Újra megnyílnak a pénzcsapok?

Ha valamilyen állami fejlesztés történt az elmúlt évtizedben, és annak volt értelme, akkor biztosak lehettünk abban, hogy az uniós támogatásból valósult meg. Azonban hiába jöttek Brüsszelből a milliárdok, lemaradásunk a szomszédos országokhoz képest nem csökkent, és egyes hazai régiók fejlettsége sem javult. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk, eddigi uniós tagságunk pénzügyi mérlege pozitív: ötször többet kaptunk, mint adtunk.

Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen pozitívan alakult és ez a tagság első évei után tovább erősödött - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely nemrég készült tanulmányában átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatásait. A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8088,9 milliárd forint volt, vagyis 10679,9 milliárd forint támogatást kaptunk és 2591 milliárd forintot adtunk.

Nem falépítésre ad pénzt az EU

Nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé, ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Falak helyett hidakat kell építeni az EU-támogatásokból - figyelmeztetett egy keddi brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. A 2007-2013-as források "lehívási mértéke nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra" - tette hozzá. Cretu szavai szerint van olyan ország, amely még csak a források 60%-ának lehívásánál tart, miközben csak idén év végéig van lehetőség a forráslehívásra, így világosan kijelentette: lesznek országok, amelyek forrásokat veszítenek. A Bizottság oldalán elérhető, aktuális kifizetési számláló szerint a legrosszabbul Horvátország áll 51,8 százalékos rátával, a második Románia 63,8 százalékkal, majd a szlovákok következnek 71,8 százalékkal. Magyarország a 23. helyen, azaz az utolsó harmadban jár 80,7 százalékos értékével. A legjobban Portugália, Észtország és Litvánia áll 95 százalékkal.

Magyarország éves GDP-je 2014-ben szűk 32 ezer milliárd forint volt. Támogatás nélkül 2004-2014 között már sokszor kerülhettünk volna államcsődbe – mondta lapunknak Heil Péter, a fejlesztéspolitika és az Európai Unió fejlesztési alapjainak szakértője. A támogatások nélkül Magyarországon is csak a „balkáni szintű” közszolgáltatásokra lett volna elég a pénz, amit nemigen fogadtak volna el a polgárok – tette hozzá.

Magyarország hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007–2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908 milliárd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024 milliárd forintot (átlagosan 17 százalékot) tett ki. A Kohéziós Alapokból 2007-2013 között - a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt - 8205 milliárd forint ( az uniós fejlesztési keret 69 százaléka) jött be, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. A fejlesztési keret maradék körülbelül 30 százalékát a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások adták. Az uniós közös agrárpolitika (KAP) egyik pillére a közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások rendszere, másik pillére pedig a vidékfejlesztési támogatások rendszere.

Korrupció és csalás sem ritka

Azt, hogy mennyi került ezekből az "ingyenpénzekből" magánzsebekbe, csak becslések vannak. Az elismert tény, hogy az uniós projektekre beadott pályázatoknál általában "vastagabban fog a ceruza". Az uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok közül - az Állami Számvevőszék korábbi elnökének megállapítása szerint szerint - „legtipikusabb a közbeszerzési törvény megsértése, téves elszámolás, jogosulatlan, nem elszámolható tételek igénylése, kifizetése, a projekt nem, vagy nem megfelelő mértékű megvalósítása, eltérés a támogatási szerződéstől, késedelmes teljesítések”, azonban ezek nem feltétlenül járnak együtt korrupcióval. A Transparency International hazai internetes oldala, illetve K-monitor és az Átlátszó oknyomozó portálok azonban bőven sorolják a tudomásukra jutott eseteket. Az is igaz, hogy a legfejlettebb ellenőrzési rendszer az uniós támogatásokat veszi körül. Ha gyanúsan sok hibás projektet találnak - s ebben nem állunk túl jól az országok rangsorában -, akkor következtetnek az egész rendszernek az átláthatóságára.

Jellemzően a magyar agrárszektor támogatottsági szintje - a hazai költségvetési agrártermelési árkiegészítések miatt -, már 2008-ban is magas volt, az 1 hektárra jutó támogatás átlagosan 128 euró (35,8 ezer forint) volt, közelített a harmadik legnagyobb agrártámogatásával rendelkező portugál szinthez (164 euró/hektár értékéhez). 2013-ra Magyarországon az 1 hektárra jutó közvetlen támogatottsági szint közel 2,5 szeresére nőtt, elérte átlagosan a 312 eurót (87,4 ezer forint). 2004-2013 között ezekből a forrásokból Magyarország mintegy 3430 milliárd forintot kapott, ami az időszak alatt elszámolt teljes uniós pénzügyi keret közel egyharmada volt. Az ÁSZ azért megjegyzi, hogy a fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségekkel is jár: 2003-2013 között évente 40-60 milliárd forint között mozogtak azok a költségek, amiket az uniós intézmények működtetésére költött a költségvetés. Mindez jelentős létszámú munkaerőt is felszívott.

