Teljes összeomlás fenyegeti Szíriát

Miközben a Nyugat és Oroszország arról vitáznak, Bassár el-Aszad maradjon-e hatalmon Szíriában, vagy olyan vezetés kerüljön hatalomra, amely még nem kompromittálta magát, egyelőre csekély esély látszik arra, hogy belátható időn belül béke legyen az országban, s egy ideiglenes vezetés vegye át az irányítást. Az országnak ugyanis már alig van olyan régiója, amelyet ne érintene közvetlenül a négy évvel ezelőtt kitört polgárháború, amelyben a legóvatosabb becslések szerint is 200 ezer ember vesztette életét.

Helmut Krieger, a Bécsi Egyetem Nemzetközi Fejlesztés karán előadó professzora az osztrák ORF-nek elmondta, ha a háború ilyen intenzitással folytatódik tovább, akkor további százezrek lesznek kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. Szíria lassacskán kiürül, hiszen a 22 millió lakónak már több mint a fele kényszerült elhagyni lakóhelyét. Az országban maradtak 85 százaléka heves támadás alatt álló városokban él.

Szíriában nemcsak az állandó fegyverropogás teszi elviselhetetlenné az életet, hanem az is, hogy azokon a területeken, amelyek nem tekinthetőek közvetlen háborús zónának, ezeken is érzékelhetőek a háború következményei. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint minden öt az országban maradt szíriaiból négy szegény, s kevesebbet keresnek napi két dollárnál. A bérből élők fizetése már régóta nem emelkedett, ráadásul a szíriai font elértéktelenedett, a megélhetési költségek viszont az infláció miatt megemelkedtek.

A mezőgazdaság is romokban hever – írta a Süddeutsche Zeitung, ami megnehezíti a lakosság ellátását. A lakosság jelentős része így a csempészárura és a külföldi segélyekre van utalva. A kurdok által lakott Qamishli nevű városban például egy kiló hús 2000 szíriai fontba (8 euró) kerül. Ugyanakkor egy pék, vagy eladó legfeljebb 60 eurót keres egy hónapban. A forradalom előtt még 200 euró volt az átlagkereset.

Bár a kormány egyes régiókban próbál úgy tenni, mintha az élet visszaállt volna a rendes kerékvágásba, ezt a törekvését sokszor nem koronázza siker a háborús helyzet gyors változása miatt. Biztonsági szempontból jelenleg jobb helyzetben van Damaszkusz, Homsz, Qamishli, Tartous, vagy Latakia. Ugyanakkor ezekben a városokban sem ritkák a véres merényletek, e települések környezetébenm külvárosaiban is heves harcok dúlnak.

Az infrastruktúra romokban hever. Az ENSZ szerint akadozik a víz- és az áramellátás. Augusztusban Aleppóban kétmillióan maradtak folyóvíz nélkül. Az oktatási rendszer sem működőképes, kétmillió gyermek nem tud iskolába járni, további 450 ezret pedig az a veszély fenyegeti, hogy nem folytathatja tanulmányait. A kórházak sem tekinthetőek biztonságosnak. 2015 augusztusában a Physicians for Human Rights nevű emberi jogi szervezet 12 támadást jegyzett fel egészségügyi intézmények ellen, amelyekben 15 kórházi alkalmazott vesztette életét. A kórházakban gyakran az alapvető ellátást sem tudják biztosítani.