Jön az újabb stadionépítési hullám

Publikálás dátuma
2015.10.01 07:53
Mostanában félház is ritkán van a csaknem tizenötmilliárdból felhúzott Fradi-stadionban FOTÓ: NÉPSZAVA
A tavaly átadott három „szuperstadion” csak a kezdet, a fejlesztési program ezután pörög fel igazán. Noha idehaza értékelhetetlen tartományba zuhant a futballmeccsekre járók száma, a következő években országszerte húsznál is több arénát építenek, vagy újítanak fel: a beruházások összköltsége – a Puskás-stadionnal együtt – 160-180 milliárd forint körül mozog. A Népszava csokorba szedte a már elkészült és az új létesítményeket.

Groupama Aréna

(FTC-stadion, Budapest)

Befogadóképesség: 23 700

Költség: 14,7 milliárd forint

Átadás: 2014. augusztus 10.

Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012 áprilisában Kubatov Gábor, az FTC klubelnöke mutatta be a Ferencváros új stadionjának látványterveit. Az építkezést Fürjes Balázs kormánybiztos felügyelte. 2013. március 28-án elkezdődött a régi Albert Flórián Stadion bontása, és lerakták az új létesítmény alapkövét. A kivitelező Market Építő Zrt. 2014. május 31-én bejelentette, hogy két és fél hónappal a határidő előtt elkészült az új stadion, amely 14,735 milliárd forintba került, és teljes mértékben az állami költségvetés finanszírozta. Bár a Fradi szurkolói és a klub legendás alakjai ragaszkodtak az Albert Flórián névhez, tavaly július 2-án kiderült, hogy a létesítmény hét évig a Groupama Aréna nevet viseli. A stadion megnyitójára 2014. augusztus 10-én került sor, a Ferencváros a Chelsea ellen játszott. A gálamérkőzésen az angol vendégcsapat győzött 2-1-re - az ünnepélyes megnyitón felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Kubatov Gábor klubelnök, a Fidesz országos pártigazgatója.

Nagyerdei Stadion

(Debrecen)

Befogadóképesség: 20 340

Költség: 12,5 milliárd forint

Átadás: 2014. május 1.

2010. szeptember 23-án Kósa Lajos, Debrecen akkori polgármestere a régi stadion előtt bejelentette, hogy a létesítményt teljesen felújítják, akkor még 2012-es átadást említett. A bontási munkálatok hivatalosan 2013. január 29-én kezdődtek el, és néhány hét alatt be is fejeződtek. A Nagyerdei Stadion tavaly májusi avatási rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy „A magyar szellem, a tervezők, a mérnökök, a munkások ilyen alkotásokkal teszik ismét naggyá Magyarországot”. A stadiont felszentelte Bosák Nándor katolikus püspök, Bölcskei Gusztáv református lelkész és Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök. Fájdalom, az új stadion nem jelent több nézőt, sőt. Amíg a régiben 5000 felett volt az átlag, addig az újban alig éri el a 3000-et.

Pancho Aréna

(Felcsút)

Befogadóképesség: 3500

Költség: 3,8 milliárd forint

Átadás: 2014. április 21.

Futballberkekben óriási vihart kavart a tavaly átadott létesítmény „keresztelője”: nemcsak a Honvéd szurkolói viselték (viselik) nehezen, hogy a Puskás Akadémia kisajátította a korábbi kispesti legenda nevét. A stadion elnevezésére több változat is létezett a tervezése, építése során, az Aranycsapat Stadion, a Makovecz Stadion (Makovecz Imre stílusában épült) és a felcsúti stadion név is szóba került. Végül a Pancho változat nyert - Spanyolországban így nevezték Puskás Ferencet. A hazai politikai ellenzés szemében azóta is szálka, hogy közpénzből – noha a Puskás Akadémia mindig igyekezett úgy kommunikálni, hogy a felhasznált tao-összeg nem az – épült többmilliárdos stadion Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti „kertjének végében”.

Százmilliók felújításra

A kiemelt stadionberuházások mellett több egyesület számíthat százmilliós nagyságrendű segítségre az államtól. Pápán, Újpesten és Pakson 800-800 millióból épül, vagy korszerűsödik stadion, míg a Pécs félmilliárd forintból gazdálkodhat. Sok pénz jut a nyíregyházi, a kecskeméti, az újpesti, sőt a győri stadion korszerűsítésére is.