Magyarország a 2007–2013 közötti időszakban – több más EU-tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem segítette a fő célok megvalósulását, azaz a gazdasági növekedés élénkülését és a foglalkoztatás bővülését - derül ki az ÁSZ tanulmányából. A Gazdaságfejlesztési és Regionális Operatív Programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat, és kiemelkedett a többi fejlesztési jelzőszám közül. A "teremtett munkahelyek" száma 2013 végéig meghaladta a 130 ezret.

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból mintegy 3183 milliárd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7 százalékát fordították beruházásokra. A nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programokat, prioritásokat. A közszféra részaránya a teljesített kifizetésekből – 2013. október végén, az NGM adatai szerint – 72,2 százalék, közel 3 000 milliárd forint volt. Az uniós fejlesztési források felhasználásában négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85 százalékot. Ez az arány nagyon magasnak számít – fejtette ki Heil Péter. A civil szervezetekre sokat amúgy sem költ az állam, de azért 15 százaléknál lehetne többet. Mostanában lecsökkent az infrastruktúrára költött támogatás is. Például még mindig van olyan város ahova nem vezet megfelelő út, és ott munkahely sincs – tette hozzá a szakértő.

210 milliárd forint érkezik

A következő hetekben mintegy 210 milliárd forint fejlesztési forrást utalnak ki Magyarországnak - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden. Az Európai Bizottság öt hónapos vita oldotta fel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában áprilisban elrendelt felfüggesztést. Ezt azért rendelte el az EB, mert kifogásolta a magyarországi projektek 2007 óta működő kiválasztási rendszerét. A felfüggesztésben érintett összeget a költségvetésnek kellett előfinanszíroznia. A problémásnak tartott projektek miatt - bár a forrásokat az állam nem veszíti el - majd' 22 milliárd forintot, átalánykorrekció gyanánt, "saját zsebből" kell fizetnie.Csepreghy elmondta még: a 2007-2013-as időszak forrásait lényegében lehívta az ország, a teljes kifizetés - a forint gyengülése miatt - 8700-8800 milliárd forint között lesz a korábban bejelentett 8200 milliárd forinttal szemben.

Az ÁSZ szerint a rengeteg EU-s pénz nem volt elég arra, hogy felgyorsítsa az ország növekedési pályáját. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között - az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel a magyar gazdaság, növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest. El kell ismerni, hogy Magyarország jelentősen le van maradva a versenytársakhoz képest az Unióban – támasztotta alá Heil Péter a Népszavának. A hosszú távon fenntartható növekedésnek és a transzferek hatékony, azaz növekedésserkentő felhasználásának a szakirodalom szerint ugyanaz a feltétele: a demokratikus intézményrendszer, az alkotmányos jogállam, a fékek és egyensúlyok rendszere, a kiszámítható és korrupciómentes gazdaságpolitika. Az elmúlt négy-öt évben ezek szisztematikus lebontása zajlott, ezért sajnos nem kell csodálkoznunk azon, hogy a hanyatló gazdaságunkon még az ilyen bőkezű európai uniós támogatások sem tudtak segíteni – írja a Modern Magyarország blog. A jelenleg még megvalósítás alatt álló projektekre fókuszáló széleskörű szervező tevékenység felgyorsítása - kiemelten a nagyobb és jelentősebb projektekre - és a kormányzati erőfeszítések esélyt adhatnak arra, hogy 2016-ban a közösségi támogatások végleges elszámolásakor ne, vagy csak minimális mértékben legyen forrásvesztés.

A hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére – csak részben tudták teljesíteni, de elősegítették több régió, így a dél-alföldi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli lemaradásának csökkenését. Az 1 főre jutó GDP értékének változása tekintetében azonban két régiónál, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli esetében tovább nőttek a területi fejlődésbeli különbségek.

Magyarországon az elmúlt 10 évben semmilyen állami beruházás nem jött létre uniós támogatás nélkül. Ha bármi van, amit az állam mostanában csinált, és értelme is volt akkor abban biztosak lehetünk hogy EU-s támogatásból történt. A támogatások kismillió módon hasznosulnak: utakat, csatornákat építünk belőlük, iskolákat, óvodákat újítunk fel, oktatásra vagy egyéb beruházásra fordítódnak különböző hatékonysági fokkal. Az unió célja, hogy a különböző régiók fejlődési különbségeit csökkentse. Az összes tagországnak úgy kell alakítania a gazdaságpolitikáját, hogy ez a cél teljesüljön – mondta lapunknak Heil Péter, az Európai Unió fejlesztési alapjainak szakértője.