Kevesen takarékoskodnak a nyugdíjas évekre

A gazdaságilag aktív népesség alig 32 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, és közülük is csak 18 százalék rendszeresen. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma - derül ki a Pénztárszövetség NRC Kutatócentrum segítségével készített kutatásából.

A megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják őrizni. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 ezer forintra teszik ezt a szintet. A befizetett összegek ennél azonban jócskán elmaradnak.

Az ezer fős reprezentatív felmérés keretében válaszolók többsége szerint a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, ehhez kapcsolódik a legjobb ár-érték arány is. Hardy Ilona a felmérés ismertetésekor elmondta, az önkéntes pénztári ágazat túlélte a gazdasági-pénzügyi válság és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások miatti bizalomvesztés okozta sokkot, mostanra stabilizálódott és jelentős fejlődés előtt áll. Kiemelte, hogy a befizetések 2014-ben jelentősen nőttek, a munkáltatói 9, az egyéni 26 százalékkal, az átlagos reálhozam pedig 10 százalék volt.

Kitért arra is, a nyugdíjhelyzet most viszonylag jó, a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban van. A jövőt illetően azonban borúlátóak az elemzések, 2030-2040-re a felosztó-kirovó rendszer jelentős romlásával számolnak a járulékfizetők számának szignifikáns csökkenése, valamint a nyugdíjasok számának emelkedése miatt. Úgy kalkulálnak, hogy 2030-ra a mostani 80 százalékos helyettesítési ráta le fog esni 50 százalékra, majd 10 év múlva 30 százalékra.