéműsorban fogalmazott úgy, hogy az ország kormánya nem készült fel kellően a menekültválság kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic szerint nem működik a határellenőrzés, amit ő aggasztónak tart. Egy másik interjúban garanciát kért az Európai Uniótól, hogy segíti Horvátországot a menekülthelyzet megoldásában. Az elnök aktívan részt vesz a helyi válságtörzs munkájában.

Szlovákia

A szlovák államfő egy gesztussal jelezte emberi hozzáállását a menekültekhez. Andrej Kiska olyan Szlovákiában élő vagy már állampolgárságot is szerzett afgán, szomáliai és iraki embereket fogadott az elnöki palotában, akik korábban kértek menedékjogot az országban. Egyben azt üzente politikustársainak, hogy ne tegyék kampánytémává a menekültkérdést. A szlovák elnök nyíltan vitázik Robert Fico miniszterelnökkel, aki erre a befogadó üzenetre azt válaszolta, a köztársasági elnök bármit kijelenthet, hisz nem az övé a lépések politikai felelőssége.

MSZP

Nem lehet a felelősség elől elmenekülni - figyelmeztetett Harangozó Tamás. A frakcióvezető-helyettes utalt rá, a köztársasági elnök a nemzeti egység megtestesítője, ezért Áder Jánosnak már régen meg kellett volna szólalnia menekültügyben. Az államfő azonban hónapok óta bujkál, miközben más országok elnökei rendre állást foglalnak ebben az éles helyzetben. Egyetlen mondata sincs, amivel az embereket megnyugtatná, a biztonságukat szolgálná, ami "röhejes", ugyanakkor szánalmas is. Azt sem tudni, hogy a köztársasági elnök hogyan vélekedik a menekültekről. Mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" törvényi lehetőségével gyakorlatilag megfosztotta attól a jogától, hogy a hadsereg főparancsnokaként, legalább a látszat kedvéért ő döntsön a katonák határ menti bevetéséről - tette fel a kérdést Harangozó.

Együtt

A párt elnöke is úgy látja: hiba, hogy az államfő nem szólal meg a menekültválságban, bár elvileg neki kellene megtestesítenie a nemzet egységét. Senki nem várná tőle, hogy ellenzékiként viselkedjen, de általános emberi gesztusoknak bele kellene férniük nyilvános szerepléseibe – véli Szigetvári Viktor. Szerinte kifejezhette volna a szolidaritását olyan képileg erős helyzetekben a megjelenésével, mint egy látogatás egy menekülttáborban, vagy a Keleti pályaudvaron, hiszen a nemzet egy része együttérző és segítő szándékú volt a bajban lévő menekültekkel. Egy ilyen gesztus még nem jelentette volna, hogy szembemegy az orbáni politikával. Áder viszont nem autonóm politikus, nem jeleníti meg az ország sokszínűségét, amit az is mutat, hogy a határokat lezáró és a rendőrök, katonák bevetését lehetővé tevő törvényeket egy pillanat alatt aláírta, eszébe se jutott normakontrollt kérni.

Párbeszéd Magyarországért

A PM társelnöke egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy Áder János nem szólal meg a menekültek ügyében. Szabó Tímea szerint minden bizonnyal nem kapott erre engedélyt a Fidesz-központból. Az államfői poszt ugyanakkor szerinte Schmitt Pál dicstelen távozása óta annyira leértékelődött itthon és külföldön egyaránt, hogy nincs jelentősége Áder megszólalásának vagy hallgatásának. Már a vele való kézfogás is csak annyit ér, mint egy jó ásítás – fogalmaz a PM társelnöke, hozzátéve, az elnök helyében nagyon szégyellné magát a „lapításért”.

Liberálisok

A Magyar Liberális Párt elnöke úgy látja, az államfőnek bármilyen válsághelyzet esetén - márpedig a menekülthelyzet ennek tekinthető - kötelessége megszólalni. Fodor Gábor szerint Áder Jánosnak fel kellett volna hívnia a kormány, és Orbán Viktor figyelmét arra, hogy a schengeni határok védelme mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberiességi szempontokat a válsághelyzet kezelésekor. Nevezhetjük a menekülteket migránsnak, de akár bevándorlónak is, a lényeg akkor is az, hogy emberekről van szó – mondja a pártelnök. Áder Jánosnak már a gyűlöletkampány ellen ki kellett volna állnia, amit a kormány a plakátokkal, nemzeti konzultációs kérdésekkel folytatott, mert ezeknek hosszú távon is súlyos következményei lesznek a társadalomban. A liberálisok elnöke szerint Áder Jánosnak a honvédség főparancsnokaként is meg kellett volna szólalnia, mivel a honvédség bevetése a határvédelemben egyes vélemények szerint alkotmányellenesen már azelőtt megtörtént, hogy erre a törvényi felhatalmazás az országgyűléstől megszületett volna.

LMP

A párt társelnöke tartózkodik az éles mondatoktól. Schiffer András úgy látja, a köztársasági elnök intézményét minden parlamenti pártnak és képviselőnek tiszteletben kell tartania, függetlenül attól, ki tölti be ezt a funkciót, és így nem is osztogathat senki tanácsokat az államfőnek. Ugyanakkor arra emlékeztet mindenkit, hogy 2005 és 2010 között Sólyom László minden egyes válsághelyzetben megszólalt a nyilvánosság előtt, mert ez a nemzeti egységet megtestesítő köztársasági elnök kötelessége. A hallgatás okát firtató kérdésünkre a Lehet Más a Politika vezetője úgy fogalmaz: Áder elnöki szerepfelfogása eddig „homályban maradt”, míg korábban elődei egyértelműen megfogalmazták azt.

Demokratikus Koalíció

A DK álláspontja szerint semmilyen érdemi állásfoglalás nem várható Áder Jánostól, mert úgy látják, ő nem a Magyar Köztársaság elnöke, hanem Orbán Viktor kegyence, aki annak megfelelően szólal meg bármilyen ügyben, hogy a főnöke mit vár el tőle. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője úgy fogalmaz: nincs senkiben olyan illúzió, hogy akár a határon történt erőszakot, akár az értelmetlen kerítésépítést, vagy gyűlöletkampányt, netán Magyarország nemzetközi elszigetelését valaha is számon kérné a miniszterelnökön, hiszen alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással: Orbán a főnök, Áder pedig a beosztott. A DK úgy látja, minden eszköz a rendelkezésére állna, hogy megmutassa az ország emberi arcát, de mint volt Fidesz-tag még erre is alkalmatlan, személyében is hiteltelen.

A válasz: nem

"Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét..." (Alaptörvény, 9. cikk.)

1. Kifejezi-e Áder János a nemzet egységét, amikor némaságával nem vesz tudomást azokról a civilekről, akik az állam helyett a saját erejükből gondoskodtak a menekültekről?

2. Kifejezi-e a nemzet egységét, amikor némaságával a Sándor palota - az elnök beiktatási beszédét megtagadva - vakon kiszolgálja a kormány politikáját?

3. Kifejezi-e a nemzet egységét, amikor nem tesz meg minden tőle telhetőt, amikor aláírja az ellenzék által opponált törvénymódosításokat?

4. Kifejezi-e a nemzet egységét, amikor nyilvánosan nem ad magyarázatot arra, amit tesz, és arra sem, amit nem tesz, hogy még csak humanitárius gesztust sem gyakorol?

A válaszunk: nem. Ha pedig igazunk van, akkor Áder János még a parlamenti többség Alaptörvényének sem felel meg.