Haladás Sportkomplexum

( Szombathely)

Befogadóképesség: 8656

Költség: 9,6 milliárd forint

Átadás: 2016 vége

Ez év júliusában a gazdasági és városstratégiai bizottság után a Szombathelyi képviselő-testület is elfogadta az új városi sportkomplexum terveit. A Rohonci úti létesítményben a Haladás VSE mind a 12 szakosztálya új otthonra talál majd, amelynek építésére teljes egészében rendelkezésre áll a kormányzati forrás, ám még az első kapavágás sem történt meg. A létesítményegyüttesben – melyre a magyar kormány 9,6 milliárd forintot ad – két különböző funkciót alakítanak ki: egy labdarúgó stadiont a kiegészítő helyiségeivel és egy, az egyéb sportok számára kialakított sportcsarnokot. Egyelőre megjósolhatatlan, mikorra készül el az új Haladás-bázis.

Fotó: mtk.hu

Fotó: mtk.hu

Hidegkuti Nándor Stadion

(MTK, Budapest)

Befogadóképesség: 5500

Költség: 6,5 milliárd forint

Átadás: 2016 augusztus

Deutsch Tamás klubelnök tavaly tavasszal jelentette be, hogy 6,5 milliárdból, 90 százalékban állami költségvetésből származó forintból fejlesztik az MTK sportlétesítményeit. Megújul a Hidegkuti Stadion, új klubház, klubmúzeum, MTK-shop is épül a Hungária körúton. Később a napi.hu és a 444.hu is beszámolt arról: sikerült úgy kiírni az MTK-stadion építésére a pályázatot, hogy „baráti” cég legyen a befutó. Csak olyan cég jelentkezhetett ugyanis, amely az elmúlt öt évben újított, vagy épített stadiont legalább 3 milliárdért, ill. készített UEFA-szabványnak megfelelő stadion kivitelezési terveket.

Jelenleg három olyan cég van, amely megfelel a követelményeknek: a Garancsi István által tulajdonolt, a Fradi-stadiont építő Market Zrt., a debreceni stadiont építő Hunép, valamint a Mészaros és Mészáros Kft., ami a felcsúti polgármesterhez köthető. Lapunk kérdésére az MTK Kiemelt Beruházások Projekt Igazgatósága nem volt hajlandó elárulni a nyertes nevét. Deutsch tervei szerint a hivatalos megnyitóünnepségére 2016. szeptember 21-én kerül sor, amikor a kék-fehérek 1964-es Kupagyőztesek Európa Kupa (KEK) döntős ellenfele, a portugál Sporting látogat Magyarországra.

Ide álmodott új arénát Deutsch Tamás, az MTK elnöke... FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Ide álmodott új arénát Deutsch Tamás, az MTK elnöke... FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fotó: mnsk.hu

Fotó: mnsk.hu

Sóstói Stadion

(Videoton, Székesfehérvár)

Befogadóképesség: 14 000

Költség: 11 milliárd forint

Átadás: 2017 júniusa

Decemberben megkezdődnek a bontási munkálatok, 2016 áprilisában pedig indul az új, 14 ezres székesfehérvári aréna építése. A rekonstrukció nem csak a Sóstói Stadionra, hanem a környékre is vonatkozik, a sóstói természetvédelmi területen látogatóközpontot, kiállítási teret és egy harminc méter magas kilátót is építenek. Természetesen a multifunkcionalitás a stadionra is jellemző lesz, rendezvénytér és egy ötszáz fős konferenciaterem is lesz az arénán belül. Cser-Palkovics András, a város polgármestere a rangado.hu futballportálnak úgy fogalmazott: a startpisztoly a közgyűlés határozatával eldördült, a száz százalékban állami forrásból, 11 milliárd forintból készülő új beruházás építése immáron visszafordíthatatlanná vált. A munkálatok alatt a piros-kékek Felcsúton, a Pancho Arénában játsszák hazai mérkőzéseiket.

