Előfizetés

Rossz vért szül a menekültválság a Balkánon

Publikálás dátuma
2015.10.01. 08:23

Newsweek

Egy bolgár elemző szerint rossz vért szül a menekültválság a Balkánon a régi ellenségek között. Az egész azzal kezdődött, hogy Magyarország hozzálátott a kerítés építéséhez a szerb határ mentén. Az utóbbi hetek kölcsönös üzenetei inkább a politikai show kategóriájába tartoznak, azokat semmiképpen sem lehet komoly vitának tekinteni. Ugyanakkor a válság valószínűleg enyhülni fog, de a szerb-horvát viszonyban okozott sérülések nem gyógyulnak be egykönnyen. Ez pedig nem segít a térségbeli együttműködésnek. A lap emlékeztet, hogy térség kormányai válaszul a kerítésre lezártak több határt, kereskedelmi tilalmakat rendeltek el, és megkezdődött a szemet-szemért-inzultusok sora. A krízis régi sebeket nyitott fel, rávilágított a régió szerkezeti gyengeségeire, továbbá egyértelmű kérdéseket vetett fel a földrész legszegényebb fertályának integrációja kapcsán.

Tornaterem sincs, de uszodákról álmodnak

A következő évben hárommilliárd forintot különítenek el tornatermek és tornaszobák kialakítására, miután a kormány tavaly és idén már hatmilliárd forintot biztosított erre a célra - közölte Rétvári Bence.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a fejlesztések célja a "hátrányos és halmozottan hátrányos területeken" szükséges "alapvető feltételek" megteremtésére, valamint "a megnövekedett gyermeklétszám miatt szükségessé váló, hiánypótló jellegű ingatlanfejlesztés és -bővítésre" irányul. Első ütemben 25 településen 3 tornaszoba, és 22 különböző típusú tornaterem kialakítását kezdték meg.

A tornateremhiány a mindennapos testnevelés rendszerének kiteljesedése - a mostani tanévtől már minden évfolyamon kötelező a napi egy tornaóra - után vált igazán érzékelhetővé. Az Emmi szerint jelenleg mintegy 8700 sportolásra alkalmas tornaterem és tornaszoba van az országban, ezek körülbelül 14 ezer iskolai telephely között oszlanak el, ám a meglévő tornatermek közül azonban sok korszerűtlen, rossz állapotban van. Ahol nincs sportterem, a tanárok "elméleti testnevelésórát" tartanak, jobb híján valamilyen sportfilmet néznek a diákokkal. De még az olyan iskolákban is akadnak problémák, amelyek rendelkeznek tornateremmel; sokszor ugyanis az órarendet nem tudják úgy összeállítani, hogy a termet minden nap minden egyes évfolyam használhassa.

Rétvári szerint a mindennapos testnevelésórákat minden intézményben megtartják, szükség esetén az iskolák fenntartói egyéni megállapodásokat kötnek más, megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézményekkel, sportegyesületekkel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszóiskolájával is szerződést kötött, ám a 444.hu szerint a számlát már nem tudta fizetni. Pedig Rétvári azt is közölte: idén októbertől 23 településen kezdik el építeni a tanuszodákat is. Az Együtt ezt "kampánykamunak" tartja, szerintük ugyanis a programot csak azért találta ki a Fidesz, "mert kellett egy jól hangzó ígéret az önkormányzati választási kampány finisében". Emlékezetes: a putnoki tanuszoda alapkövét még tavaly októberben rakta le Balog Zoltán humánminiszter, az építkezést viszont azóta sem kezdték meg.

Kapcsolódó
Akik a tornateremben töltik életüket

Hóeltakarítási mutyi?

Kemény télre készülhet a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI), amely jó előre gondoskodott a miskolci, ózdi és kecskeméti igazgatóságain a hóeltakarításról és síkosságmentesítésről.

A három vidéki intézmény udvarainak összterülete alig haladja meg a hétezer négyzetmétert, mégis 25 millió forint értékben írtak ki közbeszerzést a munkára, amit egy reklámcég, a Lightboard Outdoor Kft. nyert el - írta meg az Index. Összehasonlításképpen, a 93 négyzetkilométer alapterületű Szekszárd önkormányzata tavalyi költségvetésében összesen 40 millió forintot különített el az egész város síkosságmentesítésére. A Lightboard Outdoor Kft. egyébként - bár reklámcégként tünteti fel magát - nemigen aktív a reklámpiacon, bevételi adataikból is úgy tűnik, jól jön nekik az állami megbízás.