Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen pozitívan alakult és ez a tagság első évei után tovább erősödött - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely nemrég készült tanulmányában átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatásait. A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8088,9 milliárd forint volt, vagyis 10679,9 milliárd forint támogatást kaptunk és 2591 milliárd forintot adtunk.
Magyarország éves GDP-je 2014-ben szűk 32 ezer milliárd forint volt. Támogatás nélkül 2004-2014 között már sokszor kerülhettünk volna államcsődbe – mondta lapunknak Heil Péter, a fejlesztéspolitika és az Európai Unió fejlesztési alapjainak szakértője. A támogatások nélkül Magyarországon is csak a „balkáni szintű” közszolgáltatásokra lett volna elég a pénz, amit nemigen fogadtak volna el a polgárok – tette hozzá.
Magyarország hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007–2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908 milliárd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024 milliárd forintot (átlagosan 17 százalékot) tett ki. A Kohéziós Alapokból 2007-2013 között - a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt - 8205 milliárd forint ( az uniós fejlesztési keret 69 százaléka) jött be, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. A fejlesztési keret maradék körülbelül 30 százalékát a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások adták. Az uniós közös agrárpolitika (KAP) egyik pillére a közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások rendszere, másik pillére pedig a vidékfejlesztési támogatások rendszere.
Jellemzően a magyar agrárszektor támogatottsági szintje - a hazai költségvetési agrártermelési árkiegészítések miatt -, már 2008-ban is magas volt, az 1 hektárra jutó támogatás átlagosan 128 euró (35,8 ezer forint) volt, közelített a harmadik legnagyobb agrártámogatásával rendelkező portugál szinthez (164 euró/hektár értékéhez). 2013-ra Magyarországon az 1 hektárra jutó közvetlen támogatottsági szint közel 2,5 szeresére nőtt, elérte átlagosan a 312 eurót (87,4 ezer forint). 2004-2013 között ezekből a forrásokból Magyarország mintegy 3430 milliárd forintot kapott, ami az időszak alatt elszámolt teljes uniós pénzügyi keret közel egyharmada volt. Az ÁSZ azért megjegyzi, hogy a fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségekkel is jár: 2003-2013 között évente 40-60 milliárd forint között mozogtak azok a költségek, amiket az uniós intézmények működtetésére költött a költségvetés. Mindez jelentős létszámú munkaerőt is felszívott.
Magyarország a 2007–2013 közötti időszakban – több más EU-tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem segítette a fő célok megvalósulását, azaz a gazdasági növekedés élénkülését és a foglalkoztatás bővülését - derül ki az ÁSZ tanulmányából. A Gazdaságfejlesztési és Regionális Operatív Programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat, és kiemelkedett a többi fejlesztési jelzőszám közül. A "teremtett munkahelyek" száma 2013 végéig meghaladta a 130 ezret.
A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból mintegy 3183 milliárd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7 százalékát fordították beruházásokra. A nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programokat, prioritásokat. A közszféra részaránya a teljesített kifizetésekből – 2013. október végén, az NGM adatai szerint – 72,2 százalék, közel 3 000 milliárd forint volt. Az uniós fejlesztési források felhasználásában négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85 százalékot. Ez az arány nagyon magasnak számít – fejtette ki Heil Péter. A civil szervezetekre sokat amúgy sem költ az állam, de azért 15 százaléknál lehetne többet. Mostanában lecsökkent az infrastruktúrára költött támogatás is. Például még mindig van olyan város ahova nem vezet megfelelő út, és ott munkahely sincs – tette hozzá a szakértő.
Az ÁSZ szerint a rengeteg EU-s pénz nem volt elég arra, hogy felgyorsítsa az ország növekedési pályáját. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között - az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel a magyar gazdaság, növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest. El kell ismerni, hogy Magyarország jelentősen le van maradva a versenytársakhoz képest az Unióban – támasztotta alá Heil Péter a Népszavának. A hosszú távon fenntartható növekedésnek és a transzferek hatékony, azaz növekedésserkentő felhasználásának a szakirodalom szerint ugyanaz a feltétele: a demokratikus intézményrendszer, az alkotmányos jogállam, a fékek és egyensúlyok rendszere, a kiszámítható és korrupciómentes gazdaságpolitika. Az elmúlt négy-öt évben ezek szisztematikus lebontása zajlott, ezért sajnos nem kell csodálkoznunk azon, hogy a hanyatló gazdaságunkon még az ilyen bőkezű európai uniós támogatások sem tudtak segíteni – írja a Modern Magyarország blog. A jelenleg még megvalósítás alatt álló projektekre fókuszáló széleskörű szervező tevékenység felgyorsítása - kiemelten a nagyobb és jelentősebb projektekre - és a kormányzati erőfeszítések esélyt adhatnak arra, hogy 2016-ban a közösségi támogatások végleges elszámolásakor ne, vagy csak minimális mértékben legyen forrásvesztés.
A hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére – csak részben tudták teljesíteni, de elősegítették több régió, így a dél-alföldi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli lemaradásának csökkenését. Az 1 főre jutó GDP értékének változása tekintetében azonban két régiónál, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli esetében tovább nőttek a területi fejlődésbeli különbségek.
Magyarországon az elmúlt 10 évben semmilyen állami beruházás nem jött létre uniós támogatás nélkül. Ha bármi van, amit az állam mostanában csinált, és értelme is volt akkor abban biztosak lehetünk hogy EU-s támogatásból történt. A támogatások kismillió módon hasznosulnak: utakat, csatornákat építünk belőlük, iskolákat, óvodákat újítunk fel, oktatásra vagy egyéb beruházásra fordítódnak különböző hatékonysági fokkal. Az unió célja, hogy a különböző régiók fejlődési különbségeit csökkentse. Az összes tagországnak úgy kell alakítania a gazdaságpolitikáját, hogy ez a cél teljesüljön – mondta lapunknak Heil Péter, az Európai Unió fejlesztési alapjainak szakértője.