Illovszky Stadion

(Vasas, Budapest)

Befogadóképesség: 5000

Költség: nem ismert

Átadás: nem ismert

A Vasas a másodosztályból jutott fel tavasz végén. Évek óta hozzá akarnak látni a stadion felújításához, erre egymilliárdot ígértek is a klubnak. De aztán Orbán Viktor arra biztatta az angyalföldieket, hogy ne csak a főlelátót újítsák fel, hanem egy fedett lelátókkal körbezárt arénájuk legyen. Ugyanúgy ötezres, mint az MTK-é lesz majd. A piros-kék klub Illovszky Team elnevezéssel állított fel projektcsapatot, ám egyelőre minden bizonytalan a beruházás körül.

Bozsik Stadion

(Honvéd, Budapest)

Befogadóképesség: 8200

Költség: 5,5 milliárd forint

Átadás: nem ismert

A Honvédnak is ígértek új stadiont, ötmilliárdért egy 8200 férőhelyest, jövő januárban kezdődött volna a munka, de – amint azt a 444.hu megírta – a labdarúgó szövetség azt kérte a kormánytól, hogy halasszák el a Bozsik-stadion átalakítását. Mégpedig azért, mert a Vasas, az MTK és az Újpest stadionját is felújítják idén, és ha Kispesten is nekifognak a munkának, akkor aztán tényleg nem marad használható stadion Budapesten. A munkák valóban nem kezdődtek el Kispesten, a kormány elvett 500 milliót a Honvédtól az idei stadionépítési keretéből. Viszont az MTK a várható munkák miatt már átköltözött innen a Vasas-stadionba. A Honvédon kívül így senki nem használja azt a stadiont, ami egyébként alkalmas NB I-es meccsek megrendezésére. A jövő évi költségvetésben 3 milliárd szerepel a Bozsik-stadion rekonstrukciójára. Vagyis akkor a Kispest és a Vasas pályáját újítják majd fel egy időben.

Diósgyőri Stadion

(DVTK)

Befogadóképesség: 15 000

Költség: 8 milliárd forint

Átadás: 2017 tavasza

A miskolciak is új arénával büszkélkedhetnek majd a Nemzeti Stadionfejlesztési Programnak köszönhetően. Nem fogják elaprózni a dolgot, hiszen a tervek szerint 15 000 fős, de akár 20 000 fősre is bővíthető, angol stílusú stadiont kap a DVTK. A felújítás – amely már most csaknem egyéves csúszásban van – teljes költsége a tervek szerint 8 milliárd forint lesz.

Mi lesz az új Puskással?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium júniusban adta közre az új Puskás Ferenc Stadion legfrissebb látványterveit. A jelenlegi arénát - sokadik nekifutásra - az ősszel kezdik el bontani, az új építése pedig jövőre kezdődik, és 2019-ben fejeződik be. Az új, 68 ezres létesítmény amellett, hogy labdarúgó-mérkőzéseket rendezhetnek majd benne, az ország legnagyobb koncerthelyszíne lesz – a jelenlegi számítások szerint „potom” 100-110 milliárd forintért.

 

 

 

Szerző

Babosék meglepően hamar kiestek Dubajban

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:48
Illusztráció
Facebook/Babos Tímea
Babos Tímea oldalán a francia Kristina Mladenoviccsal a nyolcaddöntőben búcsúzott a 2,8 millió dollár (797 millió forint) összdíjazású dubaji keménypályás női tenisztorna páros versenyében.
A 2015-ben győztes duó - amely az első fordulóban erőnyerő volt - a szerdai mérkőzésen a Lara Arruabarrena-Vecino, Kaitlyn Christian spanyol, amerikai kettőstől kapott ki döntő rövidítésben.
Babos egyesben a nyitókörben szenvedett vereséget Dubajban, francia partnere búcsúztatta ugyan a világelső japán Oszaka Naomit, a szerdai nyolcaddöntőben azonban ő is kikapott.

Eredmény:

páros, nyolcaddöntő: Lara Arruabarrena-Vecino, Kaitlyn Christian (spanyol, amerikai)-Babos Tímea, Kristina Mladenovic (magyar, francia, 1.) 6:4, 1:6, 10-5 - döntő rövidítésben

Szerző

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40