Talajmenti faggyal búcsúzik a szeptember

Publikálás dátuma
2015.09.29. 20:06
Illusztráció/Thinkstock
Éjszaka és szerdán napközben többnyire kevés lesz a felhő, délután elsősorban a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföld lehetnek felhősebb körzetek, de csapadék sehol sem valószínű. Az északkeleti szél többfelé megerősödik, az északkeleti megyékben kedden néhol viharossá is fokozódik. Hajnalban  3-8 fok, napközben 15 fok körül alakul a hőmérséklet. Szélvédett helyeken az ország északi felén éjszaka már talajmenti fagyra is számítani kell.

Csütörtökön országszerte sok napsütésre számíthatunk, csapadék sehol sem várható. A szél is veszít erejéből. A hideg reggelt követően 15-19 fokot mérhetünk délután.

Pénteken és a hétvégén sok napsütésre, kevés felhőre, és egyre melegebb időre számíthatunk, vasárnap már országszerte 20 és 25 fok közé melegedhet a levegő. Időnként élénk lehet a délkeleti szél. Hidegek lesznek a reggelek, és marad a talajmenti fagy kockázata is. 

Szerző

Tízmilliós kártérítés Magyar Gárda tagoknak

Csaknem tízmillió forint kártérítést ítélt meg a Fővárosi Törvényszék első fokon tizenhárom egykori Magyar Gárda-tagnak a 2009. július 4-ei demonstráció résztvevői közül kedden.

Gaudi-Nagy Tamás - aki a felperesek egyik jogi képviselője is - közleményében azt írta: "áttörést hozó" elsőfokú ítélet született a "bajtársiasság napján" történt rendőri intézkedésekkel kapcsolatban. Részletezte: hat felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy "eszméletlenre vert" gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélte meg a törvényszék.

Hozzátette: az ítéletben azt is megállapították, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát és gyülekezési jogát. A rendőrségnek magánlevélben kell elnézést kérnie mindezekért.

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án döntött arról jogerősen, hogy megszünteti a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Ez ellen tiltakozva gyűltek össze július 4-én a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai a fővárosi Erzsébet téren. A rendőrség megtiltotta a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti demonstrációt. Az Erzsébet téren összegyűlteket a rohamrendőrök körbevették és távozásra szólították fel. Miután ennek a demonstrálók nem tettek eleget, a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, 216 embert pedig előállítottak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is.

Gaudi-Nagy Tamás akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2010. október 4-én ismertette a Parlamentben újságírókkal a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely szerint a rendőrség jogellenesen oszlatta fel 2009. július 4-én a gárdisták Erzsébet téri rendezvényét.

Szerző

Új igazgatók hat külföldi magyar intézet élén

Új intézetvezetőket neveztek ki a Balassi Intézet delhi, isztambuli, londoni, párizsi, pozsonyi és tallinni intézetének élére, Róma, Prága és Varsó esetében pedig a korábbi igazgatók folytathatják a munkájukat.

A személycserékről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere döntött. Ennek értelmében Wilhelm Zoltán a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban kezdhette meg munkáját, az Isztambuli Magyar Intézetet élére Fodor Gábor került, a londoni Balassi Intézet igazgatója Pataki Eszter lett, míg a Párizsi Magyar Intézetet Havasi János vezetheti - közölte a Balassi Intézet.

A pozsonyi intézet igazgatói posztját Molnár Imre tölti be, míg a tallinni intézet élére Tóth Tünde irodalomtörténészt, finnugor nyelvészt nevezték ki. A Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetői munkáját ifj. Bertényi Iván kezdhette meg, aki egyúttal a Collegium Hungaricum Bécs igazgatóhelyettese is. Az intézetvezetők feladata a Balassi Intézet alapvető célkitűzésével összhangban egy értékorientált országkép közvetítése, közös értékeink nemzetközi megismertetése, a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése. Az igazgatók munkájuk során, mely magában foglal nemzetpolitikai, oktatási, tudományos, kulturális, külpolitikai és kommunikációs feladatokat, közreműködnek abban, hogy Magyarország egységes üzenettel és arculattal jelenhessen meg a nemzetközi nyilvánosság előtt - áll a Balassi Intézet közleményében.

Wilhelm Zoltán egyetemi docens az intézet tájékoztatása szerint a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának igazgatói posztjáról utazik Indiába. Tagja többek között a Magyar Földrajzi Társaság választmányának, az MTA X. Osztálya Társadalom-földrajzi Tudományos Bizottságának, valamint több indiai tudományos társaságnak. Kutatási területe India regionális földrajza, hazai és nemzetközi fórumokon több mint 150 tudományos munkát publikált.

Fodor Gábor turkológus az Avicenna Közel-Kelet Kutató Intézetből érkezett. A Magyar-Török Baráti Társaság egykori főtitkárának fő kutatási területe a török-örmény viszony alakulása, illetve a modern Törökország létrejöttének időszaka. Számos tudományos és ismeretterjesztő tanulmány szerzője magyar, francia, angol és török nyelven.

Pataki Eszter a londoni magyar nagykövetség kulturális tanácsosi pozíciójából kerül a Londoni Magyar Intézet élére. Korábban producerként és műsorvezető-szerkesztőként dolgozott a BBC World Service Radiónál, majd főosztályvezetőként és sajtófőnök szóvivőként a Külügyminisztériumban 1999 és 2003 között, 2011-től pedig a londoni nagykövetség sajtó- és kulturális attaséja és tanácsosa volt.

Havasi János korábban a Párizsi Magyar Intézet igazgatóhelyettese volt. Kinevezését megelőzően a közmédia határon túli kapcsolatokért felelős helyettes kabinetfőnökeként tevékenykedett, több mint két évtizedet töltött a média világában a magyar kultúra megismertetésével.

Molnár Imre szociológus, történész és diplomata 1998 óta a Magyar Külügyminisztérium munkatársa. Több, a szlovákiai magyarság történelmével és a lengyel-magyar történelmi kapcsolatokkal foglalkozó cikk, tanulmány és könyv szerzője, szerkesztője, továbbá Esterházy János életművének egyik fő kutatója. Kutatási eredményeit a magyar nyelven kívül lengyelül, szlovákul, németül és angolul is publikálta.

Tóth Tünde irodalomtörténész, finnugor nyelvész 2004 szeptemberétől állandó munkatárs a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának Irodalomtudományi Tanszékén, valamint évekig lektorként dolgozott a Tartui Egyetemen.

Ifj. Bertényi Iván történész, egyetemi adjunktus, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársának kutatási területe a 19-20. századi magyar politika- és művelődéstörténet, nacionalizmus és nemzetiségi politika. Eddig mintegy ötven tudományos publikációja jelent meg magyar, angol, német, szlovák és finn nyelven tanulmánykötetekben és folyóiratokban.

Szerző